Back to top

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél

A búza alapvető fontosságú szántóföldi növényi kultúra hazánkban. Szinte valamennyi üzemben, gazdaságban termesztik, amelynek okai rendkívül összetettek. Termesztéstechnológiája teljeskörűen gépesíthető, optimalizált agrotechnikával és szakszerű genotípus (fajta/hibrid) megválasztásával nagy termések érhetők el.

Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a vetésváltásban, termése hosszabb ideig tárolható, a szemtermése – eltérő jövedelmezőségi szinten ugyan – relatíve jól értékesíthető a hazai és külföldi piacokon, viszonylag jó a klimatikus, talajtani és az agrotechnikai elemekhez történő adaptációja.

A búza termesztésének 1900-tól napjainkig terjedő hosszabb időszakát elemezve megállapítható, hogy a termésátlagok hosszú ideig, az 1950-es évek végéig meglehetősen szerény szinten (1-1,5 t/ha) mozogtak, amelynek oka az extenzív fajták és technológia alkalmazása volt (1. ábra).

Az 1960–1990-es évek között radikális változások következtek be a hazai búzatermesztésben. Ez magába foglalta az újabb, rövid szárú, intenzívebb fajták használatát, valamint az agrokemikáliák (műtrágyák, növényvédő szerek) növekvő alkalmazását és a gépi technológia teljes körű bevezetését.

Az 1990–2000-es évek közötti két évtizedet a gazdasági, tulajdonosi viszonyok gyökeres átalakulása jellemezte, amelynek velejárója volt az agrotechnika színvonalának jelentős romlása. Ennek egyik jellemző példája a műtrágya-felhasználás drasztikus visszaesése volt. Míg az 1980-as években az országos NPK műtrágya felhasználás ~280 kg/ha volt, addig az 1990-es évekre ez 10 százalékra (~30 kg/ha NPK) csökkent. Azóta pozitív változások következtek be mind a műtrágya felhasználásában (jelenleg ~110 kg/ha NPK országosan), valamint az egyéb agrotechnikai elemeknél; és pozitívan változott a fajta (hibrid) használata is. Ez a termésátlagok növekedését eredményezte a 2010-es években.

Ugyanakkor a hazai búzatermesztésben számos probléma van jelen. Eltekintve az ökonómiai gondoktól (értékesíthetőség, ár, jövedelem) kizárólag agronómiai szempontból tanulmányozva a kérdést kijelenthető, hogy az elmúlt évtizedek átlagterméseit összehason­lítva (1. táblázat) a jelenlegi évtized termésátlaga (4680 kg/ha) még mindig csak megközelítette az 1980-as évek átlagát (4917 kg/ha).

Ugyanakkor pozitív az, hogy az évjáratok közötti termésingadozás jelentősen mérséklődött (1990-es években 51%, 2000-es években 61%), ami indirekt módon az agrotechnika színvonalának a javulását jelzi. A problémákat a hazai búzatermesztésben az mutatja, hogy vetésterülete az elmúlt években folyamatosan csökkent, és néhány éve 1 millió hektár alatt van.

Tartamkísérletekben több mint 30 éve folyamatosan tanulmányozzuk az évjárat és a különböző agrotechnikai tényezők őszi búza termésmennyiségére gyakorolt hatását eltérő technológiai intenzitású szinteken (2. táblázat).

A két szélső technológiai modellt (extenzív és intenzív) elemezve az állapítható meg, hogy az extenzív technológia esetében az évjárat hatása mind abszolút (1600 kg/ha), mind relatív (38%) szempontból a legnagyobb a búza termésére nézve.

Az intenzív technológia alkalmazásával az időjárási hatásokat lényegesen mérsékelhetjük,

különösen a magas termésszintekhez (7100 kg/ha) viszonyított relatív összehasonlításban (18%). Ugyan­akkor jelentősen megnő az intenzív technológia modellben a tápanyagellátás (35%) és a növényvédelem (23%) szerepe.

