Back to top

Ismert és elismert szervezet: ne csak szakmai berkekben tudják, mit csinál a NAIK

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Közép-Európa legnagyobb agrárkutatási és innovációs központja, ám ismertsége 2017 előtt itthon viszonylag szerény volt. Ezért Gyuricza Csabának, a NAIK főigazgatójának egyik célja, hogy szervezetek munkáját és eredményeit szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé és megismerhetővé tegye. A főigazgatót év végi összegzésre kértük.

A 2014-ben alakult Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ példa nélkülinek tekinthető Magyarországon az agrárkutatás területén. Korábban ugyan­is soha nem tartoztak egy szervezethez az ágazathoz kapcsolódó kutatási egységek, intézetek, ahogy arra sem volt példa, hogy a kutatási célok, feladatok kitűzése és megosztása szervezetten történt volna. A gödöllői székhellyel megalapított központ tizenkét agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésük összehangolásával jött létre, további négy kutatóintézet pedig gazdasági társaságként csatlakozott hozzá. Bár a NAIK nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb agrárkutatási és innovációs központja, ismertsége 2017 előtt itthon viszonylag szerény volt. Ezért Gyuricza Csabának, aki azóta tölti be a főigazgatói pozíciót, az volt az egyik célja, hogy a központhoz tartozó szervezetek munkáját és eredményeit szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé és megismerhetővé tegye. A főigazgatót év végi összegzésre kértük.

Gyuricza Csaba: sikerként könyvelem el, hogy ma már Magyarországon is megtaláltuk a helyünket
Fotó: Csatlós Norbert

Amikor átvettem az intézmény irányítását, még a szakmában is sokan voltak olyanok, akik nem tudták, hogy pontosan mivel foglalkozik a NAIK – kezdte beszélgetésünket Gyuricza Csaba. Ezért először is „brandet” kezdtek építeni, vagyis kidolgozták a stratégiát, amellyel minél szélesebb körben megismertethetik a náluk folyó értékes munkát.

Ennek köszönhetően ma már egyre többen ismerik itthon is a tevékenységüket, külföldön ugyanis sokkal ismertebb volt az intézmény és annak munkája.

Különösen Európán kívül voltak ismertek, a magyar agrártudásnak ugyanis sok évtizeden keresztül jelentős piaca volt sok országban, és ezekben ma sem kell külön bemutatni. A főigazgató sikerként könyveli el, hogy mára Magyarországon is megtalálták a helyüket, is­­mertté váltak. Talán ennél is fontosabb feladatuk, hogy a NAIK megismertetésével a náluk folyó munka népszerűsítésén kívül magát a mezőgazdaságot, a vidéki életformát is meg- és elismertessék Magyarországon.

A ma a NAIK-hoz tartozó intézetek korábban önmagukban, elkülönülve működtek, az együttműködés közöttük esetleges volt. A NAIK, mint ernyőszervezet, irányítottá és céltudatossá tette az együttműködést. Ez azért is fontos, mert a mezőgazdaság napjainkra in­­terdiszciplinárissá vált, a szakterületek nem elkülönülten működnek és fejlődnek, ha­­nem szoros együttműködésben egymással.

Új eredmények, technológiák, fajták csak több szakterület, ebből adódóan több intézet vagy intézmény együttműködésében szü­­lethetnek, hangsúlyozza Gyuricza Csaba.

Tájékoztatása szerint a NAIK kutatási témák szerint működik. Mintegy 150-re tehető a szakpolitikai céloknak megfelelő, gyakorlatorientált kutatási témák száma, amelyekre mintegy 80 további kutatási programjuk, projektjük, pályázatuk épül. Éves költségvetésük valamivel több, mint a felét a szaktárca biztosítja, a többit saját bevételeikből fedezik (különböző szolgáltatásokat, szaktanácsadást végeznek, illetve bérleti díjakból származik) vagy hazai és nemzetközi pályázatokon nyerik. A kutatási témákat általában minden évben előre kidolgozzák, az idén azonban prioritásokat is kijelöltek.

2. kép: Permetezést végző drón (DJI Agras MG-1, Kína). Helyspecifikus és okszerű kijuttatással a vegyszerszükséglet a töredékére csökkenthető
Fotó: dronesonvideo.com
Ezek a klímaváltozáshoz, a precíziós gazdálkodáshoz, a kedvezőtlen adottságú termőhelyek földhasználatához, gazdálkodásához kapcsolódnak.

A precíziós gazdálkodással kapcsolatban például horizontális kutatócsoportot, azaz intézetek közötti munkacsoportot állítottak fel, hiszen ezzel a területtel ilyen vagy olyan módon, de szinte minden intézetükben foglalkoznak.

