Back to top

Kísérletező kedvű vincellér

A Soproni borvidéken sokféle bor készíthető, ugyanis három éghajlat hatásai érződnek a különböző dűlőkben. A globális fölmelegedés hatására fölértékelődnek az ottanihoz hasonló hűvösebb vagy kiegyenlített klímájú termőhelyek, és a nehezebb, agyagos talajok is előnyben lesznek.

Fertőszentmiklós környékén átlagos kontinentális éghajlat jellemző, de Harka, Kópháza vidékén már csapadékosabb, hűvösebb az idő, ott érzi nagyon jól magát a Tramini, a Sauvignon blanc, a Chardonnay, a Zöld veltelíni és a Pinot noir. A legértékesebb, legkiegyenlítettebb klímájú dűlők Fertőrákos és Balf közt a Fertő tóra néznek, ott a víztömeg hőmérséklet-kiegyenlítő hatása érvényesül és állandó a széljárás, kevésbé fertőznek a gombás betegségek. A Vincellér Borház ültetvényei felerészben ott találhatók, mondta el a cég ügyvezetője, ifjabb Molnár Tibor a Wineglass Communication által szervezett bemutatón.

Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
Az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg Molnár Tibort
A borvidéken mészkő és csillámpala a jellemző kőzet, ebből ered a soproni borok egyedi, jól megkülönböztethető sós-ásványos jellege.

Nem testességükről ismertek, hanem inkább arról a sokszínűségről, amit a különböző termőhelyek lehetővé tesznek. Sopron ismert fajtái a Kékfrankos és a Zöld veltelíni, amelyek a szomszédban, Burgenlandban is fontos szerepet töltenek be a borászatban.

Ausztriában tanult évekig Molnár Tibor is, szőlőültetvényben és pincében egyaránt dolgozott. Elsősorban az osztrák borászok pontossága, elkötelezettsége fogta meg, mint mondja, véresen komolyan veszik a dolgukat. Ott tanulta meg, mennyire fontos, hogy a szőlő egyforma érettségi fokú legyen: nem a mustfok a legfontosabb, hanem az egyöntetű alapanyag.

A Vincellér-borok arculatát a primőr borokra kialakított „első gólya” címke alapján fejlesztették tovább. Most a primőrök mellett a Vincellér alapborok feliratán is visszaköszön a gólyacsőr. Fekete-fehér mintásak a Molnártiti Selection tételek címkéi, a mustok és a gyöngyözőbor játékos megjelenésű. Ez a négy termékcsalád alkotja a cég kínálatát. Összesen 27 hektáron gazdálkodnak, a cég három család tulajdonában van.

Fontos fajtájuk a Zenit, amit Király Ferenc nemesített Pécsen, és mára sokfelé szívesen termesztik az országban. Kevés hónaljhajtást hoz, ezért könnyen kezelhető, bora pedig zamatos, illatos, élénk savtartalmú.

A fajta túlérve jól aszúsodik. Tavaly a Zenitből magas alkoholtartalmú, érett, de élénk savú, alkoholos édességet rejtő bort készítettek. 2018 nyara aszályosba fordult, nagyon gyorsan értek a szőlők, mindenkit felkészületlenül ért a korai szüret. A Zenit tavaly augusztus végén már 22 mustfokos volt, és kevésbé illatos, mint szokott.

A fehér alapborok irányított erjesztéssel, a termőhely jellegzetességeit nem elnyomó fajélesztővel, 12-13 °C-on készülnek. Ilyen a tavalyi Kékfrankos rozé is, amihez azonban olyan fajélesztőt választottak, amelyik akár fagyponton is dolgozik, magas az alkoholtűrése, és nem „gyümölcsbomba” rozét eredményez, hanem világos, elegáns, visszafogottabb italt.

Nehéz év szülte újdonságok

2010 nagyon nehéz év volt a szőlőtermesztésben, akkor több újítással álltak elő. Az idősebb testvér, Molnár Ákos ötlete volt, hogy rozé gyöngyözőbort készítsenek, ez lett a Fizzi Miska, amit

már Japánba is szállítanak. Rozéból készül, szénsav és kis mustsűrítmény hozzáadásával.