Terjedelmi korlátok miatt ezúttal csak a trágyázás szerepével foglalkozunk, figyelmünket kizárólag a mennyiségi változásokra fókuszálva (természetesen igen fontos a trágyázás sütőipari minőségére gyakorolt hatása is, de – néhány kivételes, rövid periódustól eltekintve – hazánkban a búza árában csak minimális mértékben jelenik meg a minőség).

A búza nagy tápanyagigényű, és a kijuttatott tápanyagokra (döntően műtrágyára) kifejezetten jól reagáló növényi kultúra (3. táblázat).

A talajból és a műtrágyákból együttesen mintegy 400-800 kg/ha makro-, mezo- és mikroelem mennyiséget vesz fel a búza a teljes tenyészideje során. A nagy termések képzéséhez a harmonikus tápanyagellátást igényli a búza, azaz a nitrogén mellett a foszfor és a kálium is alapvetően szükséges, melyeket – bizonyos feltételek mellett – mezoelemek (Ca, Mg, S), illetve mikroelemek (elsősorban Cu) kijuttatásával szükséges kiegészíteni.

Az őszi búza tenyészidőbeli tápanyagfelvételi dinamikája a makroelemek vonatkozásában jelentős mértékben eltér egymástól (2. ábra).

A foszfor és a kálium számított adagjainak őszi kijuttatása több szempontból is indokolt.

A foszfor alapvető fontosságú már az őszi gyökérfejlődéshez, valamint a foszfor felvétele meglehetősen elnyújtott a tenyészidőben. A kálium – a szénhidrát-képződésben betöltött fontos szerepe miatt – elősegíti a búza áttelelését, és már kora tavasszal megindul a növény általi intenzív felvétele. Közismert, hogy a nitrogént megosztva célszerű a búzánál kijuttatni. Ezzel elkerülhetjük az őszi-téli kimosódását a felső talajrétegekből, másrészt pedig igazodhatunk a búza N-felvételi dinamikájához. A búza N-trágyázását (N-adag, N-megosztás) jelentősen bonyolítja, hogy számos tényező befolyásolja, melyek egyrészt dinamikusan, másrészt interaktív módon változnak. Néhány ilyen tényező hatását nagyon leegyszerűsítve szeretnénk bemutatni kutatási eredményeink felhasználásával.

Az optimális műtrágyázással egyrészt a búza termésmennyiségét növelhetjük jelentős mértékben, másrészt pedig a termésbiztonságot is fokozhatjuk. Kísérleti adataink (3. ábra) azt bizonyítják, hogy a különböző búzafajták és évjáratok (1985–2018 évek) átlagában a kontroll kezelésben (műtrágya nélkül) a búza vízhasznosítási értéke [WUE=Water Use Efficiency, azaz tenyészidőben (október-június) lehulló csapadék 1 milliméterére jutó szemtermés kilogrammban kifejezve] 12,67 kg/1 mm volt, ezzel szemben az optimális N+PK műtrágyakezelésben ehhez képest jóval kedvezőbb értéket (20,60 kg/1 mm) kaptunk.

Ugyanakkor a búzafajták tápanyag-hasznosító képessége nagymértékben módosult az elmúlt évtizedekben.

A jelentős számú államilag elismert fajta (~150 államilag minősített búzafajta) egymástól nemcsak eltér ebben az agronómiai tulajdonságban, hanem a nemesítés eredményeként nagyobb mértékű pozitív változás következett be (4. táblázat).

Az általunk folyamatosan vizsgált régi genotípushoz (GK Öthalom) viszonyítva az újabb búza genotípusok átlagában (és nem a legjobb genotípust kiválasztva) javult a fajták természetes tápanyag-hasznosítása (műtrágyázás nélküli, kontroll kezelésben kapott termés, amellyel a fajták által a talajban található tápanyagoknak a felvételét lehet jellemezni), de a műtrágyázás hatására kapott terméstöbblete is jobb lett (3100 kg/ha helyett 4100 kg/ha terméstöbblet). Ugyancsak az újabb genotípusok kedvezőbb tulajdonsága, hogy a nagyobb maximális termésszintjüket (8800 kg/ha, a régebbi fajta maximális termése közel 20 év átlagában 6900 kg/ha) kisebb N optimum+PK adaggal (-40 kg/ ha N+PK-mal kevesebb) tudták realizálni.

