Back to top

Egy mutatós díszpinty Ausztráliából

A vörösszemsávos pinty (Neochmia temporalis) a szakirodalom szerint Kelet-Ausztrália gyakori madara, amely szinte minden tisztásokkal tarkított erdei, bozótos, fás-szavannás biotópban és a megművelt területeken is megtalálható. Sőt, még a nagyobb városok parkjaiban is előfordul.

Nos, jómagam három alkalommal töltöttem huzamosabb időt az élőhelyén, de csupán egyetlen alkalommal találkoztam vele, mégpedig a Border Ranges Nemzeti Parkban. A madárcsapat épp az avarban kutatott, miközben gyakran hallatták cit-cit-sí-sí” hangjukat.

Darazsak a szomszédban

A vörösszemsávos pintyet Ausztráliában tűzfarkú pintynek (Firetail) is nevezik, ám mivel hazánkban egy másik fajt illetnek ezzel a névvel, maradjunk a németből átvett nevénél. Alfajainak száma még ma is vita tárgyát képezi, a magyar nyelvű szakirodalom három, míg az ausztrál két alfajt említ. Átlagos termetű díszpinty, testhossza 11-12 centiméter. Jellegzetes vörös szemsávjáról és faroktövéről könnyen felismerhető, noha a tűzfarkú pinttyel talán összetéveszthető. Ám annak a hasa mintás, míg cikkünk főszereplőjéé egyszínű szürkés. Élőhelyén leginkább apró magvakat, például fűmagot fogyaszt, különösen kedveli az Európából behurcolt egynyári perje (Poa annua) magját. Ez az információ azok számára is hasznos lehet, akik otthonukban szeretnék gondozni a vörösszemsávos pintyet, hiszen kedvenc eledelüket itthon is könnyedén begyűjthetik, ha csak kiegészítő táplálékként is.

A madarak a magokat félérett állapotban is örömmel fogyasztják. A vöröszemsávos pinty párok, ha nem is hagyományos értelemben vett kolóniában, de mindenképpen egymáshoz közel fészkelnek, fészkeik átlagosan egy méterre találhatók egymástól.

Ami még egy érdekesség, hogy – egyes irodalmi adatok szerint – szívesen fészkelnek darázsfészkek közelében. A darazsak nem veszélyeztetik őket, s nem kizárt, hogy az ízeltlábúak szomszédságát nem véletlenül választották. Elképzelhető, hogy a fullánkos szomszédok egyes ragadozók számára megálljt jelentenek. A madarak, amikor nem költenek, gyakran alvófészkekben töltik az éjszakát.

Hogyan tartsuk?

A vörösszemsávos pinty sokkal igényesebb, mint teszem azt, a szintén ausztrál illetőségű zebrapinty, ám gondozása egy gyakorlott díszmadártartó számára mégsem okozhat problémát. A legnagyobb veszélyt a vörösszemsávos pinty elhízása jelenti.

Ezért természetesen nem tartható kis kalitkában, nagy helyre van szüksége, hogy lemozoghassa a fölösleges grammokat, illetve a táplálására is nagyon oda kell figyelni.

A szokásos igen jó minőségű és változatos, apró magvakat tartalmazó pintymagkeveréket érdemes kiegészíteni a már említett egynyári perje magjával. Természetesen nem feledkezhetünk meg a kiegészítő táplálékról, zöldeledelről, állati fehérjéről stb. sem, s emellett mindig legyen madaraink előtt tiszta ivó- és fürdővíz. Mivel a nemek külsőre egyformák, nem lehet ránézésre az ivarokat megkülönböztetni, így a tenyésztésre szánt madarak kiválasztása sem egyszerű. A legjobb több példányt beszerezni, és megvárni, míg a hímek énekelni kezdenek, illetve megkezdik jellegzetes násztáncukat. A legjobban volierben érzik jól magukat, ahol egyszerre több pár is együtt gondozható. A vörösszemsávos pinty szerencsére békés madár, így torzsalkodásra nemigen kerülhet sor. A voliert természetesen úgy kell megépíteni, hogy macskaés rágcsálóbiztos legyen. A legjobb, ha egy kis védőházikó is csatlakozik hozzá.

A házikóban a madarak kitelelhetnek, s nem kell őket ősszel kifogni, és esetleg egy kisebb kalitkában teleltetni. A vörösszemsávos pinty hőigényéről megoszlanak a vélemények. Ha a térképen megnézzük az elterjedési területüket, láthatjuk, hogy a trópusoktól a mérsékelt övi területekig előfordul. A legjobb, ha 15 fok felett teleltetjük. A vörösszemsávos pinty tenyésztése megoldható, ám a legnagyobb problémát ma már a megfelelő tenyészmadarak beszerzése jelenti, amely többnyire csak külföldi börzéken sikerülhet. Fészkelőkosárban vagy félig nyitott odúban költ. A tojó 5-6 tojást rak, a fiókák 12- 13 nap után kelnek ki a tojásból. A kis jövevények három hétig maradnak a fészekben, de még utána is sokáig visszajárnak szüleikhez. Három hónapos korukra pedig elnyerik a felnőtt madarakra jellemző színezetüket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Sáskajárás veszélyezteti a szardíniai juhtenyésztőket

Szokatlan méretű sáskajárás keseríti meg a gazdák dolgát az olasz Szardínia szigetén: több millió rovar lepte el a kaszálókat, veszélyeztetve ezzel az idei kaszálást.

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.