A lisztkukac az egyéb rovarok mellett kiegészítő jelleggel, akár a változatosságot is biztosítva jelenhet meg kedvencünk takarmánypalettáján.
Feletetés előtt már ne hűtsük!
A lisztkukacokat a kereskedelemben a bábozódást megelőző utolsó lárvastádiumban árusítják. Annak érdekében, hogy a nem kívánatos bábozódást megelőzzék, gyakran lehűtve tárolják őket. Így a lárvák beszüntetik a táplálkozást is.
Ezért feletetés előtt pár napig normál hőmérsékleten tároljuk, és megfelelően tápláljuk a kukacokat. Így feljavíthatjuk a minőségüket.
A lisztkukac alkalmazásának különösen akkor lehet jelentősége, ha szaporulatokat nevelünk, így hirtelen felduzzadt állatállományunk szokásos rovareleség-szükséglete is megnő. Ilyenkor nagy segítség, ha a megszokott, nagyobb tápértékű, de drágább takarmányt ki tudjuk egészíteni a könnyebben előállítható lisztkukaccal. Minthogy a kisléptékű lisztbogártenyészet kialakítása nem nagy ördöngösség, akár házilag is megpróbálkozhatunk vele.
Küzdelem az atkák ellen
Szaporításukhoz elegendő néhány használaton kívüli akvárium vagy műanyagláda – pl. egér tenyészláda is. Ezek sima falán a lárvák képtelenek felmászni, viszont éjjel egy-egy bogár kirepülhet a tenyészetből. Ha ez zavar bennünket, akkor valamilyen sűrű hálóval fedjük a férőhelyeket.
Ennek összetevője különböző gabonafélék darája vagy lisztje lehet. Mindezt az olcsó búzakorpával érdemes kiegészíteni. A lárvák az ezekből álló táptalajban élnek, és elsősorban ezzel is táplálkoznak. Folyadékszükségletüket a talaj tetejére helyezett zöldségszeletekből fedezik. Ezeket egy-két naponta cserélni kell. A zöldség alól ki is gyűjthetjük a nagyobb lárvákat és bogarakat, anélkül, hogy bolygatnánk a tenyészetet. Mivel a nagyobb lárvák elfogyaszthatják a petéket és a fiatalabb kukacokat, érdemes a bogarakat, bábokat kéthetente új helyre költöztetni, hogy ott szaporodjanak tovább. Így érhetjük el, hogy az egyes tartóhelyekről nagyjából azonos fejlődési stádiumban lévő lárvákat gyűjthessünk. A tenyészet fenntartása során az ideális, 25-27 °C-os hőmérséklet mellett nagyjából 9-12 hetes generációváltásra számíthatunk.
Tenyészetünk legnagyobb ellenségei az atkák lehetnek. Ezek megjelenését azzal előzhetjük meg, ha nem hagyjuk túlnedvesedni a táptalajt, illetve ha időnként kitakarítjuk a rovarok helyét.
Ennek legegyszerűbb módja, ha megfelelő méretű szitán átszűrjük, és az átrágott törmelékről így leválasztott lárvákat új, friss táptalajra helyezzük. Mint azt már más eleségállatok kapcsán is jeleztük, a lisztkukac használatánál is javasoljuk, hogy a feletetés előtt a lárvákat néhány napig takarmányozzuk olyan eleséggel, amilyet szeretnénk bevinni állataink étrendjébe is. Egy-két nap szárazon való tartás után a lisztbogár lárvái is hamar elfogyasztják a zöldséget, gyomnövényeket, egér vagy haldarabokat is.