– Ezeket az eredményeket próbáljuk egy platformra hozni a munkacsoport felállításával, annak érdekében, hogy olyan háttéranyagot állíthassunk össze, amely egy-két éven belül a gyakorlatban, a szaktanácsadásban is hasznosíthatóvá válik a magyar gazdák számára – mondta Gyuricza Csaba.

A főigazgató fontos mérföldkőnek nevezte az intézmény életében az idén nyáron Nagy István agrárminiszterrel közösen meghirdetett Gödöllői Programot, aminek az agrár-felsőoktatás és az agrárkutatás együttműködésének erősítése a célja, és ezáltal a magyar mezőgazdaság versenyképesebbé tétele.

– Az elnevezés pusztán a meghirdetés helyét jelöli, az agrárkutatás és az agrár-felsőoktatás szerkezeti átalakítását megcélzó program országos – hangsúlyozza a főigazgató.

Ennek több elemét már ebben az évben megvalósították: újraalapították a szarvasi Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, amely 2013-ban szűnt meg kutatóintézetként működni, továbbá a Magyarországon 1996 óta hiányzó dísznövénytermesztési kutatást is megjelenítették az intézményrendszerben azáltal, hogy a Gyümölcs- és Dísz­nö­vénytermesztési Kutatóintézet a nevében is visszakapta a dísznövénytermesztést. A szakember szerint ez szintén az ágazat megerősítését jelenti. A Gödöllői Program újabb állomása volt a közelmúltban a Szent István Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás, amit Gyuricza Csaba azért tart nagy jelentőségűnek, mert – szavai szerint – „ennek már régen meg kellett volna történnie”. Azon túl ugyanis, hogy a két intézmény ugyanabban a városban található, a SZIE Magyarország legnagyobb agrár-felsőoktatási in­­tézménye. Mint ilyennel kötött együttműködési megállapodást a legnagyobb agrárkutatási intézmény. – Természetes szövetségesei, partnerei kell legyünk egymásnak ahhoz, hogy az agrár-felsőoktatásnak és az agrárkutatásnak a kor kihívásainak megfelelő új lendületet adhassunk – mondta.

Együttműködési megállapodásokat azonban nemcsak egyetemekkel kötnek, kutatásaik gyakorlatorientáltságát szem előtt tartva ugyanilyen fontosnak tartják az ágazati szereplőkkel való kommunikációt, elvégre munkájuk eredményét az mutatja, hogy az milyen módon jelenik meg a gyakorlati életben termék, technológia vagy fajta formájában. Ennek érdekében a napokban írtak alá egy háromoldalú együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesülettel. Ez szintén egy fontos területre, a Nemzeti Fehérjetakarmány Programra fókuszál, amelynek végrehajtása – az öntözéshez hasonlóan – szintén kormányzati szándék.

Kiterjedt nemzetközi kapcsolataikról szólva Gyuricza Csaba arra emlékeztetett, hogy az uniós kutatás-fejlesztési pályázatokon túl 2017 végén együttműködés indult a visegrádi országokkal, amit ebben az évben megerősítettek, és új alapokra helyeztek annak érdekében, hogy a hasonló kutatásokat összhangba hozzák. De, mint mondta, számukra izgalmasabb célterületet jelentenek napjainkban az Európán kívüli térségek.

Egyes észak-afrikai országokkal hagyományosan szoros kapcsolatot ápolnak, velük évek, sőt évtizedek óta együttműködnek tudás- és technológiaitranszfer-, kutatási-fejlesztési és agrárfejlesztési programokban.

Ankole-Watusi marha
Ezeket a kapcsolatokat folyamatosan erősítik, és új programokat is indítottak Nyugat- és Kelet-Afrikában. Kiemelt kormányzati támogatást kap kenyai és ghánai programjuk, de megjelennek a NAIK eredményei Elefántcsontparton, Guineában és Sierra Leonéban is. Ez – azon túl, hogy a NAIK számára is fontos – a technológiák, növényfajták piaci megjelenítése révén konkrét bevételt jelentenek a magyar agrárgazdaságnak. Tovább erősítették kapcsolataikat Délkelet-Ázsiával is.

– Laosszal régóta jó kapcsolatokat ápolunk, a laoszi mezőgazdaság gyakorlatilag szinte teljes egészében magyar tudáson alapszik. Ehhez manapság a NAIK biztosítja a szakmai hátteret – hangsúlyozta a fő­­igazgató. Érdekes tény, hogy a NAIK rizstermesztési kutatásai és rizsfajtái iránt is nagy az érdeklődés a térségben, például Indonéziában és a Fülöp-szigeteken, és nagyon biztatóak az eredmények. Gyuricza Csaba a napokban járt Malajziában, ahol várhatóan szintén megjelennek új magyar technológiák, rizsfajták, sőt, a jövő év elején közös maláj-magyar agrárworkshopot is szerveznek, ami új irányt adhat a technológiatranszfernek.

