Az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet.
E kutatóhálózat legfontosabb feladata az alapkutatás vagy más néven felfedező kutatás. Ugyanakkor az MTA kutatóhálózatában és az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban nem csak alapkutatás folyik – az eredményekre számos alkalmazott kutatás és innováció épül.
Az MTA kutatóhálózata a magyar tudományos élet meghatározó szereplője, teljesítménye nemzetközi szinten is jelentős. Ha a kutatásokra fordított erőforrások függvényében vizsgáljuk a tudományos teljesítményt, akkor az MTA kutatóhálózata Európa élvonalában van.
Az akadémiai kutatóhálózatban 4000-nél is többen dolgoznak. A kutatók 44 százaléka 40 év alatti, a női kutatók aránya 36 százalék.
2018 végén a kutatóhálózat több intézményében lejárt az eddigi vezetők megbízatása. A kutatóintézmények vezetőit az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke nevezi ki.
Új vezető került az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Ökológiai Kutatóközpont, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a Társadalomtudományi Kutatóközpont élére is.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban 2020. április 30-ig Balázs Ervin maradt a főigazgató.
Az MTA Atommagkutató Intézetben szintén az eddigi igazgató folytathatja a munkát.
