Back to top

Szigorú előírások a borra – Kódexüket tovább kívánják népszerűsíteni a csopaki bortermelők

Évente megrendezik a Kódex-bírálatot 2013 óta. Öttagú szakmai és társadalmi zsűri dönti el, mely termelők kaphatják meg a Csopaki Kódex Hegybor és Dűlőbor védjegyet az előző évjárat terméséből készült borokra.

A 2017-es évjáratról Kovács Tamást, a Csopaki Kódex titkárát és a Szent Donát Birtok tulajdonosát kérdezte a veol.hu.

– 2012-ben a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a helyi szőlő- és borkultúrát, valamint a Csopaki mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje.

A Csopaki Kódex egy független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer, melynek fókuszában Csopak és a hagyományos olaszrizling áll.

Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magas fokú védelme. A védjegyes boroknak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelniük – foglalja össze a lényeget Kovács Tamás, aki szerint a tavalyi bírálaton is kiváló borokat zsűriztek. Most sem a mennyiségre, hanem a minőségre mentek.

Fotó: Viniczai Sándor
Az elmúlt nyár száraz volt és meleg, nagyon oda kellett figyelni a cukorra és a savakra. Pár nap dönthetett a szőlőben arról, hogy valaki jókor szedi, vagy elkésik. Az évjárat sajátosságai fontosak, mert a Kódex védjegyes boroknál a savak, a maradék cukor és az alkohol analitikai értéke is meghatározott keretek között mozognak.

A termelők évente többször ellenőrzik a területeket birtokbejárások és pincekóstolók során, majd a pincében a már kierjedt potenciális Kódex borokat is.

Aki valamiért nem tudja betartani a szabályzatot, nem küldhet be a bírálatra bort, és a Kódex védjegyet az adott évjáratban nem használhatja.

A védjegyes tételek magas minőségű, dűlőszelektált borok. Összesen nyolc tétel kaphatta meg tavaly a védjegyet. Ebből is látszik, hogy a szakmai zsűri odafigyel a Csopaki Kódex négy pillér­jére, nevezetesen a hagyományra, az eredetre, a természetességre és a termőhelyre. Utóbbiaknál öt település jöhet csak szóba: Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak.

– A Csopaki Kódex védjegyrendszer kialakítása után a távlati célunk az volt, hogy a történelmi csopaki termőhelyhez tartozó öt falu önálló európai eredetvédelmet kapjon, és zárt termőhely legyen. Ezt a célt tavaly sikerült elérni, és az októberben bírált borok címkéin önálló eredetmegjelölésként jelenik meg Csopak és a dűlők neve. Korábban a Balatonfüred-Csopaki borvidék neve szerepelt az itteni borokon, most már azonban Csopak egy önálló eredetvédelmi kategória, amely használatának szigorúak a szabályai.

A csopaki eredetvédelem azt a mintát követi, amit a legsikeresebb francia rendszerek: minél kisebb földrajzi egység szerepel a címkén, ahhoz annál szigorúbb minőségi paraméterek tartoznak.

Fotó: Andrs.kovacs/Wikipedia
Csopak szabályzata sokkal szigorúbb, mint a balatoni, vagy a Balatonfüred-csopaki, ráadásul a csopaki dűlők nevéhez még ezen belül is komolyabb minőségi előírások tartoznak. Amitől pedig igazán úttörő az új Csopaki eredetvédelem, hogy kizárólag olaszrizling és legfeljebb 15 százaléknyi furmint házasítása viselheti Csopak és dűlőinek nevét.

A bor csak száraz lehet és kötelező palackozni. A dűlőkben elvétve termő más fehér fajták, valamint a rosék és vörösborok a jövőben nem lehetnek csopakiak

és nem viselhetik az öt falu, valamint dűlőik nevét – foglalja össze Kovács Tamás a Csopaki védjegy lényegét.

A védjegy tulajdonosa a csopaki önkormányzat. Ambrus Tibor polgármester éllovasa a szőlőterületek megóvásának, és a Kódex szerinti termelőket példaszerűen támogatja. A munka azonban itt nem áll meg, szeretnének egy sebességgel feljebb kapcsolni. Első lépésként készül egy Kódex-film, amit online tesznek elérhetővé, de több kiállításon is bemutatják, több nyelven feliratozzák. Mindezzel újabb borkedvelőket, lehetséges vevőket kívánnak megszólítani. A kommunikációt erősítik. Egységbe szeretnék önteni a pincészeteik ősztől tavaszig tartó programjait, egymást segítve, támogatva.

Forrás: 
veol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

Megújult az Erdélyi és Partiumi Borverseny

Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat.

Balatoni fotók a füredi Gyetvai-Villában: Pályi Zsófia kiállítása

A Balatontól pár percre található, impozánsan felújított balatonfüredi Villa Gyetvai borászatként és egyben művészeti kiállítótérként is funkcionál. Az idei nyáron a szívükhöz közel álló téma került a villa falaira, egy nemzetközileg is elismert fotósorozat a Balatonról, amely egészen augusztus 10-ig megtekinthető.

Kástélyos bor, vagy siller?

A név nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem létezik. A siller egy színtartomány - a rozénál sötétebb, a vörösbornál halványabb. Hazánkban hívják sillernek, kástélyos bornak, vagy német nyelvterületen fuxlinak (utalva a rőt rókaszínre).

Megsemmisítő csapás érte a feléledő ukrán borászatot

A volt Szovjetunióban a földdel tették egyenlővé az ukrajnai szőlőültetvényeket. Miután független lett, Ukrajnában újra fölépült a szőlő-bor ágazat, és ezt a fejlődést vetette vissza a háború, a közvetlen káron túl a szállítások megtorpanása miatt is. A Fekete-tenger környéki ültetvények szenvedtek kárt, a magyar és román határhoz közeli szőlőterületeket nem érte találat.

Több mint másfélmilliárd forintos fejlesztést hajtott végre a villányi Bock Borászat Kft.

Prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala érdekében hajtott végre fejlesztéseket több mint másfél milliárd forint értékben a villányi Bock Borászat Kft. - tájékoztatta a társaság az MTI-t.

A borturizmus az erdélyi agrárium húzóágazata lehet

Az Aranyosszéken fekvő Torockó nemrég azzal került a figyelem központjába, hogy Novák Katalin köztársasági elnök első hivatalos erdélyi látogatása során, Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szobrának a felavatása után, Székelykőre is felment. Az egykor vasércbányászatáról híres település turisztikai célponttá lett, mióta központját az UNESCO világörökségnek nyilvánította.

Nyaraljon szőlőskertekben!

Szőlőskert kategóriával bővült az egyik legnagyobb szálláskereső portál.