Back to top

Megölik a szarvasmarhákat a szélerőművek?

Franciaországban, Bretagne-ban sorra pusztulnak el a szarvasmarhák megmagyarázhatatlan körülmények között. A gazdák arra gyanakszanak, hogy az állatokat szélerőművekből és napelemből a talajba jutó áram tizedeli.

Eleinte arra lettek figyelmesek a francia gazdák, hogy jelentősen csökkenni kezdtek a szarvasmarháik súlya, melyre az állatorvosok sem találtak magyarázatot.

Amikor elkezdtek hullani az állatok, a farmerek több bejelentést is tettek a hatóságoknál, melyben a környék szél- és naperőműveit jelölték meg a „kór” kiváltó okának. Egy névtelenségét kérő gazda már be is beperelt egy meg nem nevezett energetikai céget Bretagne-ban, Côtes-d’Armor megyében.

A feltételezések szerint a szélturbinák és a napelemek túl sok elektromosságot juttatnak a földbe.

Egy helyi gazda, Patric Le Nechet arról számolt be az Europe1 rádiónak, hogy a napelemek felállítása óta a talajban és a vízben is egy voltnál nagyobb feszültséget mér, illetve kiemelte, hogy az elmúlt öt évben 120 szarvasmarhája hullott el, melyeknek okát az állatorvos sem tudta megállapítani.

Thibaut Bouchut egy egészségügyi szervet tanácsadója elmondta, hogy

az emberi szervezet háromszor annyi elektromosságnak képes ellenállni, mint egy szarvasmarha:

„Míg az ember elektromos ellenállása 1500 ohm, addig egy tehéné 500 ohm. Arról nem is beszélve, hogy a szarvasmarhák nem hordanak gumitalpú cipőt, mely szigetel.”

Két éve is volt egy hasonló eset Franciaországban, akkor is panaszt tettek a gazdák a helyi energetikai cégek ellen, eddig perdöntő fejlemény nem született ilyen ügyekben.

Forrás: 
dailymail.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.