Back to top

Gazdálkodás cseri talajokon

Északnyugat-Magyarország meghatározó erdő- és vadgazdálkodója a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Síkvidéki Erdészete. Változatos, többnyire gyenge termőhelyi viszonyok között, 10 ezer hektár állami erdőterületen gazdálkodik, nagyrészt Győr–Moson–Sopron, valamint Vas megyében. A kezelésében lévő erdőterületek a Fertő-melléki dombsoron, a Rábaközben és a Répce-síkon találhatók.

Mintegy 3500 hektár Natura 2000 védettség, 26 hektár pedig természetvédelmi oltalom alatt áll.

Az erdészet központja Iván községben működik, a korábbi Iváni Erdészet irodájában. A Síkvidéki Erdészet ugyanis a Röjtökmuzsaji és Iváni Erdészetek összevonásával jött létre. Az erdészet vezetője Mesics Bertalan erdőmérnök, aki már több mint 20 éve dolgozik komoly elhivatottsággal az iváni cseri talajokon. Munkáját két erdőmérnök és egy vadgazdamérnök segíti, a tő melletti feladatokat 11 kerületvezető erdész látja el.

Erdei legeltetés és faizás

A környék erdeiről már a középkorból is találni feljegyzéseket. Ezekből megtudhatjuk, hogy a Nagyerdő a Nádasdy, majd később a Széchenyi család sárvári uradalmához tartozott. A Röjtöki Nagyerdő és az Iváni Nagyerdő elnevezés a mai napig él a hétköznapi szóhasználatban. A Széchenyi család levéltári dokumentumaiból megismerhetjük azokat a gazdálkodási tényezőket, amelyek a jelenlegi erdőkép kialakulásához vezettek. Ezek közül a legfontosabb

a 17. század közepén megkezdett és egészen az 1820-as évekig kiterjedten és nagymértékben gyakorolt erdei legeltetés.

A Nagyerdő különösen alkalmas volt erre, tölgyállományának gyérebb záródása ugyanis nyáron bő legelőt, ősztől pedig makkot nyújtott a legelő állatoknak. Az erdei legeltetésről tanúskodik a mai Osztályerdő és az Iváni Borókás is. Ezeken a részeken még mindig megtalálhatók a legelőerdőkre jellemző nagyméretű, földig ágas kocsányos tölgyek, amelyek cserjeszintjét a közönséges boróka uralja.

Az Iváni Borókásban még fellelhetők a csaknem két évszázados erdei legeltetés nyomai, tudtuk meg Mesics Bertalantól
Az Iváni Borókásban még fellelhetők a csaknem két évszázados erdei legeltetés nyomai, tudtuk meg Mesics Bertalantól
Az erdők eredetének vizsgálatakor fontos megemlíteni az 1800-as évek végéig alkalmazott fakitermelési módszert, a faizást, amely megengedte, hogy a jobbágyok a szükségleteiket kielégítő minőségű és mennyiségű fát vághassanak ki az erdőből. Természetesen a legerősebb, legértékesebb egyedeket termelték ki.

A legeltetéssel nem érintett erdőkben pedig intenzív tűzifatermelést folytattak, legföljebb 40 éves vágásfordulóval. Ebből adódóan a 20. század elején a cseres-tölgyes állományok 80 százaléka 40 évnél fiatalabb és sarj eredetű volt.

Szélsőséges körülmények

Hóolvadáskor a cseri talajokon gyakran megáll a víz
Hóolvadáskor a cseri talajokon gyakran megáll a víz
A Síkvidéki Erdészet mai területének 13 százaléka tartozik gyertyános-tölgyes, míg 87 százaléka kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klímába. A terület jellemző talajtípusa a cseri talaj: a nagyon sekély termőréteg alatt nem ritkán egy méternél is vastagabb agyagos-kavicsos cementált vízzáró réteg helyezkedik el. A tavaszi hóolvadást követően gyakran borítja víz ezeket a talajokat, mert a felhalmozódott csapadék nem tud elszivárogni.

A nyári száraz időszakban viszont teljesen kiszárad a talaj, ami sokszor a fiatal csemeték pusztulását okozza.

Az ilyen szélsőséges körülmények nagyon megnehezítik a gazdálkodást. Erdőállományait mintegy fele-fele arányban őshonos síkvidéki kocsányos tölgyesek és cseresek alkotják, ezeken kívül csak az erdeifenyő viseli el a szélsőséges csapadék- és talajviszonyokat. Az 1950-es évek utáni erdőtelepítések során létrehozott állományai a terület mintegy 20 százalékát foglalják el. Fontos állományalkotó fafaj még az akác, hasonló részesedéssel.

