Szigorú előírások a borra – Kódexüket tovább kívánják népszerűsíteni a csopaki bortermelők

A 2017-es évjáratról Kovács Tamást, a Csopaki Kódex titkárát és a Szent Donát Birtok tulajdonosát kérdezte a veol.hu.

– 2012-ben a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a helyi szőlő- és borkultúrát, valamint a Csopaki mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje.

A Csopaki Kódex egy független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer, melynek fókuszában Csopak és a hagyományos olaszrizling áll.

Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magas fokú védelme. A védjegyes boroknak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelniük – foglalja össze a lényeget Kovács Tamás, aki szerint a tavalyi bírálaton is kiváló borokat zsűriztek. Most sem a mennyiségre, hanem a minőségre mentek.

Az elmúlt nyár száraz volt és meleg, nagyon oda kellett figyelni a cukorra és a savakra. Pár nap dönthetett a szőlőben arról, hogy valaki jókor szedi, vagy elkésik. Az évjárat sajátosságai fontosak, mert a Kódex védjegyes boroknál a savak, a maradék cukor és az alkohol analitikai értéke is meghatározott keretek között mozognak.

A termelők évente többször ellenőrzik a területeket birtokbejárások és pincekóstolók során, majd a pincében a már kierjedt potenciális Kódex borokat is.

A védjegyes tételek magas minőségű, dűlőszelektált borok. Összesen nyolc tétel kaphatta meg tavaly a védjegyet. Ebből is látszik, hogy a szakmai zsűri odafigyel a Csopaki Kódex négy pillér­jére, nevezetesen a hagyományra, az eredetre, a természetességre és a termőhelyre. Utóbbiaknál öt település jöhet csak szóba: Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak.

– A Csopaki Kódex védjegyrendszer kialakítása után a távlati célunk az volt, hogy a történelmi csopaki termőhelyhez tartozó öt falu önálló európai eredetvédelmet kapjon, és zárt termőhely legyen. Ezt a célt tavaly sikerült elérni, és az októberben bírált borok címkéin önálló eredetmegjelölésként jelenik meg Csopak és a dűlők neve. Korábban a Balatonfüred-Csopaki borvidék neve szerepelt az itteni borokon, most már azonban Csopak egy önálló eredetvédelmi kategória, amely használatának szigorúak a szabályai.

A csopaki eredetvédelem azt a mintát követi, amit a legsikeresebb francia rendszerek: minél kisebb földrajzi egység szerepel a címkén, ahhoz annál szigorúbb minőségi paraméterek tartoznak.

Csopak szabályzata sokkal szigorúbb, mint a balatoni, vagy a Balatonfüred-csopaki, ráadásul a csopaki dűlők nevéhez még ezen belül is komolyabb minőségi előírások tartoznak. Amitől pedig igazán úttörő az új Csopaki eredetvédelem, hogy kizárólag olaszrizling és legfeljebb 15 százaléknyi furmint házasítása viselheti Csopak és dűlőinek nevét.

és nem viselhetik az öt falu, valamint dűlőik nevét – foglalja össze Kovács Tamás a Csopaki védjegy lényegét.

A védjegy tulajdonosa a csopaki önkormányzat. Ambrus Tibor polgármester éllovasa a szőlőterületek megóvásának, és a Kódex szerinti termelőket példaszerűen támogatja. A munka azonban itt nem áll meg, szeretnének egy sebességgel feljebb kapcsolni. Első lépésként készül egy Kódex-film, amit online tesznek elérhetővé, de több kiállításon is bemutatják, több nyelven feliratozzák. Mindezzel újabb borkedvelőket, lehetséges vevőket kívánnak megszólítani. A kommunikációt erősítik. Egységbe szeretnék önteni a pincészeteik ősztől tavaszig tartó programjait, egymást segítve, támogatva.