Back to top

Gazdák Erdély szívéből

Évről-évre több gazda érkezik Hódmezővásárhelyre a romániai Hargita megyéből. „Idén újra mintegy negyven gazdával utaztunk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra”- büszkélkedett Molnár Sándor az Udvarhelyszéki Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alapítója, ma alelnöke.

A székelyudvarhelyi szakember Kolozsváron állattenyésztő mérnökként végzett, s mellette közgazdasági diplomát is begyűjtött. Korábban a székelyudvarhelyi szövetkezetben dolgozott főmérnökként, ma nyugdíjas. A napi munka mellett mindig tartott állatot a birtokán, szarvasmarha tartással foglalkozott, a helyi génbank számára egy osztrák üszőtől hat bikát adott. Ezekkel számtalan díjat nyert, Ankara nevű bikája négy megyében öregbítette nevét.

Molnár Sándor
Fotó: viniczai

Az Egyesület kezdetekkor 20-25 fővel indult, ma 1200 tagjuk van, több társszervezettel - szarvasmarhatartók, juh- és kecsketartók, méhészek egyesülete - ápolnak szoros szakmai kapcsolatokat. Ezek között vannak a gazdakörök is , aki településenként – Szentegyháza, Kápolnás, Zetelaka, Szentábrahám, Szenterzsébet, Etéd környéke, egészen Segesvár széléig – szerveződnek.

A tagok zömét magángazdák, kistermelők adják, de komoly vállalkozókat is találunk közöttük, például egy 500-as suffolk juh törzsállománnyal rendelkező gazdát.

„Mindenki igyekszik az állattenyésztésben megtalálni a helyét, amit az uniós támogatások is befolyásolnak, ahol a fajtatiszta állományt kiemelten támogatják”- jegyezte meg a szakember. Ugyanakkor még napjainkig is a külterjes állattenyésztés a jellemző, Szent-György napján kihajtják a juhot a legelőre, kézzel fejik nyírják. Viszont egyre nehezebb munkaerőt szerezni, ami pedig van, az nem igazán megfelelő. „Mindig az ember a hibás, hamis kutya, rugós ló nem születik”- mutatott rá a szakember, hogy a nem megfelelő bánásmód hatására válnak kiszámíthatatlanakká. Hiába az uniós – állatjólétei - előírások, alig tartják tiszteletben a gazdák. Reményét fejezte ki, hogy a farmok kialakulásával lemorzsolódnak a hozzá nem értő gazdálkodók.

Az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara. A mezőgazdasági vállalkozóknak rá kell jönniük, hogy az alkalmazotti fizetéseket azok elvárásaihoz kell igazítani, különben nem lesz munkaerő. Találunk milliós terepjárókkal utazó gazdákat, miközben minimálbéren tartják az embereiket. Előbb-utóbb be kell látniuk, hogy a luxustól meg kell válni, ha folytatni akarják a gazdálkodást.

Kérdésemre Molnár Sándor elmondta, külföldi vállalkozások Udvarhely környékén nem jelentek meg. Viszont többen a külföldön szerzett pénzüket fektetik a mezőgazdaságba.

Kritikus kérdést jelent a térségben a szövetkezés, a rossz tapasztalatok - akárcsak Magyarországon - még távol tartják az embereket.

„Magam is alakítottam egy társulást 1992-ben, aminek mintegy 190 tagja volt” – indokolta, hogy Székelyudvarhelyen jó időben 70 mázsa búza, 40 mázsa burgonya is megtermett. Ám a géppel művelhető, jó földeket mindenki egyénileg akarta művelni, maradtak a vékonyabb, domboldalakban található területek a kollektív számára. Ezzel tisztában léve inkább felszámolták a vállalkozást.

A hódmezővásárhelyi kiállítás látogatására mintegy 500 ezer forint pályázati pénzt kaptak a magyar államtól, ez fedezte a 41 személy útiköltségét. Legfőbb céljuk a gazdák tájékozódása, hogy betekintést nyerjenek a korszerű állattartásba. Ugyanakkor az út fontos része a szakmai kapcsolatteremtés is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Elhalasztják a hannoveri vásárokat

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) a két rendezvény tanácsadói testületével egyetértésben, ez év novemberéről a jövő február 9–12-re halasztotta a hannoveri EuroTier nemzetközi haszonállattartási és -tenyésztési, valamint a vele párhuzamosan megrendezésre kerülő EnergyDecentral innovatívenergia-szolgáltatási szakvásárt.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.

Csak tiszta tejből lehet minőségi sajt

A Balaton mellett hagyományos paraszti életmód szerint él a mindig mosolygó, vidám Török Gergő, a Felsőörsi Tekergő Sajtműhely sajt­mestere. Korán kel, hogy megfejje, ellássa az állatokat, emellett sajtot készít, kezel, csomagol, majd ismét az állatokkal foglalkozik, és csak este indul haza. A sajtmestert életútjáról, állattartásról, valamint a sajtkészítés fortélyairól kérdeztük.