Back to top

Nyúltenyésztés: alomkiegyenlítés az elhullás csökkentéséért

Születéskor már jelentős az állományon és az almon belül a súlykülönbség. Lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el.

A cikksorozat első részét itt, a másodikat itt olvashatja.

Fontos az is hogy, a nagyon rövid szoptatási idő alatt elegendő tejhez jusson, mivel mindezek a tényezők meghatározzák növekedésüket és kondíciójukat, akár még kifejlett korban is.

Elhullás

Egyiptomi kutatók megfigyelései alapján 21 napos korig a 60 g alatti súllyal született egyedekből kétszer több pusztult el, mint a 60 g felettiekből. Egy nagyon régi részletes vizsgálatunk szerint alomkiegyenlítés nélkül a 35 g alatti súllyal született fiókák mindegyike elpusztult, de a 35 és 50 g közöttieknek is kevesebb, mint fele élte meg az egyhetes kort. Alomkiegyenlítés nélkül az 50 g feletti kisnyulak tekinthetők életképesnek. Több szerző is megadta azt a minimális születési súlyt, ami alatt a túlélés valószínűsége jelentősen csökken. Szerzők nevének meg­említése nélkül ezek az értékek: 40, 40 és 45 g között, 50 g, 43 g, 48 g, 45 g.

Egy kaposvári kísérletben a nyulak túlélését vizsgálták a születési súlytól függően. A kis súllyal (35-45 g) született nyulak 0 és 21, illetve 21 és 105 napos kor közötti túlélése sokkal gyengébb volt, mint a közepes (53-58 g) vagy a nagy súlyúaké (65-70 g). Spanyol kutatók az előzőekben leírt változás mellett még az évszak hatását is kimutatták: ősszel sokkal rosszabb volt a kissúlyú nyulak túlélési esélye, mint tavasszal.

A kis születési súly miatti magas mortalitás csökkentése érdekében a legtöbb telepen alomkiegyenlítést végeznek, ami azt jelenti, hogy mindegyik anyanyúl alá azonos számú (először fialó anyáknak általában 8, a többinek 10) hasonló súlyú újszülött nyulat tesznek.

Emiatt az erősebb nyulak nem nyomják el a gyengébbeket, hasonló esélyük van a túlélésre, és a rövid szoptatási idő alatt csecshez jutni. Annak ellenére, hogy elterjedt módszerről van szó, kevés kísérleti eredményt publikáltak. Olasz kutatók nyolc 45 vagy nyolc 70 g súlyú nyulat tettek az anyanyúl alá, és bár a kisebb nyulakból több pusztult el, mint a nagyokból (14,7 és 10,6%), nem volt jelentős az eltérés. Kaposvári eredmények szerint az első héten – amikor legmagasabb a kisnyulak elhullása – a kis súlyú (35-50 g) nyulak közül 17%, a közepesekből (58-62 g) 4,8% esett ki, míg a nagyok (70-88 g) közül egy sem. Egy másik vizsgálatban – alomkiegyenlítés nélkül – a 40-49, 50-59 és 60-69 g-os újszülöttek közül 17,4, 7,5 és 5,3% pusztult el a fialás utáni héten. Az elhullást befolyásolta az, hogy mekkora alomban nevelkedtek. Amíg ugyanis 10-es alomban a kis súllyal született nyulak 24%-a esett ki, addig 6-os alomban csak 6% (1. ábra).

Egy másik kísérletben alomkiegyenlítés nélkül a kis súlyú (39-49 g) nyulak közül tízes alomlétszám esetén 36% pusztult el, míg alomkiegyenlítés esetén ennek csak fele.

Az elhullás csökkentésének másik lehetősége az almon belül a születési súly szórásának csökkentése. Francia kutatók kétirányú szelekciót folytattak, az egyik vonalban növelték, a másikban csökkentették a homogenitást. A negyedik generációban szignifikánsan alacsonyabb mortalitást jegyeztek fel (17,7 és 32,7%) a homogén csoport javára.

Szopás, tejfogyasztás

A megszületett nyulak életben maradásának és megfelelő növekedésének alapja, hogy elegendő mennyiségű tejhez jussanak. Különösen a kis súllyal született nyulaknál fontos, hogy életük első napjaiban szopni tudjanak.

A kisnyulak általában megszületésük után rögtön szopnak. Világra jövetelüket követően az anyjuk elfogyasztja a magzatburkot, megtisztítja őket, majd az újszülöttek sorjában elmásznak a csecsekhez, és szopni kezdenek.

A szopás az az inger, amely fenntartja az anyanyulakban azt az oxytocin-szintet, amely a fialás zavartalan lefolyásához szükséges. Az első szopás azért is fontos, mert valószínű, hogy az anyanyúl legközelebb egy nap múlva fogja újból megszoptatni őket, ami egy újszülött éhező nyúlnak nagyon hosszú idő.

Spanyol kutatók feljegyezték, hogy első mérés alkalmával melyik kisnyúl hasában volt tej és melyikben nem, vagyis fialás után melyik újszülött szopott és melyik nem. A 2. ábra mutatja, hogy minél kisebb volt a születési súly, annál több kisnyúl nem szopott az első alkalommal. 40 g alatt ez az arány az 50%-ot is meghaladta, és csak 65 g felett csökkent 10% alá.

