Back to top

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Bár a vakond parkokban, kiskertekben, sőt családi házas övezetekben is gyakorta előfordul, életmódja sok-sok rejtélyt tartogat számunkra. Az utóbbi három évtizedben azonban a technika rohamos fejlődésének köszönhetően egyre többet megtudunk róla.

Száz méteres járatrendszer

A világon élő mintegy 40 vakondfaj Európán kívül Ázsiában és Észak-Amerikában honos, ugyanakkor Afrikában egyáltalán nem található meg. A Kárpát-medencében csak a közönséges vakond él, mely Nagy-Britanniától egészen Kelet-Szibériáig igen gyakori. A hímek egyötödével nagyobbak a nőstényeknél. Ez utóbbiak testhossza 12-14 centiméter, tömegük pedig 70-110 gramm. A vakond testfelépítése teljes mértékben a föld alatti életmódhoz alkalmazkodott, ám érzékszervei a felszínen való mozgást is elősegítik:

a rajzfilmmel ellentétben a szemei meglehetősen aprók, amelyekkel jobbára csak a fényerősséget érzékeli, a tárgyak kontúrvonalait nemigen.

Külső fülkagylója nincsen, a tájékozódást a tapintó érzékszervekre és szőrökre alapozza, közülük
a legtöbb az arcorri és a farok részen található.

A vakondot mellső végtagjai teszik igazán egyedivé. A kifordult kézfejen öt rendkívül erős karma van. A járatok ásása során ezeket először belemélyeszti a földbe, majd behajlítja, s hol az egyik, hol a másik „markolókanállal” készíti a járatokat. A munka során igen nagy hasznát veszi szintén ötujjú, de kisebb karmokat hordozó hátsó végtagjainak is. Ezeket szintén a földbe mélyeszti, hogy stabil maradjon a megerőltető kaparás során.

Egy-egy példány átlagosan mintegy 100 méteres járatrendszert készít a talajban, jellemzően a néhány centis és az 1 méteres mélységben.

A „pihenőszoba” akár 2 méter mélységben is lehet, s hogy pontosan hol, azt mi is földeríthetjük erdei-mezei barangolásunk során. Ehhez nem kell zaklatnunk a vakondot, csak meg kell néznünk, hogy a vakondtúrások között melyik a legnagyobb, ugyanis a legtöbb föld a pihenőszoba ásása során kerül a felszínre.

Nagyobb a haszon

A vakondok sok bosszúságot okozhatnak a kerttulajdonosoknak, hiszen túrásaik elcsúfíthatják az ápolt gyepeket, sőt az állatok a növények gyökereit is megsérthetik az ásások során. Gondot jelenthet még, hogy a vakondtúrások földje a betakarítás során beszennyezheti a terményt, a szálastakarmányt.

Mindez azonban elenyésző kár ahhoz a haszonhoz képest, melyet ezek a derék rovarevők a különféle lárvák, meztelencsigák és más gerinctelenek ritkításával végeznek. Nem beszélve arról, hogy nem egy leletre a vakondtúrások anyaga vezette a régészeket. A vakond védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint, ezért ha területünkön megjelenik, jelenlétét tűrnünk kell. De van megoldás arra, hogy a kertet ne „díszítsék” vakondtúrások: gyepesítés előtt úgynevezett vakondhálót helyezhetünk a talajba. Ha pedig a kerítés mentén függőlegesen kifeszítjük mintegy 80 centiméter mélységig, nagy valószínűséggel távolt tartjuk a vakondot.

A táplálék házhoz jön

Az alagutaknak igen nagy szerepe van a vakond táplálkozásában, ugyanis az azokba behulló giliszták és más gerinctelenek képezik étrendjének alapját. Ha a járatokban található eledel nem elegendő, följön a talaj felszínére, s az avarban keres táplálékot. A vakond nem alszik téli álmot, ennek ellenére a nagy fagyok idején nem ás, s ilyenkor általában az októberben–novemberben begyűjtött, mozgásképtelenné tett gilisztákkal táplálkozik. A tavasz közeledtével aztán megélénkülnek az állatok, a magányosan élő hímek és nőstények keresni kezdik egymást. Jellemzően a hímek indulnak társkeresőbe, s ilyenkor akár nagyobb távolságokat is megtesznek a föld felszínén.

Tudta-e?

