Back to top

Kísérletező kedvű vincellér

A Soproni borvidéken sokféle bor készíthető, ugyanis három éghajlat hatásai érződnek a különböző dűlőkben. A globális fölmelegedés hatására fölértékelődnek az ottanihoz hasonló hűvösebb vagy kiegyenlített klímájú termőhelyek, és a nehezebb, agyagos talajok is előnyben lesznek.

Fertőszentmiklós környékén átlagos kontinentális éghajlat jellemző, de Harka, Kópháza vidékén már csapadékosabb, hűvösebb az idő, ott érzi nagyon jól magát a Tramini, a Sauvignon blanc, a Chardonnay, a Zöld veltelíni és a Pinot noir. A legértékesebb, legkiegyenlítettebb klímájú dűlők Fertőrákos és Balf közt a Fertő tóra néznek, ott a víztömeg hőmérséklet-kiegyenlítő hatása érvényesül és állandó a széljárás, kevésbé fertőznek a gombás betegségek. A Vincellér Borház ültetvényei felerészben ott találhatók, mondta el a cég ügyvezetője, ifjabb Molnár Tibor a Wineglass Communication által szervezett bemutatón.

Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
A borvidéken mészkő és csillámpala a jellemző kőzet, ebből ered a soproni borok egyedi, jól megkülönböztethető sós-ásványos jellege.

Nem testességükről ismertek, hanem inkább arról a sokszínűségről, amit a különböző termőhelyek lehetővé tesznek. Sopron ismert fajtái a Kékfrankos és a Zöld veltelíni, amelyek a szomszédban, Burgenlandban is fontos szerepet töltenek be a borászatban.

Ausztriában tanult évekig Molnár Tibor is, szőlőültetvényben és pincében egyaránt dolgozott. Elsősorban az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg, mint mondja, véresen komolyan veszik a dolgukat. Ott tanulta meg, mennyire fontos, hogy a szőlő egyforma érettségi fokú legyen: nem a mustfok a legfontosabb, hanem az egyöntetű alapanyag.

A Vincellér-borok arculatát a primőr borokra kialakított „első gólya” címke alapján fejlesztették tovább. Most a primőrök mellett a Vincellér alapborok feliratán is visszaköszön a gólyacsőr. Fekete-fehér mintásak a Molnártiti Selection tételek címkéi, a mustok és a gyöngyözőbor játékos megjelenésű. Ez a négy termékcsalád alkotja a cég kínálatát. Összesen 27 hektáron gazdálkodnak, a cég három család tulajdonában van.

Fontos fajtájuk a Zenit, amit Király Ferenc nemesített Pécsen, és mára sokfelé szívesen termesztik az országban. Kevés hónaljhajtást hoz, ezért könnyen kezelhető, bora pedig zamatos, illatos, élénk savtartalmú.

A fajta túlérve jól aszúsodik. Tavaly a Zenitből magas alkoholtartalmú, érett, de élénk savú, alkoholos édességet rejtő bort készítettek. 2018 nyara aszályosba fordult, nagyon gyorsan értek a szőlők, mindenkit felkészületlenül ért a korai szüret. A Zenit tavaly augusztus végén már 22 mustfokos volt, és kevésbé illatos, mint szokott.

A fehér alapborok irányított erjesztéssel, a termőhely jellegzetességeit nem elnyomó fajélesztővel, 12-13 °C-on készülnek. Ilyen a tavalyi Kékfrankos rozé is, amihez azonban olyan fajélesztőt választottak, amelyik akár fagyponton is dolgozik, magas az alkoholtűrése, és nem „gyümölcsbomba” rozét eredményez, hanem világos, elegáns, visszafogottabb italt.

Nehéz év szülte újdonságok

2010 nagyon nehéz év volt a szőlőtermesztésben, akkor több újítással álltak elő. Az idősebb testvér, Molnár Ákos ötlete volt, hogy rozé gyöngyözőbort készítsenek, ez lett a Fizzi Miska, amit

már Japánba is szállítanak. Rozéból készül, szénsav és kis mustsűrítmény hozzáadásával.

Ugyancsak 2010-ben kezdtek mustot kínálni. Zöld veltelíni, illetve Zweigelt az alapanyag, Ausztriában hőkezelik, szűrik és palackozzák. Zöldike és Piri néven kerülnek forgalomba, 2-2 ezer palackkal. Legnagyobb tételben a budapesti Il Pomodoro étterem vásárolja.

Minden bort Ausztriában palackoznak, egy arra szakosodott borászatnál, ahol verhetetlen áron, osztrák alapossággal dolgoznak.

