Back to top

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klíma-politikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás veszélyes, de egyben lehetőséget is jelent, ha megfelelően felkészülünk rá. Kifejtette: az éghajlat-politika feladata az éghajlatváltozás mérséklése, az általa okozott károk kezelése, valamint a megfelelő alkalmazkodási modell megalkotása.

Mint mondta,

a szélsőséges időjárás következtében kialakuló vízszintingadozáshoz a tó élővilága képes alkalmazkodni,

jelentősen befolyásolja viszont ez a jelenség egyebek mellett a tó körzetében jellemző üdülési szokásokat, a nyári szezon kitolódik, várhatóan megnövekszik az erdőtüzek gyakorisága, a Balaton a téli időszakban egyre rövidebb időszakokra fagy be.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

Felidézte: a vízszint 250 évvel ezelőtt két méterrel volt magasabb, mint napjainkban.

Szavai szerint figyelemre méltó, hogy 2000 és 2007 között a vízkiadás minden esztendőben meghaladta a vízbevitelt, 2010 után pedig minden esztendőben szélsőséges időjárás volt, vagyis váltakoztak a száraz és az erősen csapadékos évek.

Botos Barbara felhívta a figyelmet, hogy készül a magyar éghajlatvédelmi jelentés tudósok együttműködésével.

Folyamatosan ellenőrizni kell a víz minőségét és alkalmazni a Balaton Törvényben valamint a Megyei Klímastratégiai intézkedésben foglaltakat, és újra kellene gondolni a 70-es években megfogalmazott vízminőségi programot a klímaváltozás hatásának mérséklése érdekében – húzta alá.

Navracsics Tibor uniós biztos, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja előadásában arról beszélt, hogy tárcája igyekszik hozzájárulni a "jó európai megoldások" elterjesztéséhez, valamint segítséget nyújt a leendő partnerek egymásra találásában.

Kitért arra, hogy a közeljövőben az európai egyetemek közös képzést folytatnak majd, ezzel erősítve egymást és hozzájárulva a gazdaság erősödéséhez.

Kulturális területen a helyi közösségek támogatására hívta fel a figyelmet és szólt a kultúra valamint a kreatív ipar találkozásának fontosságáról.

Közölte: az uniós források összehangolt felhasználása kombinált, hatékony megoldásokat eredményezhet minden területen.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő, a Fejlesztési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy

a környezetvédelem európai határokon átnyúló ügy, példaként említve a GMO-mentes takarmányozás kérdését és a cionidos bányászat betiltásának jelentőségét.

Szólt a Pannon Egyetem által elnyert, kistelepüléseket érintő, fűtéskorszerűsítő pályázatról, amelyre első körben 750 ezer eurót, a második szakaszban pedig 1,5 millió eurót kapnak.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere arról beszélt, hogy 1995-től javul a Balaton vízminősége.

Elmondta, hogy fontos lenne a tó egységes szabályozása, amelyet a közigazgatási tagoltság nem tesz lehetővé, hiszen jelenleg a Balaton három megyéhez és három régióhoz tartozik.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elönti Lengyelországot a műanyag hulladék

Közel egymillió tonna műanyag csomagolást használ fel évente a lengyel piac, és szakértők szerint ez a mennyiség tovább nő a következő években - hangzott el a lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara (KIG) Ki fog megfizetni a műanyaghulladékért című vitáján.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.

A sok eső növeli a növényvédelmi kiadásokat

A gyümölcsösökben néhány ezer hektáron okozott károkat a hétvégi vihar, a jelentősebb zöldségtermesztő körzetekben azonban szerencsére kisebb mértékben pusztított.

Eper reggelire

A klímaváltozás, a kézimunkaerő hiánya, a fogyasztók elvárása alaposan átalakította a hazai szamóca termesztést. Az elmúlt évben nem volt kedvező piaci helyzet, éppen ezért idén jó szezont vártak. Aztán jött a tavasz és nem érkezett meg vele a csapadék, amikor pedig elkezdett esni, hirtelen és nagyon sok lett a víz.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Válságossá válhat a helyzet Afrikában - korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Zivataros nyári idő

A múlt heti száraz, forró időjárásnak vasárnap a nap második felében heves zivatarok, néhol felhőszakadások, károkat is okozó jégesők vetettek véget. A folytatásban is többfelé öntözik záporok a talajt, és a héten a kánikula sem tér vissza. A már repedezésnek indult talajfelszínnek igen nagy szüksége volt a csapadékra, ahogy növényeinknek is a forróság enyhülésére.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.