Ha véletlenül az egyik vakond a másik járatába fúr, akkor mihamarabb igyekszik „jóvátenni a bűnt”, s az általa rossz helyre épített alagútszakaszt minél gyorsabban betömi.

Futnak és úsznak is

A hímek csak egy rövid időre, a párzásra találkoznak a nőstényekkel. Ez utóbbiak mintegy négyheti vemhesség után 2-7, de inkább 3-5 csupasz és vak utódot hoznak világra egy szőrrel jól kibélelt fészekben. A kölyköknek 14 napos korukra nő ki a szőrük, majd 3 hetesen kinyílik a szemük, s körülbelül egyhónapos korukig szopnak. Ekkorra már 60 gramm körüliek, képesek az önálló életre. Anyjuk általában öthetes korukban „teszi ki a szűrüket”, ilyenkor a föld felszínén haladva saját territórium foglalására indulnak. Eközben, bár a fiatalok is igen gyorsan futnak, sőt kiválóan úsznak is, nagy számban esnek ragadozók áldozatává.

Lakott területen kívül leggyakrabban a baglyok, a róka, a menyét és a görény, míg a lakott településeken a nyest, a kutya és a macska a legnagyobb vámszedője.

Azoknak a fiataloknak, melyeknek sikerül saját territóriumot foglalni, az élet már sokkal kevesebb veszéllyel jár. A vakond egyéves korában ivarérett, s a magyar vadonban legtöbbször 2-3 évig él. A vakond számára kedvező területen hektáronként legalább 3, de akár 20 egyed is elél, s a szomszédos állatok a föld alatt is tudnak egymással kommunikálni. Ha egy példány eltűnik a saját területéről, akkor a szomszédok néhány napon belül kiterjesztik „birtokaik” határát az eltűnt társukéra is. A hímek általában nagyobb területet birtokolnak. A szomszédok még véletlenül sem találkoznak egymással. A föld alatt is megérzik egymás közelségét, és rögvest igyekeznek minél hamarabb távolabbra kerülni.

Sok fejtörést okozott a természetbúvároknak, hogy vajon mikor aktívak a vakondok. A legújabb rádió-nyomkövetéses vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy 3x4 órás aktív és ugyanennyi pihenőidőszakuk van, azonban párkeresés idején a hímek szinte éjjel-nappal mozognak, csak rövid időre térnek vissza járataikba szunyókálni.

Viszont szeptemberben és októberben a legtöbb állatnak naponta csupán két pihenő és két aktív időszaka van. Az utóbbiak általában napkeltekor kezdődnek, de hogy ezt hogy érzékeli az állat a föld mélyén, ma még nem teljesen tisztázott.
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olyan olcsó a kajszi Dél-Olaszországban, hogy le sem szedik

Az utóbbi napokban több felvétel és videó kering a neten a dél-olasz kajszitermesztők demonstrációiról. A rendkívül alacsony átvételi árak miatt úgy döntöttek, hogy a fák alatt hagyják a piacokon 4 eurórét kapható gyümölcsöt. Az átvételi ár ugyanis kilogrammonként 0,4-0,2 euró, sőt, előfordult 0,07 euró is!

Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon az erre az évre tervezett 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

Bővíti az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot az Agrárminisztérium

Az agrártárca számára fontos célkitűzés a városi zöldfelületek megőrzése és bővítése, a helyi közösségek fejlesztése – jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Országos Iskolakert-fejlesztési Program rendezvényén, kedden, Budapesten.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Szabolcsi alma-nagyhatalom

Impozáns adatok jellemzik az ország almatermesztési volumenének jelentős hányadát adó szabolcsi cégcsoportot, a Nagykálló-Tész Kft.-t. A több mint 2000 hektáron gazdálkodó 71 termelőt összefogó, az ország legnagyobb, óránként 12 tonnát leválogató gépsorával és az 54 teremben 10 ezer tonna hűtőkapacitásával rendelkező üzem a megye és a régió almatermesztését koordinálja.

Újabb natúrparkkal lettünk gazdagabbak

A hazai települések 9,5%-ára, az ország területének pedig 9%-ára terjed ki a natúrparki hálózat - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Tápió Natúrpark címátadó ünnepségén, szombaton, Farmoson.

Késéssel indul a dinnyeszezon

A görögdinnyeszüret a hét végén, a jövő hét elején kezdődhet, így július elejére várható nagyobb mennyiségű magyar dinnye a piacokra - ismerteti a hétfői Világgazdaság.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!