Back to top

Zöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat

Zöldterületeink igazi kincsek: hatással vannak a lelki harmóniánkra, egészségünk és a biodiverzitás megőrzésére, létesítésük pedig gazdasági előnyökkel is szolgálhat. A szakmai szervezetek összefogtak, a cél a magyar városok zöldebbé, élhetőbbé tétele. Ezt hivatott elősegíteni az a roadshow is, amelynek állomásaink a szakemberek tapasztalataik legjavát osztják meg egymással.

A technikai fejlődés üteme elképesztő méreteket ölt, a városokat pedig minden eddiginél többen és sűrűbben lakják – ismeretesek a tények, amelyek egyúttal azt is jelentik: sosem volt még akkora igény a zöldterületekre, mint napjainkban. Ezt szem előtt tartva szervezte meg Budapesten a „Gazdálkodjunk okosan zöldfelületeinkkel!” című konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Díszkertészek Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. közreműködésével. Az együttműködő szervezetek lépviselői szerint a színfalak mögött a „zöld szakmák” hosszú évek óta várt egységesülése történt meg. Az egész napos, változatos előadásokkal tarkított tanácskozáson elhangzott, az esemény egy roadshow része, amelynek célja, hogy megismerhessék a zöldterületekkel kapcsolatos aktualitásokat az ország különböző régióinak szakemberei, köztük az önkormányzatok képviselői.

„Az élhetőbb városok ügye mostanra vált stratégiailag kiemelt jelentőségűvé Magyarországon”

– kezdte köszöntőjét Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Mint mondta, a kamara a témában számos ügyet kezel s indított el, különös tekintettel a jogalkotás, illetve törvényi szabályozás területén. Szavai szerint a NAK kiemelt szerepet szán a zöldterületek ügyének, éppen ezért az abban érdekeltek számíthatnak szakmai segítségükre.

Lukács Zoltán, a kamara Díszkertész Alosztályának elnöke szerint a régóta várt együttműködés célja a zöldfelületi gazdálkodás megszervezése, egyszersmind a szemléletváltozás elérése, hasonlóképpen, ahogy az például a francia díszkertészek között tapasztalható. Lukács Zoltán úgy fogalmazott, tudatosítani kell a hazai szakemberekben, hogy

hivatásuk a világ tán legszebb mestersége, amely különös fontossággal bír a kultúrák létrejöttében is. „A Teremtés könyve szerint az ember Ádám révén, a kertészet útján került először kapcsolatba a földdel” – emlékeztetett az elnök.

Nem kevésbé hangsúlyos gondolatokkal kezdte beszédét Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki úgy fogalmazott, ha nem lennének zöldterületek, mi sem léteznénk, ennek ellenére egyre inkább hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről. Mint mondta, a növények alkotta zöldfelületek a puszta létükkel olyan multifunkciós ökológiai szolgáltatást nyújtanak, amelyre semmiféle, emberi kezek által létrehozott eszköz vagy létesítmény nem képes.

A szakember részletes előadásban mutatta be, milyen előnyökkel járhat a természet „közreműködésével” alkotott felületek alkalmazása. A víz elvezetésének lehetőségét Somorjai-Tamássy Zsolt az úgynevezett esőkertekkel szemléltette, amelyek amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, a biodiverzitás megóvása kapcsán is különösen fontosak, ráadásul olcsóbb megoldást is jelentenek a kőből készült, egyfunkciós építményekkel szemben. Utóbbiból márpedig rengeteg van városainkban, így azokat felforrósodott hőszigetként jellemezte a szakember. Mint mondta, e helyzeten sokat segítene, ha az emeletes házak legfelső szintjeire tetőkerteket építenének, amelyek – ahogy az összes zöldfelület – a városlakókban felgyülemlett napi stressz csökkentését is szolgálhatnák.

Az előadás hallgatói megtudták, a számok tükrében milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a fák, különösképp az idős, 100 éves példányok.

Egy ilyen fán átlagosan 600 ezer levél van, amelyek a vegetációs időszak alatt 1,5 tonna szálló port kötnek meg, egyszersmind pedig a növény napi 400 liter vizet áramoltat magában.

„Egy ilyen fa 10 ember oxigénszükségletét termeli meg” – folytatta Somorjai-Tamássy Zsolt, aki egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a fák kommunikálnak is egymással. Ez akkor lehetséges, ha az új felfogás szerint nem különálló lyukakba, hanem árokba, egymással összefüggően, egyfajta rendszert képezve ültetjük őket. Az ügyvezető hozzátette, a zöldterületeink igazi kincsek, ám sokan nincsenek tisztában azok jelentőségével. Nem úgy, mint Milánóban, amelyet igazi zöld városként tartanak számon, hisz az ottani beruházások többsége ezt az elvet követve valósul meg.

