0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 13.

A kajszit is megütheti a guta

A kajszi, más néven sárgabarack rendszeres növényvédelmére a házikertekben általában igen kevés figyelmet fordítanak. Mivel fagyérzékeny faj, a termesztésére a védettebb, zárt udvarok, kertek a legalkalmasabbak. Tekintsük most át a legfontosabb kórokozóit.

A kórokozók elleni védekezést elsősorban az apiognomóniás levélfoltosság, a csonthéjasok moníliája, a kajszibarackfa gutaütése, a kajszi sztigminás levéllyukacsosodása és a ventúriás varasodása ellen kell folytatni.

A kajszi apiognomóniás levélfoltossága korai lombhullást okoz, ami ha a gyümölcsérés előtt következik be, akár 40-50 százalékos gyümölcshullást is előidézhet, a többi gyümölcs pedig kényszerérett lesz. Emellett károsan befolyásolja a termőrügy-differenciálódást is. Csak rendszeres megelőző védekezéssel hárítható el a kártétele.

A fertőzés következtében a leveleken a levélcsúcstól kiindulóan szabálytalan, változó nagyságú sárgászöld, majd halványbarnára színeződő, elhaló foltok alakulnak ki.

Később a foltok beszáradnak, a levelek gyakran besodródnak és tömegesen, idő előtt lehullanak. A csapadékos, nedves meleg időjárás erős fertőzési hullámot indíthat el.

A fertőzési források a levelek, ahol a kórokozó ivaros termőtestekkel, az ún. peritéciumokkal telel át. A peritéciumokban az aszkospórák tavaszra alakulnak ki, kiszóródásuk általában április közepén kezdődik és június közepéig tart.

A házikertekben a lehullott lombon keletkező gombaképletek elpusztítására elég lehet a lomb alapos összegyűjtése, elégetése vagy mély beásása a talajba.

A peritéciumok kialakulásának megakadályozására ősszel, lombhullás idején lombfertőtlenítést is végezhetünk. A betegség ellen tenyészidőszakban a permetezéseket sziromhullás után április közepén kell megkezdeni, és június közepéig folyamatosan, 10-15 naponként kell permetezni.

A csonthéjasok moníliája valamennyi csonthéjas gyümölcsön károsíthat, kártétele a meggyen és a kajszin a leggyakoribb. Virághervadást, hajtásszáradást, gyümölcsrothadást okozhat, de súlyos fertőzést esetén az idősebb ágrészek, termőnyársak is elpusztulhatnak. A moníliás virág- és hajtáspusztulás ellen a kórokozó meglehetősen gyakori előfordulása miatt rendszeres, célzott védekezésre van szükség, ami a kajszi védelmének fontos része. A virágfertőzés megakadályozása érdekében a virágzás kezdetén és végén kell permetezni gombaölő szerekkel.

A moníliás gyümölcsrothadás viszont a sebzést kiváltó kártevő állatok, elsősorban a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly elleni védekezéssel hárítható el. Jégverés után is végezzünk haladéktalanul megelőző kezelést!

A kajszi gutaütése az egyik legjellegzetesebb és talán legismertebb károsodása a kajszinak, amely az egész fa vagy egy-egy koronarész hirtelen elhalásával jár. S bár a betegség nem kapcsolható egy meghatározott kórokozóhoz sem, a kutatások alapján a gutaütés kialakulására elsősorban a Pseudomonas syringae baktériumfaj és a Cytospora cincta gombafaj a felelős.

A gutaütése ellen hatékony vegyszeres védekezés még nem ismert, ezért más védekezési lehetőségeket kell alkalmazni, illetve néhány agrotechnikai szabályt betartani. Nem szabad a fákat a téli hónapokban metszeni, amikor a legfogékonyabbak a fertőzésre. A kajszifákat ezért lehetőleg július végén, augusztus elején metsszük.

Fontos, hogy a fáinkat óvjuk meg a különböző sérülésektől is. Az egyes károsítók (ágelhalás, kéregmoly stb.) elleni szakszerű és eredményes védekezés a gutaütés előfordulásának valószínűségét is csökkenti, de nem zárja ki teljesen.

A kajszin a ventúriás (korábban mega-kladospóriumos) gyümölcsvarasodás is gyakran károsít. A betegség az enyhe teleket követő esősebb tavaszokon lép fel nagyobb mértékben. A fertőzés hatására a kajszi termésén az almavarasodáshoz hasonló, kezdetben zöldessárga, később olajzöld, szürkés színű varas foltok keletkeznek. Felületük repedezik és pikkelyes kinézetű lesz. A gyümölcs töppedt és lehullik.

Tudta?

A házikertekben gyakran megfigyelhető a fiatal, zöld kajszigyümölcsök korai lehullása. Ha az összetöppedt, lehullott gyümölcsöt kettévágjuk, akkor azt látjuk, hogy csonthéj hiányzik, a mag pedig összetöppedt. A tünetet a sziromhullás utáni fagypont alatti hőmérséklet okozza.

Fertőzési források a vesszők, ahol a kórokozó a foltokban gombafonalakkal (micéliummal) telel át.

Az első tünetek a kajszin és az őszibarackon júniusban jelennek meg. Gazdanövényei még az őszibarack, a mandula, a szilva és a ringló. A fertőzések megelőzésére megfelelő metszéssel laza koronaformát alakítsunk ki, amely eső után vagy a reggeli harmattól könnyen megszárad. A kórokozó elleni hatásos védekezés érdekében a kajszifákat április végétől, a sziromhullást követően 10-14 naponként kezelni kell a hatásos növényvédő szerekkel.

Forrás: Kerti Kalendárium