Back to top

Színfolt volt a vadászati kiállítás

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napokon idén is helyet kapott a vadászat Hódmezővásárhelyen. A vadászati konferencia mellet vadászati kiállítással is készültek a rendezők, amit egy nagyobb sátorban látogathattak meg az érdeklődők. A kiállítás minden évben részét képezi az eseménynek, viszont mindig valami újdonsággal kecsegtet, s ez idén sem volt másként.

A kiállítás szisztematikája egységes koncepciót alkotott. Az erdő világát megidéző paravánok előtt háncsot és kérget szórtak le, ezzel is fokozván az erdővilág érzetét, továbbá az erdő élővilágának különféle hangjait lehetett hallani a hangszórókon keresztül. Ebben a szekcióban nagy- és apróvad fajaink preparátumait lehetett megcsodálni.

Hazánk erdőinek királya, a gímszarvas mellett, dámszarvast, muflont, őzet, vaddisznót, medvét, zergét, aranysakált, borzot, rókát, hiúzt, fácánt, foglyot lehetett szemrevételezni, valamint egy kifejezetten ritka, pigmenthiányos hófehér őzbak egész alakos preparátumát, ami ékköve a kiállításnak.

A Magyarországon előforduló récefajaink sokrétűségének ismertetése céljából a szárnyas vízi vadnak kialakítottak egy „szigetvilágot”, ahol gémeket, ludakat, fehér gólyát, bakcsót és bölömbikát is meglehetett nézni. Emellett Afrikából is érkeztek kiállítandó preparátumok. Elefánt agyartól kezdve, hiéna, varacskos disznó, zebra, gepárd, kafferbivaly is megtalálható volt a szavannai díszletben.

A preparátumok mellett trófeamustrával várták a látogatókat a szervezők.

Az ország minden területéről érkeztek dám, őz és gím trófeák, amelyek abnormis, érmes vagy egyéb különleges aganccsal rendelkeznek.

A rendezők elmondása szerint pontos adatuk nincsen a trófeaszámot illetően, mivel annyi érkezett, hogy felhagytak számlálásukkal.

A preparátormesterségbe is betekintést lehetett nyerni; az előkészületi munkáról, a folyamatokról, majd a végeredményről láthattak metódusokat az erős gyomrú és kíváncsi érdeklődők. Láthatóvá vált, hogy ez a munka mennyire időigényes, és milyen precizitást, az állatok komplex anatómiájának ismeretét követeli az élethű eredmény érdekében.

Az elkövetkező Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napokon is lesz vadászati kiállítás, kíváncsian várjuk, milyen új ötlettel rukkolnak majd elő a rendezők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.

Városjáró disznók

Már-már megszokott jelenség a lakott területen flangáló, vagy éppen virágágyást széttúró vaddisznók látványa. A Balaton környéki településeken a lakosság aggodalma és félelme a mindennapok velejárója, de másutt is gyakorta előfordul a vad rémületet keltő betévedése. A probléma kezelésére mihamarabbi megoldás szükséges, mielőtt végleg elpattan az amúgy is feszített „cérna”.

Tejipar: látványos minőségjavulás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi agrárpiaci jelentése szerint az áprilisban felvásárolt nyerstejnek szinte teljes egésze, 99,7 százaléka extra minőségű volt, amire régóta nem volt példa.

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Megújult a vadászati kiállítás a Vajdahunyad várában

Vadászat aranykora Magyarországon címen nyitották meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult vadászati kiállítását. A megnyitóra a Vajdahunyad várának gótikus termeiben június 14-én került sor, ahol a tematikájában, bemutatott tárgyaiban új, gyarapodó kiállítást ismertették. A kiállítás célja a magyar vadászkultúra, vadfauna bemutatása, és hazánk vadászat nagyhatalmi mivoltának megismertetése.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...