Back to top

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Mielőtt elkeserednénk a sok eső miatt, nézzük meg, mennyi a csapadék mennyisége az északkelet-indiai Mawsynram-ban. Évente 11,871 milliméter eső esik. Ezzel a világ legcsapadékosabb helye lett a WorldAtlas 2019-es felmérése alapján.

Mawsynram a Guinnes rekordok könyvébe is bekerült. A mérések alapján 1985-ben itt esett a legtöbb csapadék, pontosan 26,000 mm. Ez azt jelenti, hogy az év 365 napjából 361 napon regisztráltak esőt.

A második legesősebb hely is India északkeleti régiójában található. Ez Cherrapunji városa, ahol az éves csapadékmennyiség 11,777 mm. Nem véletlen az eredmény, hisz mindkét város a Himalája lábánál fekszik. A Bengáli-öböl vízzel telített felhői rendszeresen lesújtanak a hegyekre, sok esőt hozva.

A dobogó harmadik helyén áll a Kolumbia nyugati részén fekvő Tutendo. A hely az egyenlítői, trópusi dzsungel szívében található. Itt nagyon meleg és nedves az éghajlat, kevés a szél, és sok a csapadék. A év 300 napja esős.

A világ tíz legcsapadékosabb helye

A világ többi legcsapadékosabb helye Új-Zélandon, Egyenlítői-Guineában, Kamerunban és Kínában található. Az amerikai Hawaii-szigetek három várossal szerepel a listán a 7., 8. és 9. helyen.

Az Egyesült Királyságban Glasgow-t tartják a legnedvesebb városnak. Az éves csapadékmennyisége körülbelül 1124 milliméter. Tehát az év 170 napja esős. Mawsynram-hoz képest ez meglehetősen kevésnek tűnik, pedig Nagy Britannia nem mondható száraz országnak.

Európában a montenegrói Podgorica vezet. Az éves csapadékmennyisége kicsit több mint 1600 mm. Magyarországon az évi átlagos csapadék 500-750 mm.
Forrás: 
sciencepost.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Csemegekukoricában is gyorsan megtérül a csepegtetőöntözés

A FruitVeB a dunaföldvári Somos Kft.-nél tartotta öntözéstechnikai bemutatóját. Az egyik házigazda, Lajkó Péter megerősítette, hogy a víz- és tápanyag-takarékos csepegtetőöntözéssel gyenge talajon is kiváló csemegekukorica-hozamok érhetők el.

Egyelőre maradnak a hideg hajnalok

Csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a talajt a hét elején átvonult, és jelentős lehűlést hozó hidegfronthoz kötődően. A hét legvégéig is száraz, jellemzően napos idő segíti a kapás növények betakarítását, és a repce vetését. Ugyanakkor hideg hajnalokkal, többfelé talajmenti fagyokkal is számolni kell. Változékony, csapadékosabb, de enyhébb idő a jövő hét elejétől várható.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Jó termésre számítanak a gazdák Zalában

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra, a zalai gazdák az időjárási károkat szenvedett területeket kivéve jó termésre számítanak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

A szélsőséges időjárás rosszul érintette a zöldségágazatot

Az idei szélsőséges időjárás nem volt jó hatással a zöldségfélék hozamára, és termelésük jövedelmezőségét is csökkentette - idézte a Világgazdaság csütörtöki számában a FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyzetértékelését.