Back to top

Gazdák Erdély szívéből

Évről-évre több gazda érkezik Hódmezővásárhelyre a romániai Hargita megyéből. „Idén újra mintegy negyven gazdával utaztunk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra”- büszkélkedett Molnár Sándor az Udvarhelyszéki Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alapítója, ma alelnöke.

A székelyudvarhelyi szakember Kolozsváron állattenyésztő mérnökként végzett, s mellette közgazdasági diplomát is begyűjtött. Korábban a székelyudvarhelyi szövetkezetben dolgozott főmérnökként, ma nyugdíjas. A napi munka mellett mindig tartott állatot a birtokán, szarvasmarha tartással foglalkozott, a helyi génbank számára egy osztrák üszőtől hat bikát adott. Ezekkel számtalan díjat nyert, Ankara nevű bikája négy megyében öregbítette nevét.

Molnár Sándor
Fotó: viniczai

Az Egyesület kezdetekkor 20-25 fővel indult, ma 1200 tagjuk van, több társszervezettel - szarvasmarhatartók, juh- és kecsketartók, méhészek egyesülete - ápolnak szoros szakmai kapcsolatokat. Ezek között vannak a gazdakörök is , aki településenként – Szentegyháza, Kápolnás, Zetelaka, Szentábrahám, Szenterzsébet, Etéd környéke, egészen Segesvár széléig – szerveződnek.

A tagok zömét magángazdák, kistermelők adják, de komoly vállalkozókat is találunk közöttük, például egy 500-as suffolk juh törzsállománnyal rendelkező gazdát.

„Mindenki igyekszik az állattenyésztésben megtalálni a helyét, amit az uniós támogatások is befolyásolnak, ahol a fajtatiszta állományt kiemelten támogatják”- jegyezte meg a szakember. Ugyanakkor még napjainkig is a külterjes állattenyésztés a jellemző, Szent-György napján kihajtják a juhot a legelőre, kézzel fejik nyírják. Viszont egyre nehezebb munkaerőt szerezni, ami pedig van, az nem igazán megfelelő. „Mindig az ember a hibás, hamis kutya, rugós ló nem születik”- mutatott rá a szakember, hogy a nem megfelelő bánásmód hatására válnak kiszámíthatatlanakká. Hiába az uniós – állatjólétei - előírások, alig tartják tiszteletben a gazdák. Reményét fejezte ki, hogy a farmok kialakulásával lemorzsolódnak a hozzá nem értő gazdálkodók.

Az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara. A mezőgazdasági vállalkozóknak rá kell jönniük, hogy az alkalmazotti fizetéseket azok elvárásaihoz kell igazítani, különben nem lesz munkaerő. Találunk milliós terepjárókkal utazó gazdákat, miközben minimálbéren tartják az embereiket. Előbb-utóbb be kell látniuk, hogy a luxustól meg kell válni, ha folytatni akarják a gazdálkodást.

Kérdésemre Molnár Sándor elmondta, külföldi vállalkozások Udvarhely környékén nem jelentek meg. Viszont többen a külföldön szerzett pénzüket fektetik a mezőgazdaságba.

Kritikus kérdést jelent a térségben a szövetkezés, a rossz tapasztalatok - akárcsak Magyarországon - még távol tartják az embereket.

„Magam is alakítottam egy társulást 1992-ben, aminek mintegy 190 tagja volt” – indokolta, hogy Székelyudvarhelyen jó időben 70 mázsa búza, 40 mázsa burgonya is megtermett. Ám a géppel művelhető, jó földeket mindenki egyénileg akarta művelni, maradtak a vékonyabb, domboldalakban található területek a kollektív számára. Ezzel tisztában léve inkább felszámolták a vállalkozást.

A hódmezővásárhelyi kiállítás látogatására mintegy 500 ezer forint pályázati pénzt kaptak a magyar államtól, ez fedezte a 41 személy útiköltségét. Legfőbb céljuk a gazdák tájékozódása, hogy betekintést nyerjenek a korszerű állattartásba. Ugyanakkor az út fontos része a szakmai kapcsolatteremtés is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.