Back to top

Szigorú előírások a borra – Kódexüket tovább kívánják népszerűsíteni a csopaki bortermelők

Évente megrendezik a Kódex-bírálatot 2013 óta. Öttagú szakmai és társadalmi zsűri dönti el, mely termelők kaphatják meg a Csopaki Kódex Hegybor és Dűlőbor védjegyet az előző évjárat terméséből készült borokra.

A 2017-es évjáratról Kovács Tamást, a Csopaki Kódex titkárát és a Szent Donát Birtok tulajdonosát kérdezte a veol.hu.

– 2012-ben a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a helyi szőlő- és borkultúrát, valamint a Csopaki mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje.

A Csopaki Kódex egy független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer, melynek fókuszában Csopak és a hagyományos olaszrizling áll.

Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magas fokú védelme. A védjegyes boroknak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelniük – foglalja össze a lényeget Kovács Tamás, aki szerint a tavalyi bírálaton is kiváló borokat zsűriztek. Most sem a mennyiségre, hanem a minőségre mentek.

Fotó: Viniczai Sándor
Az elmúlt nyár száraz volt és meleg, nagyon oda kellett figyelni a cukorra és a savakra. Pár nap dönthetett a szőlőben arról, hogy valaki jókor szedi, vagy elkésik. Az évjárat sajátosságai fontosak, mert a Kódex védjegyes boroknál a savak, a maradék cukor és az alkohol analitikai értéke is meghatározott keretek között mozognak.

A termelők évente többször ellenőrzik a területeket birtokbejárások és pincekóstolók során, majd a pincében a már kierjedt potenciális Kódex borokat is.

Aki valamiért nem tudja betartani a szabályzatot, nem küldhet be a bírálatra bort, és a Kódex védjegyet az adott évjáratban nem használhatja.

A védjegyes tételek magas minőségű, dűlőszelektált borok. Összesen nyolc tétel kaphatta meg tavaly a védjegyet. Ebből is látszik, hogy a szakmai zsűri odafigyel a Csopaki Kódex négy pillér­jére, nevezetesen a hagyományra, az eredetre, a természetességre és a termőhelyre. Utóbbiaknál öt település jöhet csak szóba: Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak.

– A Csopaki Kódex védjegyrendszer kialakítása után a távlati célunk az volt, hogy a történelmi csopaki termőhelyhez tartozó öt falu önálló európai eredetvédelmet kapjon, és zárt termőhely legyen. Ezt a célt tavaly sikerült elérni, és az októberben bírált borok címkéin önálló eredetmegjelölésként jelenik meg Csopak és a dűlők neve. Korábban a Balatonfüred-Csopaki borvidék neve szerepelt az itteni borokon, most már azonban Csopak egy önálló eredetvédelmi kategória, amely használatának szigorúak a szabályai.

A csopaki eredetvédelem azt a mintát követi, amit a legsikeresebb francia rendszerek: minél kisebb földrajzi egység szerepel a címkén, ahhoz annál szigorúbb minőségi paraméterek tartoznak.

Fotó: Andrs.kovacs/Wikipedia
Csopak szabályzata sokkal szigorúbb, mint a balatoni, vagy a Balatonfüred-csopaki, ráadásul a csopaki dűlők nevéhez még ezen belül is komolyabb minőségi előírások tartoznak. Amitől pedig igazán úttörő az új Csopaki eredetvédelem, hogy kizárólag olaszrizling és legfeljebb 15 százaléknyi furmint házasítása viselheti Csopak és dűlőinek nevét.

A bor csak száraz lehet és kötelező palackozni. A dűlőkben elvétve termő más fehér fajták, valamint a rosék és vörösborok a jövőben nem lehetnek csopakiak

és nem viselhetik az öt falu, valamint dűlőik nevét – foglalja össze Kovács Tamás a Csopaki védjegy lényegét.

