Back to top

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Aházi verébnél valamivel kisebb, csinos madár, de jellegzetes külseje ellenére a két rokonfajt a legtöbb ember mégis összetéveszti. A mezei veréb fejtetője egészen a tarkóig csokoládébarna, élesen határolt kis fekete torokfoltja van, piszkosfehér pofáin ugyancsak fekete, hosszúkás folt látszik. Háta barna, fekete hosszanti csíkokkal, faroktollai egyszínű barnásak, alsóteste szürkésfehér. Hím és tojó hasonló színezetű, a fiatalok halványabbak, torokfoltjuk palaszürke. A mezei veréb csiripelő hangja rövidebb és keményebb a házi verébénél, röptében „tjel” hangot ad, „éneke” ilyen és hasonló hangokból összetett, jelentéktelen.

Alkalmazkodó képessége kiváló

A mezei veréb szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori, ellentétben a házi verébbel, amely urbanizálódó, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a váro­sokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel. Emellett út menti fasorokban, parkokban, ligetekben, a folyókat kísérő ártéri erdőkben, öreg temetőkben, gyümölcsösökben telepszik meg, mindenütt, ahol fészkelésre alkalmas odút vagy üreget talál. Gyakori társbérlő a partifecske- és gyurgyalag­tele­pen, ahol e madarak készítette üregekben neveli fiókáit. Rendkívül alkalmazkodó madár. A felső Tisza közelében, de másutt is megfigyeltem, hogy a gát sorompójául szolgáló vascsőben költött. Amikor autó jött, és a csövet félrehajtották, a kotló madár kirepült, és egy közeli bokorra ülve várta, hogy visszatérhessen a tojásokra. De megtelepedett beton villanyoszlopok csigáit tartó vízszintes vascsövekben is. A hazánkban a fészkelő párok számát közel félmillióra becsülik.

A mezei veréb nem vonul, egész évben nálunk van, a költési időn kívül ősszel és télen kisebb-nagyobb csapatokban látható.

Mindig egy sűrű bokor közelében keresgélnek gyommagvak után, hogy veszély esetén legyen hová menekülniük. A halastavakon a nádas szolgál védelmül, a gáton szedegető madarak a karvaly közeledtére oda menekülnek.

Fészeképítés közösen

A párok április és augusztus között két alkalommal költenek. Az öregebb madarak rendszerint korábbi fészkelőhelyükre vagy annak környékére térnek vissza, a fiatalok a közelben keresnek költőhelyet maguknak. Március elejétől a hím egyre gyakrabban üldögél a kiválasztott odú közelében, és ha az időjárás kedvező, a hó közepétől már intenzív nászviselkedését lehet megfigyelni. A hím szapora hangadással igyekszik tojót csalogatni magához, és ha az megérkezik, hevesen udvarol, körberöpködi, majd kergetőznek az odú közelében.

A fészket hím és tojó közösen építi, elsősorban a kora reggeli és a délelőtti órákban. Néha az ősszel, októbertől használt alvófészket tatarozzák ki, vagy újat építenek.

Az anyagot a közelben gyűjtik, néha hosszú növényi szálakat hoznak az odúhoz, ahol gyakran nincs könnyű dolguk. Míg ugyanis például a gólyafészek oldalában építő pár könnyen beviszi a hosszú széna- vagy szalmaszálat, ugyanez egy szűk odúnyílás esetében nehéz feladat elé állítja az építő madarat. Egy alkalommal Dr. Vertse Alberttel, a Madártani Intézet igazgatójával figyeltünk egy építő párt az Alcsúti Arborétumban. Egy hosszú szállal érkező madár majd fél óráig küzdött, amíg sikerült behúznia a mesterséges fészekodú belsejébe. A kócos fészket tollakkal bélelik puhára.

Ők is védettek!

A tojó kotlik, az 5-7 fehér alapon sűrűn foltozott tojásból 13-14 nap alatt kelnek ki a fiókák. Szüleik hajnaltól estig etetik őket, rengeteg rovart, főleg lepkehernyókat hordanak. A kicsinyek 16-18 napos korukban repülnek ki. Az öreg madarak néhány napig még etetik őket, majd önállósodva hasonló korú társaikkal kis csapatokba verődnek. Amíg a fészekben vannak, szüleik parányi talajrészecskéket, apró kavicsdarabkákat is visznek nekik a bőséges rovartáplálék mellett.

A mezei veréb hasznos rovarpusztító, ősztől pedig rengeteg gyommagot fogyaszt.

A csapat szorosan egymás mellett ugrál a fűben, és valamitől megriadva egyszerre repülnek egy közeli sűrű bokorba. Védett, természetvédelmi értéke 24 ezer Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európa minden idők legnagyobb madárinfluenza-járványával néz szembe

A magas patogenitású madárinfluenza terjedése Európában eddig a legnagyobb mértékű. A 2021–2022-es szezonban 2467 fertőzés tört ki a baromfik között és az érintett állományokban 48 millió madarat számoltak fel. Ezt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) írja sajtóközleményében.

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.