Back to top

A XXXV. szent György napi juhásztalálkozó Hódmezővásárhelyen

2019. május 11-én az Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítási területének főszínpadán V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium miniszteri biztosa, a XXXV. szent György napi juhásztalálkozó fővédnöke nyitotta meg a rendezvényt. A mára országos esemény az elmúlt évtizedek alatt sokat változott, de mindig is az ágazatot érintő aktuális rövid és hosszú távú kihívásokra kereste a választ.

A rendezvényen hagyományosan legalább ilyen fontosnak tartják a népszokások megőrzését, felelevenítését, ezzel is magyarázható, hogy a nap folyamán több folklórműsort is láthattunk a nagyszínpadon. Az ünnepélyes megnyitó Almási Sándor pásztor balladaéneklésével kezdődött, majd Dr. Horváth Józsefnek, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara dékánjának megnyitóbeszéde hangzott el, aki kitért arra, hogy a 35 éves múlt egyértelműen igazolja, hogy bár a lehetőségek és a kihívások változnak, mégis a hódmezővásárhelyi országos juhásztalálkozó folyamatosan képes a megújulásra.

Horn Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke rámutatott arra, hogy

az emberiség és az állattenyésztés fejlődése sokat köszönhet a juhoknak. Már 2000 évvel ezelőtt is, ahogy írásos emlékek bizonyítják, a Római Birodalomban a szarvasmarha után a juhok álltak a legnagyobb bevételt biztosító háziállatok sorában.

Az akkor élt emberek leginkább nemes gyapját, sajtját és húsát értékelték. Nemcsak a földművesek, hanem az előkelők is gyakran fogyasztottak juhtermékeket. De a rómaiak már ismertek több olyan tenyésztési módszert, melyeket ma is alkalmazunk. Így például a finomgyapjas juhokat olykor vadjuhokkal keresztezték, hogy hosszútávon ellenálló, jó termelő egyedekre tegyenek szert. A XXI. század embere számára elképesztő, mi mindent tudtak a juhok örökléséről.

Csomai Géza, a Nemzeti Agrárkamara alosztályvezetője kiemelte, hogy örvendetes dolog látni, hogy itt

Hódmezővásárhelyen is évről évre gyakoribb, hogy egy-egy család több generációja állít ki.

Igen fontos, hogy amit tesznek, nagy örömmel, szeretettel teszik. Amennyiben megmarad a helyes gondolkodás, a párbeszéd, a nehézségek ellenére a juhtenyésztés a jövőben is erős ágazat lesz, s akik ezért dolgoznak, azokat büszkeség töltheti el.

A megnyitón végezetül V. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy

kiemelkedő nemzeti értékeink közt szerepel több, a juhágazathoz kötődő nemzeti örökségünk, például ételek, őshonos állatfajták.

Fontos, hogy vannak köztünk pásztoremberek, akik különös szakértelemmel bírnak, hiszen igen jól ismerik környezetüket, tudják, hol van fűben, fában orvosság, az elközelgő időjárásra tudnak következtetni a jelekből. A pásztorok csendes, olykor visszahúzódó emberek, de felelősség- és kötelességtudatuk legendás. Tudásuk, kultúrájuk nem kerülhet „skanzenbe”, hanem szükséges, hogy a mindennapi életben a jövőben is tovább éljen: „ne a hamut, hanem a lángot őrizzük”!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy közös koccintás a Vajdahunyadvárban

A BorÉRT Turisztikai Egyesület a Magyar Mezőgazdasági Múzeum együttműködésével augusztus 29-én, szombaton rendezi a Koccintás 2020, valamint a 10. Magyar Bor Napja záróeseményét a városligeti Vajdahunyadvárban. Kiállítói helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, de egyelőre várják az érdeklődő borászatok jelentkezését. A kiállítói részvétel feltétele egy karton bor.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.