A védjegy tulajdonosa a csopaki önkormányzat. Ambrus Tibor polgármester éllovasa a szőlőterületek megóvásának, és a Kódex szerinti termelőket példaszerűen támogatja. A munka azonban itt nem áll meg, szeretnének egy sebességgel feljebb kapcsolni. Első lépésként készül egy Kódex-film, amit online tesznek elérhetővé, de több kiállításon is bemutatják, több nyelven feliratozzák. Mindezzel újabb borkedvelőket, lehetséges vevőket kívánnak megszólítani. A kommunikációt erősítik. Egységbe szeretnék önteni a pincészeteik ősztől tavaszig tartó programjait, egymást segítve, támogatva.

Forrás: 
veol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Prémium kadarka lett Csongrádon a város bora

A helyi borászok nem más tájegységekkel kívánnak versenyezni, de a minőségre nem lehet panaszuk. Az alpolgármester szerint különlegesnek számít a borvidékük.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Miért tökéletes választás egy pohár hideg vörösbor a nyári melegben?

Egy forró nyári estén, egy hosszú, nehéz munkanap után semmi sem eshet jobban, mint egy pohár hideg vörösbor mellett lazítani. Így hát hűsítsük le magunkat egy Gamay-vel vagy Cabernet Franc-kal egyenesen a hűtőből…

Adminisztráció csökkentés a brit borimportban

Brit miniszterek július 25-én ígéretet tettek a borimportőröknek a bürokrácia csökkentésére, ezzel évente akár 130 millió fontot is megtakaríthatnak a szigetország fogyasztói.

Az érés lassítása javíthatja a bor minőségét

A szőlő különösen kényes a környezeti hatásokra, például ha hőség és szárazság miatt korán érik, akkor csak középszerű bor lesz belőle. Amerikai kutatók különféle szőlőtermesztési módszereket vizsgáltak a klímaváltozásnak a bor minőségére gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében.

Katasztrófa sújtotta területté vált a különleges borvidék

Németország egyik rendkívül különleges mezőgazdasági tája, az Ahr folyócska völgyében fekvő, alig több mint ötszáz hektáros borvidék a katasztrófa sújtotta területek egyik legérintettebbje. A meredek sziklafalakkal szegett zegzugos völgy, amely „békeidőben” a borvidék utánozhatatlan klímáját adja, most éppen a helyzet menthetetlenségéhez járult hozzá.

Hatályba lép augusztus 1-től az új bortörvény

2020. decemberében megszavazta az országgyűlés az új bortörvényt (2020. Évi CLXIII Törvény A Szőlészetről És Borászatról), amely 2021. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egy időben hatályát veszti a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény. A lényeges, a termelőket is érintő változások 2022-ben kezdődnek.

Az Egri Rozé aranyérme Cannesban

A franciaországi Cannes-ban idén nyáron nemcsak a filmcsillagok ragyognak, hanem az Ostoros Családi Pincészet Egri Rozéja is. 2004 óta itt rendezik meg ugyanis minden évben a világ legnagyobb, kifejezetten rozéknak szóló világversenyét, a Mondial du Rosét, ahol az Ostoros 2020-as évjáratú Egri Rozé bora arany minősítést szerzett.

Kéknyelű, a badacsonyi őserő

A Kéknyelű szőlő Badacsony legősibb és egyben legnemesebb fajtája. Jó híre minden bizonnyal már azokhoz is eljutott, akik nem kifejezetten borszakértők. Ritkasága, s hogy emiatt nagyon kis mennyiség készülhet belőle, régóta a minőségi bor kategóriájába emeli a Kéknyelűt, amely 2013 óta hungarikum is.

Malya Ernő, a reduktív borok nagymestere

Bár sokan és szívesen kóstolják a Nyakas Pincészet borait, kevesebbet tudnak a pincealapító tanárról, Malya Ernőről. Nem magamutogató embertípus, inkább oktatott, nevelt, vagy a pincében dolgozott, mintsem a harsány társaság középpontja lett volna. Egy korszakot indított be, s maradandót alkotott: az Etyek-Budai borvidéknek megadta az alaphangot, amit azóta sokan követnek.