Ugyancsak 2010-ben kezdtek mustot kínálni. Zöld veltelíni, illetve Zweigelt az alapanyag, Ausztriában hőkezelik, szűrik és palackozzák. Zöldike és Piri néven kerülnek forgalomba, 2-2 ezer palackkal. Legnagyobb tételben a budapesti Il Pomodoro étterem vásárolja.

Minden bort Ausztriában palackoznak, egy arra szakosodott borászatnál, ahol verhetetlen áron, osztrák alapossággal dolgoznak.

A Molnártiti Selection borok öreg tőkék teljesen érett vagy enyhén túlérett terméséből készülnek természetes úton, vagyis fajtától függően héjon áztatással, spontán erjedéssel, 17-18 °C-on.

A kierjedt bort acéltartályban tartják addig, amíg föl nem szabadul egy 500 literes, zempléni tölgyből készült hordó, amiben aztán két évig érik finomseprőn. Ez az idő elég ahhoz, hogy nagyon finom, lekerekített, természetesen letisztult, stabil bor legyen belőle, amit palackozás előtt már csak szűrni kell. Aztán legalább féléves palackos érlelés után kerülhet forgalomba. Ezek a borok hosszan eltarthatók és élvezhetők, elegánsak, alig kell kénezni azokat, jól érzékelhető bennük a termőhelyi sajátosság. A 2015-ös Zöld veltelíni megfelelt ennek a leírásnak, még mindig fiatalnak érződő, elegáns bor. Nehezebben érthető egy még idősebb, hordós érlelésű rozé. Nem kell hűteni ezt a Kékfrankos rozét, figyelmeztetett Molnár Tibor, amiben 2-3 gramm maradék cukor jelzi, hogy természetes élesztőkkel erjedt. Különleges típus a rozék közt, lehet, hogy a következő szüretből származókat inkább sillerként fogják forgalomba hozni, az kevésbé zavarná meg a fogyasztókat.

Az első Zweigelt-ültetvényt idősebb Molnár Tibor telepítette Magyarországon, úgyhogy ez a fajta különleges megbecsülésnek örvend a cégnél. A legújabb, 2011-es telepítésű ültetvényben egy vízszintesre lekötözött szálvesszőn nevelik, ahol a fürtök egy szintben helyezkednek el, így egyformán érnek. Így már 18,5-19 mustfoknál szedhető, bársonyos tanninokkal. 2014-ben vadélesztővel erjesztették, ez volt az első kísérlet vörösbornál a természetes erjesztésre.

Vörösbornak általában október első hetében szedik a Kékfrankost, amit tőkénként 7-8 fürttel terhelnek. Évjárattól és fekvéstől függően alapbor vagy válogatás készülhet belőle.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Az ünnepek előtt nagyobb forgalom várható a borpiacon is

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Amibe a fűszerpaprika belepirul

A megmérettetést másnapján a Szatymazi Gazdakör, a Szatymaz Község Önkormányzata, a MATE KERTI ZKK Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a MTA Kertészeti Albizottság, valamint a SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság nevével fémjelzett előadásokat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.

Etyeki sörsiker Londonban

Több mint 40 ország, közel 700 nevezett tétele között ért el ezüst- és bronzérmet a szakmai körökben a világ legjelentősebb sörversenyének tartott International Beer Challenge-n az Etyeki Sörmanufaktúra, Londonban.

Gyógynövények az ültetvényben

Napjaink széles körben alkalmazott szőlőtermesztési gyakorlataiban jelentős talajbolygatással vagy vegyszerfelhasználással jár a gyomszabályozás, gyomirtás. Ezek sorközti kiváltására már számos takarónövény-magkeverék elérhető, alkalmazásuk elsősorban az ökológiai, biodinamikus vagy AKG előírások szerint működő gazdaságokban terjed. Friss hazai kutatásban a gyógynövények felhasználását vizsgáljuk.

Agrárakadémia a falusi és vidéki turizmusról

Az agroturizmus kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának ötödik állomásán. Az előadók a vidéki turizmus előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.