Tartamkísérleteink eredményei alapján a jelenlegi búzafajtákat tápanyag-reakciójuk alapján 4 csoportba lehetett besorolni. A tápanyag-reakció típusok jellemzésére speciális koordinátor rendszert alkalmaztunk (4. ábra), amely a gyakorlatban is jól felhasználható.

A gyakorlati termesztés számára – más tulajdonságokat figyelmen kívül hagyva – azok a búza genotípusok a legalkalmasabbak, amelyek jó természetes tápanyag-hasznosításúak és jó a műtrágya reakciójuk is. („A” koordinátor negyed fajtái). Bizonyos technológiai modell (extenzív) esetén azonban, amikor a műtrágyára fordítható pénzügyi keretek korlátozottak, más búzatípus is eredményesen használható. Ilyenek a talaj természetes tápanyagait jól hasznosítható, de műtrágyázás hatására limitált terméstöbbletet adó fajták („B” koordináta negyed fajtái).

Szakmailag általánosan elfogadott az, hogy az őszi búzát áttelelés után elméletileg három időpontban lehet N-fejtrágyázásban részesíteni (tél végén, szárba induláskor, kalászoláskor).

A tél végi N-fejtrágyázás elsősorban az ősszel megkezdődött és tavasszal folytatódó bokrosodást, annak mértékét befolyásolja kedvezően. A bokrosodás mértéke határozza meg a legfontosabb termésképző elem, a négyzetméterenkénti kalászszám értékét. A szárba induláskori N-fejtrágyázás a kalászon található kalász­kák, és azon belül a virágok számát dönti el. A kalá­szoláskori N-fejtrágyázás kitüntetett szerepet játszik részben az ezerszem­tömeg növelésében, részben kedvezően befolyásolja a búza sütőipari minőségét. Az előzőekben ismertetett három N-fejtrágya arányát, alkalmazását, illetve annak elhagyását az állományok fejlettsége, a talaj N-szolgáltató képessége és más körülmények jelentősen módosíthatják. Korábbi kutatásaink azt bizonyították, hogy már kora tavasszal erőteljesen elkezdődik a búza kalászkezdeményeinek az iniciálódása. Ehhez megfelelő mennyiségű tápanyagra van szükség. Az ősszel kijutatott P és K mellett tehát kiemelkedően fontos a tél végi N-fejtrágyázás részben a bokrosodás, részben a kalászfejlődés szempontjából.

A tavalyi évben, a KITE Zrt.-vel együttműködve vizsgáltuk a talajban található, felvehető (mineralizált) N-mennyiséget a csernozjom talaj 0-90 centiméter szelvényében, rétegenként (5. táblázat).

A 2018. év rendkívül késői kitavaszodása és a márciusi télies, fagyos időjárása miatt a talajban az ásványodott N mennyisége a búza gyökérzete által döntően átszőtt 0-30 centiméteres talajrétegében nagyon kis mennyiségű volt.

Azt is meg lehetett állapítani, hogy a műtrágyaszintek (kontroll, N90+PK, N150+PK) között a 0-30 centiméter rétegben nem volt különbség (10,75 kg/ha, 9,50 kg/ha, 11,25 kg/ha NO3-tartalom a 2018. március 13. mintavételi időpontban). Ilyen speciális esetben tehát a búzaállományok fejlettségét célszerű figyelembe venni a tél végi fejtrágya dózisának a meghatározásában.