Csáfordi erdő

Az erdészet területén, Csáfordjánosfa község határában, a Répce folyó árterében 4 kilométer hosszan vezet a Tőzike Tanösvény. A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Síkvidéki Erdészet közösen alakította ki, hogy bemutassa a tölgy-kőris-szil ligeterdő páratlan természeti értékeit a látogatóknak. A tőzikés csáfordi erdő – ahogy azt a helyiek nevezik – több mint 21 hektár kiterjedésű, és természetvédelmi oltalom alatt áll. Kikeletkor rengeteg turista csodálja meg a tavaszi tőzikék millióiból kialakult fehér virágszőnyeget. A nemzeti park vezetett túrákat is szervez a tanösvényen a tőzike március eleji virágzásakor, a résztvevők maradandó elmékkel térhetnek haza.

Tűzifa a környékbelieknek

Az erdészet faállományainak élőfakészlete meghaladja a 2 millió köbmétert, amelyből évenként körülbelül 42 ezer köbméter faanyagot termelnek ki. A választékok közül a tűzifa és a forgácsfa a meghatározó, a rönkkihozatal a gyenge termőhelyi körülmények, valamint a tölgy- és cserállományok sarj eredete miatt alacsony. Fontos megemlíteni a vékony tűzifát, amelyet elsősorban a lombos állományok elő- és véghasználatai után a környékbeli lakosság gyűjt össze és vásárol meg a vágásterületről. A fenyőállományok vágástakarítása gépi, a keletkező aprítékot energiatermelési célból hőerőműbe szállítják.

A cseres és tölgyes állományok esetében – ahol a termőhelyi viszonyok ezt lehetővé teszik – természetes felújítást alkalmaznak, míg a gyenge termőhelyeken ez csak tarvágást követően, mesterségesen végezhető el biztonsággal.

Ekkor a részleges talaj-előkészítést a makkvetés követi. Ez sokkal szerencsésebb megoldás, mint a csemeték ültetése, mert az így kapott magas tőszám megfelelő szelekciós alapot teremt egy későbbi, értékesebb állomány neveléséhez. A fenyvesek letermelése után a területet lombos fafajokkal vagy újra erdeifenyővel erdősítik. Az akácosokat az esetek nagy részében gyökérsarjaztatással, a Natura 2000 védettséggel érintett erdőrészleteket őshonos fafajjal újítják meg.

Vadföldek, takarmányozás

Kedvező élőhely a vaddisznóknak
Kedvező élőhely a vaddisznóknak
A Síkvidéki Erdészet törekszik a biodiverzitás fenntartására, az erdő és a vad összhangjának megteremtésére. Az erdészet mintegy 14 ezer hektáron vadgazdálkodik, területén a muflon kivételével az összes Magyarországon előforduló nagyvad megtalálható.

A jó makktermést adó lombos állományok és a vadrejtő sűrűk kedvező élőhelyet biztosítanak a vaddisznó számára, így nem meglepő a magas állománysűrűségük.

Augusztus végétől október elejéig szarvasbőgéstől visszhangzik a síkvidéki erdő, a nászének éjszakánként még a környék falvaiban is hallható. A 70 százalék feletti erdősültségnek köszönhetően jó minőségű, magas egyedsűrűségű gímszarvas-állomány él a területen.

Augusztus végétől október elejéig szarvasbőgéstől visszhangzik a síkvidéki erdő.
Augusztus végétől október elejéig szarvasbőgéstől visszhangzik a síkvidéki erdő.
Magas színvonalú vadgazdálkodás elképzelhetetlen vadföldművelés nélkül. A vadállomány védelme, takarmányozása és a vadkár mérséklése érdekében mintegy 400 hektáron termeszt az erdészet a vad által kedvelt mezőgazdasági növényeket, így lucernát, fűféléket, búzát, rozst, zabot, kölest, kukoricát, takarmányrepcét és cirkot, hogy elsősorban azokkal elégítsék ki az állatok táplálékigényét. Nagyon fontos feladat a vadállomány téli takarmányozása is, hiszen az állatok abban az időszakban találnak a legnehezebben természetes táplálékot.

Saját készítésű, erjesztéses tartósítási eljárással előállított kukoricaszilázzsal, valamint lucernaszenázzsal biztosítja az erdészet a vad téli, lédús takarmányszükségletét. Emellett nagy mennyiségű szemes kukoricát és szénát is kijuttat a vadászterületre a vad erőnlétének fenntartása érdekében.

