Back to top

42 millió erdészeti facsemetét ültettek

Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismerette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

Nagy István: Készül az országfásítási program
Fotó: Rimóczi Irén
Az erdők gazdasági, természetvédelmi és társadalmi szerepe egyaránt nélkülözhetetlen. Megőrzik a növény- és állatfajok sokféleségét és mérséklik a klímaváltozás káros hatásait. Az Agrárminisztérium ezért kiemelt figyelmet fordít a meglévő erdők fejlesztésére és újak telepítésére. A szaktárca olyan szabályrendszeren dolgozik, mely támogatja az erdőtelepítést, hogy az a magánszektorban is megérje.

A tavaszi erdősítési szezonban országosan 42 millió facsemetét ültettek el, ebből 22 milliót az állami erdőgazdaságokban.

Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával. A meglévő erdők megújítása során mintegy 8000 hektárra ültettek facsemetéket, és e téren az állami erdőgazdaságok szerepe a nagyobb, hiszen több fiatalításra váró idősebb erdőt kezelnek. Akác és nemes nyár csemetéből ültettek a legtöbbet, ezeket követik az őshonos tölgy- és hazai nyárfajok, az utóbbiaknál azonban a szakemberek inkább a természetesen megújulást segítik. Az erdőt többségét hazánkban természetes úton újítják meg.

Idén várhatóan 6000 hektár erdő telepítésére adnak támogatást, 4800 hektárnyi erdőtelepítési kérelmet már jóváhagytak.

Az erdőterületek érdemi növeléséhez hosszú távon ennél többre van szükség, hangsúlyozta a miniszter, ennek érdekében ősszel és jövő tavasszal mintaprogramokat indítanak. Az állami erdőgazdaságoknál az erdősítések mellett útmenti fásításokra és ökoturisztikai létesítmények fásítására is sor kerül. Felülvizsgálják és a kor követelményeihez igazítják az erdészeti szaporítóanyag-termeléssel kapcsolatos minisztériumi rendeletet, és csemetekerti mintaprogramot hoznak létre. Elkészítik az országos fásítási programot, hogy 2020 őszétől rendelkezésre álljon a megfelelő menyiségű facsemete.

Sulyok Ferenc: Az elültetett 42 millió csemete 15 százalékát a KEFAG Zrt. csemetekertjeiben nevelték
Fotó: Rimóczi Irén
A bugaci erdőket az I. világháború után indult alföldfásítási program keretében hozták létre, nélkülük futóhomok uralná a tájat. Előrejelzések szerint 50-100 év múlva minimálisra csökken a bükkös erdőklíma területe, felváltja az erdősztyepp klíma. Különösen fontos ezért a fásítás az Alföldön, ahol a klímakiegyenlítő hatású erdőterületek nélkül a mezőgazdasági termesztés lehetőségei is beszűkülnének, mondta Nagy István.

A tavaszi fásítási program zárásának helyszínén, a KEFAG Zrt. Bugac 136 F közel 7 hektáros erdőrészetében 50 ezer feketefenyő-csemetét ültettek. A Kiskunság közepén, a homokbuckák közt ugyanis csak ez a fafaj képes zárt erdőállományt alkotni a már-már félsivatagi klímán, tudtuk meg Sulyok Ferenc vezérigazgatótól.

A területen korábban is fenyves volt, a korábbi faállomány tavaly letermelték, tuskóit géppel kiemelték, és 60-70 centiméter mélyen megforgatták a talajt. A sorvégeken a fenyő helyett az őshonos szükre nyár csemetéit ültetik, mert a lombos szegélyek jó szolgálatot tesznek az esetleges erdőtüzek fékezésében.

A KEFAG Zrt. élenjárt a tavaszi erdősítésben, mintegy 4 milliót ültettek el 510 hektáron. A csemetéket az erdőgazdaság csemetekertjeiben nevelték, sőt további 2,5 millió csemetét értékesítettek a többi erdőgazdálkodónak.

Nagy István, Zambó Péter fölgyügyekért felelős államtitkár és Sulyok Ferenc a Bugaci 136F erdőrészletnél
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Az agrárminiszter nagyra tartja a fűszerpaprika-termelők munkáját

A Kalocsai Érsekkertben lenyűgöző látvány és fergeteges hangulat fogadta a XXX. Kalocsai Paprikafesztiválra látogatókat, paprikafüzérekkel, népművészeti és néptáncbemutatóval, vásári árusokkal, játszótérrel és koncertekkel. A kiállítói pavilonokban fűszerpaprikafajták és -termékek széles választékát mutatták be.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.