Back to top

Zöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat

Zöldterületeink igazi kincsek: hatással vannak a lelki harmóniánkra, egészségünk és a biodiverzitás megőrzésére, létesítésük pedig gazdasági előnyökkel is szolgálhat. A szakmai szervezetek összefogtak, a cél a magyar városok zöldebbé, élhetőbbé tétele. Ezt hivatott elősegíteni az a roadshow is, amelynek állomásaink a szakemberek tapasztalataik legjavát osztják meg egymással.

A technikai fejlődés üteme elképesztő méreteket ölt, a városokat pedig minden eddiginél többen és sűrűbben lakják – ismeretesek a tények, amelyek egyúttal azt is jelentik: sosem volt még akkora igény a zöldterületekre, mint napjainkban. Ezt szem előtt tartva szervezte meg Budapesten a „Gazdálkodjunk okosan zöldfelületeinkkel!” című konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Díszkertészek Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. közreműködésével. Az együttműködő szervezetek lépviselői szerint a színfalak mögött a „zöld szakmák” hosszú évek óta várt egységesülése történt meg. Az egész napos, változatos előadásokkal tarkított tanácskozáson elhangzott, az esemény egy roadshow része, amelynek célja, hogy megismerhessék a zöldterületekkel kapcsolatos aktualitásokat az ország különböző régióinak szakemberei, köztük az önkormányzatok képviselői.

„Az élhetőbb városok ügye mostanra vált stratégiailag kiemelt jelentőségűvé Magyarországon”

– kezdte köszöntőjét Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Mint mondta, a kamara a témában számos ügyet kezel s indított el, különös tekintettel a jogalkotás, illetve törvényi szabályozás területén. Szavai szerint a NAK kiemelt szerepet szán a zöldterületek ügyének, éppen ezért az abban érdekeltek számíthatnak szakmai segítségükre.

Lukács Zoltán, a kamara Díszkertész Alosztályának elnöke szerint a régóta várt együttműködés célja a zöldfelületi gazdálkodás megszervezése, egyszersmind a szemléletváltozás elérése, hasonlóképpen, ahogy az például a francia díszkertészek között tapasztalható. Lukács Zoltán úgy fogalmazott, tudatosítani kell a hazai szakemberekben, hogy

hivatásuk a világ tán legszebb mestersége, amely különös fontossággal bír a kultúrák létrejöttében is. „A Teremtés könyve szerint az ember Ádám révén, a kertészet útján került először kapcsolatba a földdel” – emlékeztetett az elnök.

Nem kevésbé hangsúlyos gondolatokkal kezdte beszédét Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki úgy fogalmazott, ha nem lennének zöldterületek, mi sem léteznénk, ennek ellenére egyre inkább hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről. Mint mondta, a növények alkotta zöldfelületek a puszta létükkel olyan multifunkciós ökológiai szolgáltatást nyújtanak, amelyre semmiféle, emberi kezek által létrehozott eszköz vagy létesítmény nem képes.

A szakember részletes előadásban mutatta be, milyen előnyökkel járhat a természet „közreműködésével” alkotott felületek alkalmazása. A víz elvezetésének lehetőségét Somorjai-Tamássy Zsolt az úgynevezett esőkertekkel szemléltette, amelyek amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, a biodiverzitás megóvása kapcsán is különösen fontosak, ráadásul olcsóbb megoldást is jelentenek a kőből készült, egyfunkciós építményekkel szemben. Utóbbiból márpedig rengeteg van városainkban, így azokat felforrósodott hőszigetként jellemezte a szakember. Mint mondta, e helyzeten sokat segítene, ha az emeletes házak legfelső szintjeire tetőkerteket építenének, amelyek – ahogy az összes zöldfelület – a városlakókban felgyülemlett napi stressz csökkentését is szolgálhatnák.

Az előadás hallgatói megtudták, a számok tükrében milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a fák, különösképp az idős, 100 éves példányok.

Egy ilyen fán átlagosan 600 ezer levél van, amelyek a vegetációs időszak alatt 1,5 tonna szálló port kötnek meg, egyszersmind pedig a növény napi 400 liter vizet áramoltat magában.

„Egy ilyen fa 10 ember oxigénszükségletét termeli meg” – folytatta Somorjai-Tamássy Zsolt, aki egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a fák kommunikálnak is egymással. Ez akkor lehetséges, ha az új felfogás szerint nem különálló lyukakba, hanem árokba, egymással összefüggően, egyfajta rendszert képezve ültetjük őket. Az ügyvezető hozzátette, a zöldterületeink igazi kincsek, ám sokan nincsenek tisztában azok jelentőségével. Nem úgy, mint Milánóban, amelyet igazi zöld városként tartanak számon, hisz az ottani beruházások többsége ezt az elvet követve valósul meg.