Vallási emlékhelyek

Az úgynevezett Rókafára Mária-képet függesztettek a helyiek
Az úgynevezett Rókafára Mária-képet függesztettek a helyiek
Nemcsak természeti, hanem számos kultúrtörténeti, vallási értéket is fölfedezhetünk az erdészet területén. A Rajka-Szombathely Mária zarándokút mentén az erdőben számos keresztet, kápolnát, sőt még egy Keresztutat is találunk.

A hitélet megnyilvánulásai a képesfák, amelyek valamilyen szokatlan eseményre, szerencsétlenségre emlékeztetik az arra járókat.

Ilyen a Csapodhoz közeli famatuzsálem is, amelyet a környékbeliek csak Rókafának neveznek. A fán látható Mária-képet a csapodiak helyezték el.

Szintén vallási emlékhely Sopronkövesd határában, a helyiek által Agg-hegynek nevezett szőlőhegyen álló kápolna és környéke, a Kotecsi parkerdő. Kedvelt úticélja ez a nyugalomra vágyóknak, különösen a környezet 2009-ben végzett parkosítása óta. Csatkai Endre így jellemezte a környéket: „gyönyörű kilátás nyílik a környékre a Fertő hatalmas tükréig, a hegyen terem a jó kövesdi szőlő, lábánál patak folyik.”

A Kotecsi parkerdőben csaknem 300 éves kápolna áll
A Kotecsi parkerdőben csaknem 300 éves kápolna áll
Az egyszerű, dongaboltozatú kápolnát a 18. század első felében egy helyi család építtette. Szent László király halálának 900. évfordulója, 1995 óta a lovagkirály nevét viseli. A közelben állt egykor az uradalom erdész- és vadászháza, amely 1945 márciusában a lángok martalékává vált. Feltehetően gróf Széchényi Lajos építtette. A jelenlegi parkot a Síkvidéki Erdészet támogatásával a falu tenni akaró közössége alakította ki és tartja fenn. A matuzsálem tölgyfák, a koros szelídgesztenye, a Széchényi-kút sajátos hangulatot kölcsönöz a parknak. Szent László király fából faragott szobra és a határsávra emlékeztető vasfüggöny-emlékmű is itt található.

Ábrahám István
vezérigazgató-helyettes, TAEG Zrt.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Erdeink a legjobb kezekben vannak

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.

Több erdő – Jobb erdő – Versenyképes erdőgazdálkodás

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen 310 milliárd forint pályázati támogatás jut, a magyarországi erdőkre 2027-ig. A kormány azt szeretné elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek - nyilatkozta sajtótájékoztatón Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

Védett ragadozó madarakat mészároltak le "vadászok" -2,5 millió forintos büntetés és felfüggesztett börtön

Egy fokozottan védett barátkeselyű, valamint négy másik ragadozó madár elejtése miatt emelt vádat több vadász ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség - közölte a főügyészség sajtószóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Oktatás a soproni erdőkben

Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.

Egerészölyveket kínzott rókacsapdával

Mozgásérzékelő vadkamera rögzítette egy hivatásos vadász természetkárosítását: a férfi rókacsapdával védett madarakat ejtett el - közölte honlapján csütörtökön a rendőrség.

Új ökoturisztikai központot adtak át Vas megyében

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja - emelte ki a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti ökoturisztikai központjának ünnepélyes átadóján Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára., az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Szakmai együttműködés keretében segítik a hungarikum kutyafajták fennmaradását

A hungarikum kutyafajták egészséges fennmaradásának elősegítését, valamint képességeik és genetikai sokféleségük megőrzését célzó szakmai együttműködési megállapodást írt alá Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Fernandez Diaz Daniel, a HUKOSZ - Magyar Ebfajták Szövetségének elnöke szerdán Budapesten.

Egyre felkészültebbek a csalók: kamu weboldalon kínálnak nem létező tűzifát

Csalók kínálnak hatósági áron Erdélyből származó tűzifát a tuzifanagyker.hu oldalon, az alacsony árért cserébe előre utalást kérnek a vásárlóktól, azonban az utalást követően senki nem vehette át a kifizetett árut - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai közleményében.

Ehető, mérgező, netán védett?

Ősszel általában a szokásosnál több autó parkol az erdei utak mentén Vas megye egyik legnagyobb erdőtömbjében, a Sárvár szomszédságában elterülő több mint hétezer hektáros Farkas-erdőben. A látogatókat nem csak a gyönyörű környezet vonzza, a gyertyános-tölgyes erdőkbe betérve többségük földre szegezett tekintettel tapossa a csalitot, gombát keres.