Back to top

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

A Fülöp-szigetek leghosszabb postagalamb versenye a MacArthur: 600 kilométert kell repülniük dacolva az elemekkel. Óriási kihívás ez a madaraknak és gazdáiknak egyaránt.

„Európával és az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben itt rengeteg a ragadozó, és sokan le is lövik a madarakat” – mondta Jaime Lim, a Fülöp-szigetek egyik legismertebb galambásza.

A legnagyobb probléma, hogy virágzik a galambok fekete-kereskedelme is.

A hegyekben halászhálókat állítanak fel, hogy elfogják az értékes versenygalambokat, majd szinte bagóért értékesítsék őket,

mondta el Lim. Ez annak következménye, hogy a versenygalambok tartása egyre elterjedtebb lesz a szigetországban: mára legalább 300 klubot ismernek több ezer taggal. Mindez összhangban van azzal, hogy más ázsiai országokban, Tajvanban és Kínában is egyre növekszik a galambröptetés népszerűsége.

Ezért a nagy MacArthur verseny indulásának időpontját igyekeznek titokban tartani a galambászok és a szervezők is, így az orvvadászok nem tudják, mikor érdemes a hálókat kifeszíteni.

Még márciusban egy kínai vásárló 1,25 millió euróért vásárolta meg Belgium legjobb hosszútávon versenyző galambját. Egyébként az Encyclopedia Britannica szerint Belgiumban tartották a első hosszútávú galambversenyt, és azóta is ezt az országot tartják a postagalambok fellegvárának.

A Fülöp-szigeteki népszerűsége mögött azonban két indok áll: az egyik, hogy lenyűgözőnek tartják a madarak tájékozódási képességét, míg a másik

a gyors és könnyű profitszerzés reménye.

Mary Grace San Jose galambász szerint, aki Manila egyik szegényebb negyedéből, Tondoból származik, a verseny mindenki számára nyitva áll. Véleménye szerint nem számít, hogy a galambokat a szegényebbek mással etetik, mint a gazdagok.

A galambászok saját bevallásuk szerint úgy várják a verseny végén haza madaraikat, mint az aggódó szülők. Azonban az állatvédők bírálják őket, hiszen köztudott, milyen veszélyes az út a galambok számára.

Csupán tíz százalékuk ér célba, a többiek áldozatul esnek a trópusi viharoknak, a hőségnek, a ragadozóknak, vagy lelövik illetve elfogják őket.
Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.

Tejipar: látványos minőségjavulás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi agrárpiaci jelentése szerint az áprilisban felvásárolt nyerstejnek szinte teljes egésze, 99,7 százaléka extra minőségű volt, amire régóta nem volt példa.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.