Back to top

Kísérletező kedvű vincellér

A Soproni borvidéken sokféle bor készíthető, ugyanis három éghajlat hatásai érződnek a különböző dűlőkben. A globális fölmelegedés hatására fölértékelődnek az ottanihoz hasonló hűvösebb vagy kiegyenlített klímájú termőhelyek, és a nehezebb, agyagos talajok is előnyben lesznek.

Fertőszentmiklós környékén átlagos kontinentális éghajlat jellemző, de Harka, Kópháza vidékén már csapadékosabb, hűvösebb az idő, ott érzi nagyon jól magát a Tramini, a Sauvignon blanc, a Chardonnay, a Zöld veltelíni és a Pinot noir. A legértékesebb, legkiegyenlítettebb klímájú dűlők Fertőrákos és Balf közt a Fertő tóra néznek, ott a víztömeg hőmérséklet-kiegyenlítő hatása érvényesül és állandó a széljárás, kevésbé fertőznek a gombás betegségek. A Vincellér Borház ültetvényei felerészben ott találhatók, mondta el a cég ügyvezetője, ifjabb Molnár Tibor a Wineglass Communication által szervezett bemutatón.

Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
A borvidéken mészkő és csillámpala a jellemző kőzet, ebből ered a soproni borok egyedi, jól megkülönböztethető sós-ásványos jellege.

Nem testességükről ismertek, hanem inkább arról a sokszínűségről, amit a különböző termőhelyek lehetővé tesznek. Sopron ismert fajtái a Kékfrankos és a Zöld veltelíni, amelyek a szomszédban, Burgenlandban is fontos szerepet töltenek be a borászatban.

Ausztriában tanult évekig Molnár Tibor is, szőlőültetvényben és pincében egyaránt dolgozott. Elsősorban az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg, mint mondja, véresen komolyan veszik a dolgukat. Ott tanulta meg, mennyire fontos, hogy a szőlő egyforma érettségi fokú legyen: nem a mustfok a legfontosabb, hanem az egyöntetű alapanyag.

A Vincellér-borok arculatát a primőr borokra kialakított „első gólya” címke alapján fejlesztették tovább. Most a primőrök mellett a Vincellér alapborok feliratán is visszaköszön a gólyacsőr. Fekete-fehér mintásak a Molnártiti Selection tételek címkéi, a mustok és a gyöngyözőbor játékos megjelenésű. Ez a négy termékcsalád alkotja a cég kínálatát. Összesen 27 hektáron gazdálkodnak, a cég három család tulajdonában van.

Fontos fajtájuk a Zenit, amit Király Ferenc nemesített Pécsen, és mára sokfelé szívesen termesztik az országban. Kevés hónaljhajtást hoz, ezért könnyen kezelhető, bora pedig zamatos, illatos, élénk savtartalmú.

A fajta túlérve jól aszúsodik. Tavaly a Zenitből magas alkoholtartalmú, érett, de élénk savú, alkoholos édességet rejtő bort készítettek. 2018 nyara aszályosba fordult, nagyon gyorsan értek a szőlők, mindenkit felkészületlenül ért a korai szüret. A Zenit tavaly augusztus végén már 22 mustfokos volt, és kevésbé illatos, mint szokott.

A fehér alapborok irányított erjesztéssel, a termőhely jellegzetességeit nem elnyomó fajélesztővel, 12-13 °C-on készülnek. Ilyen a tavalyi Kékfrankos rozé is, amihez azonban olyan fajélesztőt választottak, amelyik akár fagyponton is dolgozik, magas az alkoholtűrése, és nem „gyümölcsbomba” rozét eredményez, hanem világos, elegáns, visszafogottabb italt.

Nehéz év szülte újdonságok

2010 nagyon nehéz év volt a szőlőtermesztésben, akkor több újítással álltak elő. Az idősebb testvér, Molnár Ákos ötlete volt, hogy rozé gyöngyözőbort készítsenek, ez lett a Fizzi Miska, amit

már Japánba is szállítanak. Rozéból készül, szénsav és kis mustsűrítmény hozzáadásával.

Ugyancsak 2010-ben kezdtek mustot kínálni. Zöld veltelíni, illetve Zweigelt az alapanyag, Ausztriában hőkezelik, szűrik és palackozzák. Zöldike és Piri néven kerülnek forgalomba, 2-2 ezer palackkal. Legnagyobb tételben a budapesti Il Pomodoro étterem vásárolja.

Minden bort Ausztriában palackoznak, egy arra szakosodott borászatnál, ahol verhetetlen áron, osztrák alapossággal dolgoznak.

A Molnártiti Selection borok öreg tőkék teljesen érett vagy enyhén túlérett terméséből készülnek természetes úton, vagyis fajtától függően héjon áztatással, spontán erjedéssel, 17-18 °C-on.

A kierjedt bort acéltartályban tartják addig, amíg föl nem szabadul egy 500 literes, zempléni tölgyből készült hordó, amiben aztán két évig érik finomseprőn. Ez az idő elég ahhoz, hogy nagyon finom, lekerekített, természetesen letisztult, stabil bor legyen belőle, amit palackozás előtt már csak szűrni kell. Aztán legalább féléves palackos érlelés után kerülhet forgalomba. Ezek a borok hosszan eltarthatók és élvezhetők, elegánsak, alig kell kénezni azokat, jól érzékelhető bennük a termőhelyi sajátosság. A 2015-ös Zöld veltelíni megfelelt ennek a leírásnak, még mindig fiatalnak érződő, elegáns bor. Nehezebben érthető egy még idősebb, hordós érlelésű rozé. Nem kell hűteni ezt a Kékfrankos rozét, figyelmeztetett Molnár Tibor, amiben 2-3 gramm maradék cukor jelzi, hogy természetes élesztőkkel erjedt. Különleges típus a rozék közt, lehet, hogy a következő szüretből származókat inkább sillerként fogják forgalomba hozni, az kevésbé zavarná meg a fogyasztókat.

Az első Zweigelt-ültetvényt idősebb Molnár Tibor telepítette Magyarországon, úgyhogy ez a fajta különleges megbecsülésnek örvend a cégnél. A legújabb, 2011-es telepítésű ültetvényben egy vízszintesre lekötözött szálvesszőn nevelik, ahol a fürtök egy szintben helyezkednek el, így egyformán érnek. Így már 18,5-19 mustfoknál szedhető, bársonyos tanninokkal. 2014-ben vadélesztővel erjesztették, ez volt az első kísérlet vörösbornál a természetes erjesztésre.

Vörösbornak általában október első hetében szedik a Kékfrankost, amit tőkénként 7-8 fürttel terhelnek. Évjárattól és fekvéstől függően alapbor vagy válogatás készülhet belőle.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

A nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintra pályázhatnak

Jelentős érdeklődésre számít a borászatok részéről az agrártárca a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott átmeneti támogatási programja. Az első pályázatokat augusztus 10-étől lehet benyújtani, az igénylésekhez szükséges igazolásokat azonban már most érdemes beszerezniük az érintetteknek - ismerteti a csütörtöki Magyar Nemzet.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Az Egri Csillagról fog szólni a hétvége

Idén 9. alkalommal kerül megrendezésre az Egri Csillag Weekend, ahol egri borászatok mutatják meg a legújabb évjáratú Egri Csillagjukat, amihez a Food Truck Show társul, azaz az egyre népszerűbb street food legjobbjai jelennek meg a Dobó téren, Egerben.