Új célterületük Dél-Amerika, azon belül Kolumbia, ahol először jelentek meg egy jelentős, több millió dolláros agrárfejlesztési programmal, amit Chilére, Perura, Brazíliára és Ecuadorra is kiterjesztenek a következő esztendőben.

Nemzetközi kapcsolataikat támogatja a hallgatói csereprogram, hiszen egy-egy nemzetközi fórumon, tárgyaláson nemcsak a NAIK érdekét képviselik, hanem hazánk agrárgazdaságát és agrártudományát is. Ebben komoly szerepe van a magyar állam Stipendium Hungaricum programjának, ami külföldi diákoknak biztosít ösztöndíjat magyarországi tanulmányok folytatására. Ebben az évben a NAIK is elindította fiatal kutatóknak szánt saját csereprogramját, amelynek keretében fiatal kutatókat küldenek kutatómunkára a velük szorosan együttműködő, főleg Európán kívüli országokba, amelyekből ők is fogadnak fiatal kutatókat. Ez a program az idén indult, Ghánával.

– Sikeres külhoni megjelenésünk mellett leginkább arra vagyok büszke, hogy sikerült a NAIK-ot itthon is megismertetni és elismertetni a szélesebb társadalmi rétegek körében. Ebben a munkában fontos együttműködő partnerünk lapjuk, a Magyar Mezőgazdaság.

Jelen vagyunk a közösségi oldalakon is, a fiatalokat megcélozva. Olyan oldalakon is megjelenünk, ahol korábban nem, a mai tízen-huszonéves generáció ugyanis elsősorban ezeken keresztül érhető el. A generációváltásra házon belül is gondot fordítunk: új lendületet adtunk az évekkel ezelőtt elindított fiatal kutatói programnak, ami szintén része a már említett Gödöllői Programnak. Az előző évekhez képest az idén megdupláztuk a felvett fiatal kutatók számát. Célunk, hogy az intézményrendszer egészében a közeljövőben a jelenlegi 40-ről 100 főre emeljük a számukat. Ez a szám nem elérhetetlen, már az idén nagy volt az érdeklődés a program iránt. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy ismertebbé vált az intézményrendszer, másrészt ha szerény mértékben is, de hozzájárulhatunk ahhoz – és ebben az egyetemek fontos partnereink –, hogy megismertessük a fiatalokkal az agrárium lehetőségeit. Megpróbáljuk elmagyarázni nekik az elmúlt években lezajlott változásokat, azt, hogy mit jelent ma a mezőgazdaság a tíz vagy húsz évvel ezelőttihez képest. Mert a különbség jelentős, hangsúlyozta végül Gyuricza Csaba.

Az egyik eredmény hozza magával a másikat

Mangófa termése. A kép illusztráció.
Mangófa termése. A kép illusztráció.
Észak-Afrikában a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. technológiája szerint dolgozzák fel a tevetejet. Nyugat-Afrikában jelentős, elsősorban növénytermesztési és állattenyésztési együttműködései alakultak ki a NAIK-nak. Közreműködésükkel alakult meg az első ghánai-magyar vegyesvállalat, amely mangót dolgoz fel, és ugyanott tajvani közreműködéssel most alakítanak ki egy orchideatermesztést segítő vegyesvállalatot is.

Mintafarmokat hoztak létre Ghánában és Kenyában. Mindkét helyen magyar növényfajtákat tesztelnek, előbbiben kukoricát és szóját, utóbbiban kalászosokat.

Délkelet-Ázsiában a legerősebbek a kapcsolataik, Laoszban már a harmadik segélyhitel­prog­ram indult el ebben az évben az Exim Bank támogatásával, nyolc szakterületen. Az erről szóló együttműködési megállapodást tavaly decemberben írta alá Gyuricza Csaba az ottani intézményekkel. Az idén már megvalósuló program nyolc szakterületén a NAIK munkatársai vagy vezető szerepet töltenek be, vagy közreműködőként vesznek részt bennük. E program sikerének tulajdonítható, hogy a napokban Malajziában is eredményes tárgyalásokat folytathattak. Az indonéziai és Fülöp-szigeteki megjelenésük szintén ennek tudható be. Dél-amerikai sikertörténetük egy kolumbiai együttműködés, amelynek keretében egy uniós forrásból megvalósuló, 2,2 millió dolláros fejlesztési programban működnek közre, és amely áttörést hozhat dél-amerikai kapcsolataikban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

Nehéz harc elé néz az agrárium

Agrártechnológiai eljárásokat kell elsajátítania a gazdáknak, hogy megőrizhető legyen a földben lévő víz és biztonságosabbá váljon a termelés – közölte az InfoRádiónak nyilatkozva az agrárminiszter.