Back to top

Gazdák Erdély szívéből

Évről-évre több gazda érkezik Hódmezővásárhelyre a romániai Hargita megyéből. „Idén újra mintegy negyven gazdával utaztunk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra”- büszkélkedett Molnár Sándor az Udvarhelyszéki Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alapítója, ma alelnöke.

A székelyudvarhelyi szakember Kolozsváron állattenyésztő mérnökként végzett, s mellette közgazdasági diplomát is begyűjtött. Korábban a székelyudvarhelyi szövetkezetben dolgozott főmérnökként, ma nyugdíjas. A napi munka mellett mindig tartott állatot a birtokán, szarvasmarha tartással foglalkozott, a helyi génbank számára egy osztrák üszőtől hat bikát adott. Ezekkel számtalan díjat nyert, Ankara nevű bikája négy megyében öregbítette nevét.

Molnár Sándor
Fotó: viniczai

Az Egyesület kezdetekkor 20-25 fővel indult, ma 1200 tagjuk van, több társszervezettel - szarvasmarhatartók, juh- és kecsketartók, méhészek egyesülete - ápolnak szoros szakmai kapcsolatokat. Ezek között vannak a gazdakörök is , aki településenként – Szentegyháza, Kápolnás, Zetelaka, Szentábrahám, Szenterzsébet, Etéd környéke, egészen Segesvár széléig – szerveződnek.

A tagok zömét magángazdák, kistermelők adják, de komoly vállalkozókat is találunk közöttük, például egy 500-as suffolk juh törzsállománnyal rendelkező gazdát.

„Mindenki igyekszik az állattenyésztésben megtalálni a helyét, amit az uniós támogatások is befolyásolnak, ahol a fajtatiszta állományt kiemelten támogatják”- jegyezte meg a szakember. Ugyanakkor még napjainkig is a külterjes állattenyésztés a jellemző, Szent-György napján kihajtják a juhot a legelőre, kézzel fejik nyírják. Viszont egyre nehezebb munkaerőt szerezni, ami pedig van, az nem igazán megfelelő. „Mindig az ember a hibás, hamis kutya, rugós ló nem születik”- mutatott rá a szakember, hogy a nem megfelelő bánásmód hatására válnak kiszámíthatatlanakká. Hiába az uniós – állatjólétei - előírások, alig tartják tiszteletben a gazdák. Reményét fejezte ki, hogy a farmok kialakulásával lemorzsolódnak a hozzá nem értő gazdálkodók.

Az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara. A mezőgazdasági vállalkozóknak rá kell jönniük, hogy az alkalmazotti fizetéseket azok elvárásaihoz kell igazítani, különben nem lesz munkaerő. Találunk milliós terepjárókkal utazó gazdákat, miközben minimálbéren tartják az embereiket. Előbb-utóbb be kell látniuk, hogy a luxustól meg kell válni, ha folytatni akarják a gazdálkodást.

Kérdésemre Molnár Sándor elmondta, külföldi vállalkozások Udvarhely környékén nem jelentek meg. Viszont többen a külföldön szerzett pénzüket fektetik a mezőgazdaságba.

Kritikus kérdést jelent a térségben a szövetkezés, a rossz tapasztalatok - akárcsak Magyarországon - még távol tartják az embereket.

„Magam is alakítottam egy társulást 1992-ben, aminek mintegy 190 tagja volt” – indokolta, hogy Székelyudvarhelyen jó időben 70 mázsa búza, 40 mázsa burgonya is megtermett. Ám a géppel művelhető, jó földeket mindenki egyénileg akarta művelni, maradtak a vékonyabb, domboldalakban található területek a kollektív számára. Ezzel tisztában léve inkább felszámolták a vállalkozást.

A hódmezővásárhelyi kiállítás látogatására mintegy 500 ezer forint pályázati pénzt kaptak a magyar államtól, ez fedezte a 41 személy útiköltségét. Legfőbb céljuk a gazdák tájékozódása, hogy betekintést nyerjenek a korszerű állattartásba. Ugyanakkor az út fontos része a szakmai kapcsolatteremtés is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján