Back to top

Így csökkenthetik a városban élők a stresszhormonokat

Egy amerikai kutatás szerint a városban élőknek elég mindössze napi húsz percet a szabadban tölteniük. Ezzel jelentősen csökkenthetik a stresszhormon szintjüket.

Több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a természetben töltött idő hatására csökken a bennünk felgyülemlett stressz és jobban érezzük magunkat. Egyes orvosok már „receptre felírják", hogy töltsünk minél több időt a szabadban.

Azt biztosan tudjuk, hogy jó hatással van ránk a természet, de a paramétereket eddig homály fedte. Mikor menjünk ki? Mennyi időt kell odakinn eltöltenünk, és milyen gyakran?

Ezek a kérdések foglalkoztatták a Michigan Egyetem kutatóit, akik eldöntötték, közelebbről megvizsgálják a természetben eltöltött idő és a stressz kapcsolatát.

A kutatás során a természet-élmény időtartalmát és a stressz két fiziológiai biomarkerének (nyálkortizol és alfa-amiláz) változását vizsgálták, valamint ezeknek a kölcsönhatását.

A kutatás különlegessége, hogy a résztvevők szabadon választhatták ki a természetben szerzett élmény időpontját, hosszúságát és helyszínét.

Harminchat városi lakost kértek meg arra, hogy nyolc héten keresztül menjen ki a természetbe legalább heti háromszor, és töltsön el ott minimum tíz percet (ha lehet, inkább többet!). Ezalatt az idő alatt sétálhattak, a padon ülhettek, vagy mindkettő, ami nekik megfelelt.

A résztvevőktől nyálmintát vettek mielőtt kimentek, és akkor is miután visszatértek. Ezzel tudták lemérni a stresszhormonok szintjét.

„Mindössze néhány korlátozást vezettünk be annak érdekében, hogy minimalizáljuk a stresszfaktort. Ilyen például, hogy ne sötétben legyenek kinn, aerob edzést ne végezzenek, kerüljék az internetezést, valamint hogy ne olvassanak vagy beszélgessenek közben.” - mondta dr. MaryCarol Hunter, a Michigan Egyetem docense, aki egyben a kutatás vezetője is.

A kutatók megfigyelték, hogy mindössze húsz perc természetben szerzett élmény elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük a kortizolszintet. Még jobb, ha ez az idő húsz és harminc perc közé tolódik, mert akkor csökken a legnagyobb mértékben.

Az egészségügy számára is fontos ez az eredmény, hisz ezáltal az orvosok meg tudják mondani páciensüknek, hány perc szabadban töltött idő a leghatásosabb.

„Ez a kutatás elsőként ad értékes információt arról, hogy a természetben töltött idő, hogyan hat a stresszhormonjainkra a normál hétköznapi élet során. Egyszerűbbé teszi annak a mérését, hogy mi minősül megfelelő mennyiségű természet-élménynek. ” - mondta a kutatás vezetője.

Egyre nő az urbanizáció, sokkal több időt töltünk négy fal között, a munkahelyünkön és otthon is ülünk a számítógép előtt. Jó tudni, hogy létezik egy könnyen elérhető, költséghatékony megoldás, amivel sokkal jobban érezhetjük magunkat, és az egészségünkre is pozitív hatással van: csak ki kell sétálnunk a természetbe.

Forrás: 
treehugger.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

Tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt tűzveszély alakult ki. 2019. június 14-től öt megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Százak futottak Pünkösdkor az erdőben

Az előző napi esők szerencsére senki kedvét nem vették el a tömegsporttól: mintegy négyszázan vettek részt szombaton, a már hagyományos Pünkösdnapi NYÍRERDŐ Futáson. A Baktalórántházi erdőben 14. alkalommal mérhették össze gyorsaságukat kicsik és nagyok.

„Minden fa új értéket teremt” - interjú Zambó Péterrel

Átalakuló erdők, természetközeli, a turizmusra nagyobb hangsúlyt fektető erdőgazdaságok és új fafajok jellemzik majd az elkövetkező évtizedek hazai erdőségeit, amelyeknek új szempontoknak kell megfelelniük – véli Zambó Péter. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az erdészeti szakmából, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói székéből érkezett a tárcához.

A szívünk látja kárát, ha nem fogyasztunk elég gyümölcsöt és zöldséget

Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.

Ismeri a feketekömény hatását?

A feketekömény olajat a fáraók aranyának is nevezik. Az egyiptomiak nagy becsben tartották az apró fekete magvakat, vele kapcsolatos élményüket a papirusztekercseikben is megörökítették. Manapság az allergia hatékony ellenszerének tartják.

Védd az erdőt, vidd haza a szemeted!

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. célul tűzte ki, hogy megszünteti a hulladék lerakását az erdőkben. Ezt szemléletmódosítással, környezeti nevelési kampánnyal kívánja elérni.

Németbányai Vendégház

A Nyugat-Bakony hegyláncai között, erdőktől övezve bújik meg a festői szépségű kis település, Németbánya. Ebben a háborítatlan környezetben várja a kirándulás után megpihenni vágyókat a Bakonyerdő Zrt. családias szálláshelye.

A gazdák véleményét kérik az erdőtelepítésekről

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérdőíves felmérést végez a gazdálkodók körében az erdőtelepítési és fásítási szándékaik, valamint szempontjaik megismerése céljából.

Vértes vadásza

Csákberénnyel és az egész Vértessel összeforrt a neve. A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja az a brandhofi birtokon élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg, akinek apja II. Lipót császár volt. Édesapja Merán János, a Lamberg dinasztia egyik hölgyével kötött házasságot, és a XIX. század végétől a Merán család tagjainak egybekapcsolódott a neve Csákberénnyel