A műtrágyázás (2018. április 11.) utáni talajvizsgálati eredmények bizonyították egyrészt a csernozjom talaj biológiai életének a megindulását (a kontroll kezelésben 0-30 centiméteres rétegében 22,00 kg/ha NO3-tartalom a korábbi mérés 10,75 kg/ha értékéhez képest), másrészt a kijuttatott műtrágya adagok ásványi NO3-tartalomra gyakorolt növelő hatását (N90+PK kezelésben 31,75 kg/ha, N150+PK kezelésben 41,75 kg/ha NO3-tartalom a 0-30 cm talajrétegben).

Korábbi, csernozjom talajon végzett tartamkísérleteink eredményei is azt bizonyították, hogy az őszi + tavaszi megosztott N-fejtrágyázás hatására kaptuk a legnagyobb termést (6793 kg/ha) a csak őszi (6115 kg/ha) és csak tavaszi (6372 kg/ha) N-kijutatással összehasonlítva több év átlagában (5. ábra)

A búza aktív tenyészidejének mintegy 60 százaléka a tavaszi időszakra esik, azaz jelentős mértékben tudjuk a növényállományok fejlődését befolyásolni. A tavaszi agrotechnikai elemek közül kiemelten fontos a tápanyagellátás és a növényvédelem. A búza esetében is a harmonikus tápanyagellátásra kell törekedni. Különösen meghatározó a N-fejtrágyázás, amelynél mind a dózis, mind annak kijuttatása egyaránt fontos a hatékonyság szempontjából. A N-fejtrágya adagok meghatározásánál részben az állományok fejlettségét, a termesztett genotípust, a talaj felvehető NO3-tartalmát együttesen szükséges figyelembe venni. Az optimalizált tápanyagellátással tehetjük agronómiailag és ökonómiailag hatékonyabbá a búzatermesztésünket.

Pepó Péter, Fekete Ágnes
Debreceni Egyetem MÉK, Növénytudományi Intézet

Vad Attila
Debreceni Egyetem AKIT DTTI

A publikáció elkészítését a GINOP 2.2.1.-15-2016-00021 számú projekt támogatta.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Újra Mezőhegyesé a vetőmagüzem

Visszavásárolta a Limagraintől a korábban is Mezőhegyeshez tartozó vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A létesítmény megszerzésével a feldolgozás is a zrt.-hez kerül, a folyamat végén pedig saját fémzárolt vetőmagot bocsáthatnak ki.

A teafilter második élete

Teázás után az elhasznált teafiltert általában automatikusan a konyhai szemetesbe dobjuk. Pedig a teának számos jótékony hatása van, és olyan területeken is használhatjuk, amire nem is gondolnánk. Ezért kár azonnal a szemétben végeznie.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Jövő héttől mindenhol lesz hazai görögdinnye

A jövő hét elején már az egész országban elérhető lesz a hazai, minőségi, friss görögdinnye – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A magyar dinnyetermesztők igazodtak a vevői igényekhez és a klimatikus változásokhoz: még szeptember közepén is lesz friss dinnye a piacon, illetve például magszegény és mini dinnyék színesítik a kínálatot.

Növényvédő nagyvállalat is beszáll a farm szimulátor bajnokságba

A GIANTS Software üdvözli, hogy a Corteva Agriscience (NYSE: CTVA) a Farming Simulator League (FSL) farm szimulátor bajnokság 2019/2020-es szezonjának főtámogatója.

Idén több árpa termett

Az őszi árpa 218 ezer hektáros termőterületének 90 százalékát már learatták, és bár a hektáronkénti 5,5 tonnás termésátlag kissé elmarad a tavalyitól, a termés a vetésterület növekedése miatt már meghaladja a 2018-ast, eddig 1,08 millió tonna került a raktárakba - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI érdeklődésére.

Átmeneti segítség a csemegekukorica- és zöldbabtermelőknek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Sumi Agro Hungary Kft. kérelmére két készítményre adott ki szükségfelhasználási engedélyt június 26-től augusztus 31-ig, egyebek közt csemegekukorica és zöldbab-állományokban.