Back to top

Zöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat

Zöldterületeink igazi kincsek: hatással vannak a lelki harmóniánkra, egészségünk és a biodiverzitás megőrzésére, létesítésük pedig gazdasági előnyökkel is szolgálhat. A szakmai szervezetek összefogtak, a cél a magyar városok zöldebbé, élhetőbbé tétele. Ezt hivatott elősegíteni az a roadshow is, amelynek állomásaink a szakemberek tapasztalataik legjavát osztják meg egymással.

A technikai fejlődés üteme elképesztő méreteket ölt, a városokat pedig minden eddiginél többen és sűrűbben lakják – ismeretesek a tények, amelyek egyúttal azt is jelentik: sosem volt még akkora igény a zöldterületekre, mint napjainkban. Ezt szem előtt tartva szervezte meg Budapesten a „Gazdálkodjunk okosan zöldfelületeinkkel!” című konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Díszkertészek Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. közreműködésével. Az együttműködő szervezetek lépviselői szerint a színfalak mögött a „zöld szakmák” hosszú évek óta várt egységesülése történt meg. Az egész napos, változatos előadásokkal tarkított tanácskozáson elhangzott, az esemény egy roadshow része, amelynek célja, hogy megismerhessék a zöldterületekkel kapcsolatos aktualitásokat az ország különböző régióinak szakemberei, köztük az önkormányzatok képviselői.

„Az élhetőbb városok ügye mostanra vált stratégiailag kiemelt jelentőségűvé Magyarországon”

– kezdte köszöntőjét Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Mint mondta, a kamara a témában számos ügyet kezel s indított el, különös tekintettel a jogalkotás, illetve törvényi szabályozás területén. Szavai szerint a NAK kiemelt szerepet szán a zöldterületek ügyének, éppen ezért az abban érdekeltek számíthatnak szakmai segítségükre.

Lukács Zoltán, a kamara Díszkertész Alosztályának elnöke szerint a régóta várt együttműködés célja a zöldfelületi gazdálkodás megszervezése, egyszersmind a szemléletváltozás elérése, hasonlóképpen, ahogy az például a francia díszkertészek között tapasztalható. Lukács Zoltán úgy fogalmazott, tudatosítani kell a hazai szakemberekben, hogy

hivatásuk a világ tán legszebb mestersége, amely különös fontossággal bír a kultúrák létrejöttében is. „A Teremtés könyve szerint az ember Ádám révén, a kertészet útján került először kapcsolatba a földdel” – emlékeztetett az elnök.

Nem kevésbé hangsúlyos gondolatokkal kezdte beszédét Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki úgy fogalmazott, ha nem lennének zöldterületek, mi sem léteznénk, ennek ellenére egyre inkább hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről. Mint mondta, a növények alkotta zöldfelületek a puszta létükkel olyan multifunkciós ökológiai szolgáltatást nyújtanak, amelyre semmiféle, emberi kezek által létrehozott eszköz vagy létesítmény nem képes.

A szakember részletes előadásban mutatta be, milyen előnyökkel járhat a természet „közreműködésével” alkotott felületek alkalmazása. A víz elvezetésének lehetőségét Somorjai-Tamássy Zsolt az úgynevezett esőkertekkel szemléltette, amelyek amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, a biodiverzitás megóvása kapcsán is különösen fontosak, ráadásul olcsóbb megoldást is jelentenek a kőből készült, egyfunkciós építményekkel szemben. Utóbbiból márpedig rengeteg van városainkban, így azokat felforrósodott hőszigetként jellemezte a szakember. Mint mondta, e helyzeten sokat segítene, ha az emeletes házak legfelső szintjeire tetőkerteket építenének, amelyek – ahogy az összes zöldfelület – a városlakókban felgyülemlett napi stressz csökkentését is szolgálhatnák.

Az előadás hallgatói megtudták, a számok tükrében milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a fák, különösképp az idős, 100 éves példányok.

Egy ilyen fán átlagosan 600 ezer levél van, amelyek a vegetációs időszak alatt 1,5 tonna szálló port kötnek meg, egyszersmind pedig a növény napi 400 liter vizet áramoltat magában.