A Molnártiti Selection borok öreg tőkék teljesen érett vagy enyhén túlérett terméséből készülnek természetes úton, vagyis fajtától függően héjon áztatással, spontán erjedéssel, 17-18 °C-on.

A kierjedt bort acéltartályban tartják addig, amíg föl nem szabadul egy 500 literes, zempléni tölgyből készült hordó, amiben aztán két évig érik finomseprőn. Ez az idő elég ahhoz, hogy nagyon finom, lekerekített, természetesen letisztult, stabil bor legyen belőle, amit palackozás előtt már csak szűrni kell. Aztán legalább féléves palackos érlelés után kerülhet forgalomba. Ezek a borok hosszan eltarthatók és élvezhetők, elegánsak, alig kell kénezni azokat, jól érzékelhető bennük a termőhelyi sajátosság. A 2015-ös Zöld veltelíni megfelelt ennek a leírásnak, még mindig fiatalnak érződő, elegáns bor. Nehezebben érthető egy még idősebb, hordós érlelésű rozé. Nem kell hűteni ezt a Kékfrankos rozét, figyelmeztetett Molnár Tibor, amiben 2-3 gramm maradék cukor jelzi, hogy természetes élesztőkkel erjedt. Különleges típus a rozék közt, lehet, hogy a következő szüretből származókat inkább sillerként fogják forgalomba hozni, az kevésbé zavarná meg a fogyasztókat.

Az első Zweigelt-ültetvényt idősebb Molnár Tibor telepítette Magyarországon, úgyhogy ez a fajta különleges megbecsülésnek örvend a cégnél. A legújabb, 2011-es telepítésű ültetvényben egy vízszintesre lekötözött szálvesszőn nevelik, ahol a fürtök egy szintben helyezkednek el, így egyformán érnek. Így már 18,5-19 mustfoknál szedhető, bársonyos tanninokkal. 2014-ben vadélesztővel erjesztették, ez volt az első kísérlet vörösbornál a természetes erjesztésre.

Vörösbornak általában október első hetében szedik a Kékfrankost, amit tőkénként 7-8 fürttel terhelnek. Évjárattól és fekvéstől függően alapbor vagy válogatás készülhet belőle.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

Löszön termett bor, bemutatkozott a Vida Borbirtok új bora

Szekszárd maga a zegzugos sokszínűség. Ez adja borainak jellegzetes, megfejthetetlen varázsát. Rejtőzködő borvidék, messziről csak egy dombsor, közelebb kell jönni, hogy feltáruljanak a szurdokokban megbújó pincék, a dombokra felfutó szőlősorok.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.

A HNT elkötelezett a biológiai alapok megújításában: piacszervezési intézkedés a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapról

A 2016. decemberben a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. A kutató szakemberek és a termelők visszajelzések alapján erősíteni szükséges a szaporítóanyag előállítás növényegészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, valamint az oltványtermesztőknél.

Elindult a Wines of Hungary – Personally, a magyar bor hivatalos közösségi média oldala

Az Agrármarketing Centrum (AMC) szorosan együttműködve a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) Wines of Hungary - Personally név alatt indította el bormarketing tevékenységét a közösségi média felületeken, melynek célja a magyar borok népszerűsítése az európai és a kontinensen túli piacokon.

Érden vannak borospincék?

A legtöbb érdi még csak nem is hallott arról, hogy a település jelentős pincesorral rendelkezik. Sőt, hogy minaretje, vára és kastélya is van, és a leghosszabb Duna partszakaszt ugyancsak magáénak tudhatja. Honnan is ismernék, hiszen a település – a főváros szomszédságának köszönhetően – leginkább alvóváros jelleget öltött.

Ahol nem a vad szüretel

Innen már nem lehet tovább magyarázni, szüretben a szőlő megmutatja, milyen gazdája volt, s miként hatott rá az évjárat. A tavalyi évhez képest kicsit később kezdődött a betakarítás, s még sokat alszik kint a szőlő, de a gazdák szavaiból bizakodás tűnik ki.

Veszélyben a bogyósok, sok a gond a dióval – Növényvédelmi előrejelzés, 38. hét

Általános gond ebben az időszakban, hogy a darázsrágta gyümölcsön azonnal megjelennek a gombás betegségek; de még ennél is nagyobb kárt tesz a tömegesen jelen lévő pettyesszárnyú muslica, a védekezés gyakorlatilag eredménytelen ellene. Eredményesen megelőzhetjük ugyanakkor a cseresznye- és a meggyfák idő előtti lombvesztését, ha kontakt hatású készítményekkel védekezünk a blumeriellás levélfoltosodás ellen.