Hogy talán végre hazánkban is elindult valami, azt Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetsége elnökének szavai is alátámasztották. Elmondta, az elmúlt időszakot jellemző piaci egyenlőtlenség megszüntetése kapcsán fontos, hogy a szövetség immáron szakmaközi szervezetként működik. „Több jogosultsággal rendelkezünk ennek eredményeképpen, így az általunk megalkotott szabályokat elfogadottá, kötelezettséggé tudjuk tenni; ez a kulcsa annak, hogy felvegyük a versenyt az ebben előttünk járó országokkal” – magyarázta Orlóci László. Az elnök úgy véli, ennek érdekében

rendkívül fontos feladata van az utánpótlásképzés átalakításának is, amely a Szakképzés 4.0 modernizációs program képében ölthet testet. Mint mondta, szükség van a magasan képzett technikusokra, akik közül a legkiválóbbaknak zöld utat kell biztosítani tanulmányaik egyetemi szakokon történő folytatására.

Orlóci László hozzátette, az új képzési rendszer arra is lehetőséget ad, hogy az egyes cégek szakemberei gyakorlati tanárként is átadhassák a tudást a következő nemzedék tagjainak. Szavai szerint ebben az időszakban a „zöld szakmák” egységesülése zajlik, ami egyúttal azt is jelenti: végre lendületben van a díszkertész hivatás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyszerűbb utak a kertben

Nem feltétlenül lustaság, ha egyszerűbb és komfortosabb megoldásokat keresünk a kertünk gondozása során. Azok is szeretnének rendezett és szép környezetben élni, akiknek kevés idejük jut kertészkedésre, vagy az egészségük miatt kell kímélniük magukat. A pihenőkertről, amitől elsősorban örömöt - és kevesebb munkát - remélünk, Baki Szilvia gyógynövény-alkalmazási szakmérnökkel beszélgettünk.

A szárazság eddig a kártevőket hozta helyzetbe – Növényvédelmi előrejelzés 15. hét

A mintegy negyed éve tartó szárazság eddig elsősorban a rovarkártevőknek kedvezett, a kórokozók jelentősebb fellépéséhez hiányzott a csapadék. A megelőző védekezés mindenesetre száraz időben is ajánlott volt az almafa-varasodás és a csonthéjasok virág- és hajtásfertőző moníliája ellen, ha pedig csapadékosra fordul az idő, akkor csak így kerülhető el a járvány.

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.

Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

Robotizált burgonya-feldolgozás

A Fenaco Landesprodukte Európában egyedülálló robotot helyezett üzembe burgonya csomagolására a svájci Bät­terkindenben. A kétrészes robotot a TwinAutomation startup cég és a Fenaco Landesprodukte vállalat szoros együttműködésével fejlesztették ki.

A jövő termőterülete a tenger

A gazdálkodás hagyományos receptje, melyben a jó minőségű termőföld, az ivóvíz és a napfény játszotta a főszerepet, hamarosan átalakulhat. A legfontosabb összetevők mennyisége véges, így itt az ideje, hogy alternatív megoldásokat is figyelembe vegyünk a jövő növénytermelését illetően. Akár folyókon és tengereken ringatózó üvegházakban is folyhat majd a termelés...

Három főváros, háromféle gyakorlat - zöldfelület hőhullám ellen

A városi területek a Föld felszínének csupán 2%-át foglalják el, ám ilyen környezetben él a bolygó népességének körülbelül a fele, Európában pedig még ennél is magasabb a városiak aránya. Az elmúlt évek pusztító európai hőhullámai a városokban egyre elviselhetetlenebbek, a sűrűn lakott kő- és betonrengetegben akár 10-12 °C-kal is többet mutathat a hőmérő a külső területekhez képest.

Ígéretes újdonságok - rovarbarát növények

A Taspo szaklap a közelmúltban bemutatott néhány ígéretes új nemesítésű fajtát, amelyek várhatóan népszerűek és keresettek lesznek a kertészeti árudák és a felhasználók körében. A szép, változatos színvilágú, a klímaváltozás hatásait minél jobban elviselő fajták mellett rovarbarát növények nemesítése a cél.

Állattenyésztés: A jó minőségű árut elviszik

A limousin fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található.

Kúszónövények: a sebesség is számít

A növények különböző funkciókat is elláthatnak a kertünkben: a szobai szőnyeg kinti megfelelője a pázsit, a térelválasztó falaknak a sövények felelnek meg, a futónövények kusza szövedékei pedig szabadtéri függönyökként funkcionálnak. Utóbbiakkal jól eltakarhatók olyan dolgok, melyeket nem szeretnénk hogy szem előtt legyenek…