Hogy talán végre hazánkban is elindult valami, azt Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetsége elnökének szavai is alátámasztották. Elmondta, az elmúlt időszakot jellemző piaci egyenlőtlenség megszüntetése kapcsán fontos, hogy a szövetség immáron szakmaközi szervezetként működik. „Több jogosultsággal rendelkezünk ennek eredményeképpen, így az általunk megalkotott szabályokat elfogadottá, kötelezettséggé tudjuk tenni; ez a kulcsa annak, hogy felvegyük a versenyt az ebben előttünk járó országokkal” – magyarázta Orlóci László. Az elnök úgy véli, ennek érdekében

rendkívül fontos feladata van az utánpótlásképzés átalakításának is, amely a Szakképzés 4.0 modernizációs program képében ölthet testet. Mint mondta, szükség van a magasan képzett technikusokra, akik közül a legkiválóbbaknak zöld utat kell biztosítani tanulmányaik egyetemi szakokon történő folytatására.

Orlóci László hozzátette, az új képzési rendszer arra is lehetőséget ad, hogy az egyes cégek szakemberei gyakorlati tanárként is átadhassák a tudást a következő nemzedék tagjainak. Szavai szerint ebben az időszakban a „zöld szakmák” egységesülése zajlik, ami egyúttal azt is jelenti: végre lendületben van a díszkertész hivatás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ivóvíz ésszerű felhasználását kérte a lakosságtól a román vízügyi hatóság

Romániában az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet keddi közleményében román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR), azt kérve a lakosságtól, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.

Fiatal ültetvény gondozása

A szőlőültetvény élettartamát döntően meghatározza a telepítés előkészítése, kivitelezése, és az első négy évben, vagyis a nem termő szakaszban, a fiatal szőlő ápolásának gondossága. Ebben a kezdeti időszakban alakítjuk ki a tőkeformát, pótoljuk a hiányokat és próbálunk homogén, egységes, jó erőnlétű ültetvényt kialakítani.

Sárba döngölt burgonya?

Sokan vélik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a burgonyatermesztőknek, ha nem lesz változás, a szereplők számának csökkenésével kell számolni. Magasak a termelési költségek, amit a felvásárlási árak nem követnek, s ezt sok gazda nem tudja megfinanszírozni.

Az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket az aszálykár enyhítésében

Június legvégére a 300 000 hektárt is meghaladta az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkár-enyhítési rendszer és az aszálybiztosítás jelenthet segítséget.

Lejárt és veszélyes növényvédőszerek megsemmisítését támogatja a TIM

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) 300 millió forinttal támogatja a régmúltból megmaradt, forgalomból kivont hatóanyagú, lejárt vagy nem azonosítható növényvédő szerek szakszerű begyűjtését, elszállíttatását és ártalmatlanítását - jelentette be Facebook-bejegyzésében Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkár.

Díjnyertes madáretető

A Gardena Garten díjjal immár negyedik alkalommal jutalmaztak olyan vállalkozót vagy feltalálót, aki kreatív és innovatív ötletével hozzájárul a kertek jövőjéhez.

A sivatagban is cél az önellátás

Az Egyesült Arab Emírségekben az áruházak és a fogyasztók hagyományosan a külföldi, elsősorban a nagy presztízsű holland paradicsomot vásárolják. A kormány azonban mindinkább elkötelezett az önellátás mellett, ösztönzik a helyi termesztést, hogy mérsékeljék az importfüggőségüket. Náluk a kihívást a forróság és a korlátozott vízmennyiség jelenti.

Egész évben a kertész társa a metszőolló

A metszés a kertészet egyik legkevésbé gépesíthető munkafolyamata, hiszen itt az emberi döntéseknek mozdulatról-mozdulatra szerepük van. A metszőollók kialakítása sokféle lehet a speciális munkafolyamatokhoz igazodva, néhány összefüggést ezért érdemes vásárlás előtt átgondolni.

A tőzegáfonya támogathatja a memóriát és az agy egészségét?

Egy új tanulmány szerint már napi 128 gramm tőzegáfonya támogathatja a memória és az agy egészségét, miközben csökkenti a "rossz" koleszterinszintet.

A legveszélyesebb gombabetegségek

A szőlőt számos károsító megtámadja, a lisztharmat, a peronoszpóra, a szürkerothadás szinte minden évben jelen van és tetemes gazdasági kártétellel fenyeget. Az ellenük való védekezés képezi a szőlő védelmének gerincét, amit más betegségek, kártevők ellen kombináltan kell végrehajtani.