„Egy ilyen fa 10 ember oxigénszükségletét termeli meg” – folytatta Somorjai-Tamássy Zsolt, aki egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a fák kommunikálnak is egymással. Ez akkor lehetséges, ha az új felfogás szerint nem különálló lyukakba, hanem árokba, egymással összefüggően, egyfajta rendszert képezve ültetjük őket. Az ügyvezető hozzátette, a zöldterületeink igazi kincsek, ám sokan nincsenek tisztában azok jelentőségével. Nem úgy, mint Milánóban, amelyet igazi zöld városként tartanak számon, hisz az ottani beruházások többsége ezt az elvet követve valósul meg.

Hogy talán végre hazánkban is elindult valami, azt Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetsége elnökének szavai is alátámasztották. Elmondta, az elmúlt időszakot jellemző piaci egyenlőtlenség megszüntetése kapcsán fontos, hogy a szövetség immáron szakmaközi szervezetként működik. „Több jogosultsággal rendelkezünk ennek eredményeképpen, így az általunk megalkotott szabályokat elfogadottá, kötelezettséggé tudjuk tenni; ez a kulcsa annak, hogy felvegyük a versenyt az ebben előttünk járó országokkal” – magyarázta Orlóci László. Az elnök úgy véli, ennek érdekében

rendkívül fontos feladata van az utánpótlásképzés átalakításának is, amely a Szakképzés 4.0 modernizációs program képében ölthet testet. Mint mondta, szükség van a magasan képzett technikusokra, akik közül a legkiválóbbaknak zöld utat kell biztosítani tanulmányaik egyetemi szakokon történő folytatására.

Orlóci László hozzátette, az új képzési rendszer arra is lehetőséget ad, hogy az egyes cégek szakemberei gyakorlati tanárként is átadhassák a tudást a következő nemzedék tagjainak. Szavai szerint ebben az időszakban a „zöld szakmák” egységesülése zajlik, ami egyúttal azt is jelenti: végre lendületben van a díszkertész hivatás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Idehaza is tonnaszám kerülhetnek a kukába a meseszép virágok

Hollandiában a világ legnagyobb virágpiacán már milliószám dobják ki az eladhatatlan virágokat és hazánkban is mattot adhat a dísznövényeseknek a járvány. A virágboltok 85%-a már bezárt. Anyák napja, ballagás, családi ünnepségek, temetés, kertépítés, dísznövények telepítése, közterek szépítése, faültetés. Ezek most mind-mind háttérbe szorultak, vagy kiszámíthatatlan időre halasztódnak.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Minden megyében agrárkoordinációs munkacsoportok segítik a gazdálkodókat és az élelmiszeripart

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden megyében Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportot hoz létre – a gazdálkodók, az élelmiszer-előállítók és -feldolgozók, valamint az őket kiszolgáló beszállítók, szolgáltatók és a kereskedelem operatív együttműködést támogatandó.

A mezőgazdasági munkákat nem akadályozza a kijárási korlátozás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a mezőgazdaságban tevékenykedők figyelmét arra, hogy a 2020. március 28-ától érvényes kijárási korlátozások – a kamara kérésének megfelelően – lehetővé teszik a mezőgazdasági munkák végzését.

Sikeresen vizsgáztak a termelői piacok – már amelyik nem zárt be

Egészséges helyi élelmiszert beszerezni továbbra is mehetünk a termelői piacokra, ám a kellemes piacozó időtöltést, az étkezést, és az áruk tapogatását egy időre felejtsük el. S ugyan sok termelői piac az elmúlt héten nem nyitott ki, ám jócskán voltak olyanok is, amelyek alkalmazkodva a vírushelyzethez számos biztonsági intézkedést bevezetve várták és várják e héten is a vendégeket.

Németország: beutazási tilalom a szezonális munkavállalóknak

A koronavírus-járvány elleni harcban, a vírus terjedését megállítandó a berlini szövetségi belügyminisztérium március 25-én megtiltotta a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen szezonális munkavállalók beutazását. Menekültekkel és hazai munkaerővel pótolnák a hiányt.