Szerzők megállapították, hogy a születési súlytól függő túlélés valószínűsége kisebb, ha az első szopási alkalom kimarad. A megszületés után közvetlenül nem szopó nyulak esetében, ha a születési súly 1 g-mal nőtt, 10%-kal nagyobb volt az esélyük, hogy választásig életben maradnak. Egy másik kutató átlagosan 34%-nak találta az első alkalommal nem szopó újszülöttek arányát. A kis almokban nagyobb súlykülönbség volt a szopó és a nem szopó nyulak között (2-3 nyúl esetén 63,5 és 33,0 g), mint a népes almokban (8-9 nyúl: 49,6 és 40,4 g); a szopó kisnyulak átlagosan 25%-kal nagyobb súllyal születtek, mint a nem szopók, ami jelzi, hogy kevésbé életképesek. Az első alkalommal nem szopó kisnyulak közül több pusztult el az első héten (24,6%, illetve 8,7%) és a 2. és 5. hét között (16,3%, illetve 5,2%), ami természetesen közvetve a születési súllyal is kapcsolatban van.

Egy francia kísérlet szerint az először fialt anyanyulak újszülött nyulai közül 18% nem szopott első alkalommal (fialás után 12 órán belül). Ezeknek a nyulaknak 68%-a az almokon belül a kisebb születési súlyú kategóriába esett.

Németek pozitív kapcsolatot (r=0,43) találtak a születési súly és a tejfogyasztás között. Fialás utáni 3., 5. és 7. napon nézték, hogy a kis, közepes és nagy súlyú kisnyulak mennyi tejet szoptak. A kis súllyal született nyulak kevesebb tejhez jutottak, ami még a szoptatás 3. hetében is kimutatható volt (3. ábra).

Mivel az anyanyulak csecsbimbó-páronkénti tejtermelése eltérő, feltehető, hogy a néhány perces szoptatás alatt a nagyobb és erősebb nyulak jobb pozíciót foglalnak el, ők szophatnak a több tejet adó 2. és 3. csecspárból.

Viselkedés a fészekben

A csupaszon született kisnyulak nem képesek hidegben fenntartani testhőmérsékletüket, kihűlésüket részben a nyak és lapocka környékén levő barna zsírszövet akadályozhatja meg, amelyet kizárólag „fűtésre” használnak (4. ábra). A zsírszövet a 21 napos magzatokban kezd intenzíven növekedni, születéskor legnagyobb a barna zsírszövet mennyisége. Minél nagyobb a születési súly, annál több a testsúlyhoz viszonyított barna zsírszövet aránya. Hidegben a megszületés utáni napon gyorsan csökken a mennyisége, mivel a test hőmérsékletének fenntartására szolgál energiaforrásul. Ha fialáskor a kisnyulak nem jutottak tejhez, a második napi csökkenés üteme gyorsabb volt, mint ha szoptak.

Az anyanyúl is gondoskodik kicsinyeiről. Az üregi nyúl száraz fűvel béleli ki a fészket, majd a testéről tépett szőrrel takarja be a kisnyulakat.

A házinyúl az elkészített fészekbe szintén maga hordja be a testéről kitépett szőrt, takarja be a nyulakat. Ez a „takaró” védi meg a csupasz kisnyulakat a kihűléstől, és segít a testhőmérsékletük fenntartásában.

Megvizsgálták, hogy a születési súlytól függően hogyan helyezkednek el a kisnyulak a fészekben, és ebből milyen előnyök és hátrányok származnak. Kutatók az egynapos nyulakat egy kör alakú megfigyelő dobozba helyezték és videokamerával figyelték viselkedésüket. A nagyobb nyulak a fészek melegebb közepén, a kisebbek a hidegebb szélén helyezkedtek el. A megfigyelési idő 94%-ában a kisnyulak mozdulatlanul pihentek/aludtak, ugyanakkor a kisebb súlyúak aktívabbak voltak, mint a nagyobbak, azért, hogy a fészken belül jobb/melegebb helyre kerüljenek.

A test hőmérséklete és az elhullás, a születési súly és az elhullás, valamint a kisnyulak súlya és a test hőmérséklete között kapcsolatot mutattak ki.

Egy kísérletben az almokon belül a kis, a közepes és a nagy súlyú nyulakat vizsgálva, szignifikáns különbséget kaptak a test hőmérsékletében, és abban, hogy hány alomtestvérrel érintkeztek (bújtak össze) a kisnyulak. A termokamerával készített képek elemzése megmutatta, hogy a kistestű nyulak átlagos testhőmérséklete 0,5 illetve 0,75 °C-kal alacsonyabb, mint a közepes és a nagy súlyúaké (5. ábra). Ha a legkisebb nyulak csak egy vagy két alomtestvérrel többel érintkeztek, megnőtt a testük hőmérséklete, ugyanakkor ezt nagy nyulaknál nem tapasztalták. Ennek magyarázata egyrészt az lehet, hogy a kisebb nyulaknak nagyobb a testsúlyukhoz viszonyított testfelületük, másrészt kevesebb a barna zsírszövetük.

(Folytatjuk)

Szendrő Zsolt

Szendrő Katalin

Kaposvári Egyetem

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.