Back to top

Szigorú előírások a borra – Kódexüket tovább kívánják népszerűsíteni a csopaki bortermelők

Évente megrendezik a Kódex-bírálatot 2013 óta. Öttagú szakmai és társadalmi zsűri dönti el, mely termelők kaphatják meg a Csopaki Kódex Hegybor és Dűlőbor védjegyet az előző évjárat terméséből készült borokra.

A 2017-es évjáratról Kovács Tamást, a Csopaki Kódex titkárát és a Szent Donát Birtok tulajdonosát kérdezte a veol.hu.

– 2012-ben a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a helyi szőlő- és borkultúrát, valamint a Csopaki mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje.

A Csopaki Kódex egy független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer, melynek fókuszában Csopak és a hagyományos olaszrizling áll.

Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magas fokú védelme. A védjegyes boroknak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelniük – foglalja össze a lényeget Kovács Tamás, aki szerint a tavalyi bírálaton is kiváló borokat zsűriztek. Most sem a mennyiségre, hanem a minőségre mentek.

Fotó: Viniczai Sándor
Az elmúlt nyár száraz volt és meleg, nagyon oda kellett figyelni a cukorra és a savakra. Pár nap dönthetett a szőlőben arról, hogy valaki jókor szedi, vagy elkésik. Az évjárat sajátosságai fontosak, mert a Kódex védjegyes boroknál a savak, a maradék cukor és az alkohol analitikai értéke is meghatározott keretek között mozognak.

A termelők évente többször ellenőrzik a területeket birtokbejárások és pincekóstolók során, majd a pincében a már kierjedt potenciális Kódex borokat is.

Aki valamiért nem tudja betartani a szabályzatot, nem küldhet be a bírálatra bort, és a Kódex védjegyet az adott évjáratban nem használhatja.

A védjegyes tételek magas minőségű, dűlőszelektált borok. Összesen nyolc tétel kaphatta meg tavaly a védjegyet. Ebből is látszik, hogy a szakmai zsűri odafigyel a Csopaki Kódex négy pillér­jére, nevezetesen a hagyományra, az eredetre, a természetességre és a termőhelyre. Utóbbiaknál öt település jöhet csak szóba: Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak.

– A Csopaki Kódex védjegyrendszer kialakítása után a távlati célunk az volt, hogy a történelmi csopaki termőhelyhez tartozó öt falu önálló európai eredetvédelmet kapjon, és zárt termőhely legyen. Ezt a célt tavaly sikerült elérni, és az októberben bírált borok címkéin önálló eredetmegjelölésként jelenik meg Csopak és a dűlők neve. Korábban a Balatonfüred-Csopaki borvidék neve szerepelt az itteni borokon, most már azonban Csopak egy önálló eredetvédelmi kategória, amely használatának szigorúak a szabályai.

A csopaki eredetvédelem azt a mintát követi, amit a legsikeresebb francia rendszerek: minél kisebb földrajzi egység szerepel a címkén, ahhoz annál szigorúbb minőségi paraméterek tartoznak.

Fotó: Andrs.kovacs/Wikipedia
Csopak szabályzata sokkal szigorúbb, mint a balatoni, vagy a Balatonfüred-csopaki, ráadásul a csopaki dűlők nevéhez még ezen belül is komolyabb minőségi előírások tartoznak. Amitől pedig igazán úttörő az új Csopaki eredetvédelem, hogy kizárólag olaszrizling és legfeljebb 15 százaléknyi furmint házasítása viselheti Csopak és dűlőinek nevét.

A bor csak száraz lehet és kötelező palackozni. A dűlőkben elvétve termő más fehér fajták, valamint a rosék és vörösborok a jövőben nem lehetnek csopakiak

és nem viselhetik az öt falu, valamint dűlőik nevét – foglalja össze Kovács Tamás a Csopaki védjegy lényegét.

A védjegy tulajdonosa a csopaki önkormányzat. Ambrus Tibor polgármester éllovasa a szőlőterületek megóvásának, és a Kódex szerinti termelőket példaszerűen támogatja. A munka azonban itt nem áll meg, szeretnének egy sebességgel feljebb kapcsolni. Első lépésként készül egy Kódex-film, amit online tesznek elérhetővé, de több kiállításon is bemutatják, több nyelven feliratozzák. Mindezzel újabb borkedvelőket, lehetséges vevőket kívánnak megszólítani. A kommunikációt erősítik. Egységbe szeretnék önteni a pincészeteik ősztől tavaszig tartó programjait, egymást segítve, támogatva.

Forrás: 
veol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az export, alig mozdult az import

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54 százalékkal bővült. A teljes agrárexport is növekedett ugyan, miközben a nemzetgazdasági kivitel visszaesett, de a 6 százalékos átlagos agrár­gazdasági bővülési ütemen belül a borkivitel hatszoros dinamikával bővült.

Szőlészet, borászat közösen - Van, aki behozza a szőlőjét és palackozott bort kap vissza

Három fő céllal alakult 2016-ban a Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. Borászati szolgáltató központ, közösségi beszerzés és a szőlőművelést segítő gépi szolgáltatás szerepelt a mára megvalósított stratégiában. Az első borászati központ 2018 augusztusában nyílt meg Hercegkúton 5000 hektoliteres kapacitással, tavaly indulhatott a munka Bodrogkisfaludon és Tállyán.

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

Tokajban a legnépszerűbb idén a zöldszüret

A Világgazdaság információi szerint a borvidékek közül a legnagyobb arányú, a termőterület 15 százalékát kitevő mértékű zöldszüretet jelentettek be Tokaj-Hegyalján.

Áts Károly, a tokaji „Furmint-ember”

"A szőlőben nőttem fel, apámtól lestem el a fogásokat. Soha nem gondoltam más szakmára, soha nem érdekelt igazán más, csak a szőlő és a bor”- vallja Áts Károly. A tokaji szakembert a napokban választották a tizennegyedik Borászok Borászává, s helyezték el csillagát a többi díjazott mellé a budapesti Bazilika előtti sétányon.

Mi a helyzet a magyar borral? Külkereskedelmünk 2020 elején

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54%-kal bővült.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Már igényelhető a borok krízislepárlási támogatása

A 21/2020 (VI. 19.) AM rendelet alapján idén 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 250 000 hl borra hirdették meg a krízislepárlási támogatást, amely alternatívát jelenthet azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében. A támogatást 2020. július 1. és szeptember 25. között lehet igényelni.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Készletnyilvántartás: a szüreti ár alapja

Fontos tudni, hogy mennyi bor található a pincékben, amely nélkül szinte tervezhetetlen az ágazat működőképessége. Minden évben, szüret előtt elhangzik, hogy óriásiak a készletek, a felvásárlók nem akarnak sem bort, sem szőlőt venni, így sikerül lenyomniuk az árakat.