Back to top

Üres kézzel, stoppal ment ki Németországba, most Európa-bajnokságra készül

A Hamburger Abendblatt sportrovatában a Németországban élő magyar militarylovasról, Tóth Imréről jelent meg egy portré abból az alkalomból, hogy megszerezte a minősülést és indulhat majd a németországi Luhmühlenben rendezendő Európa-bajnokságon a nyár végén. Érdemes magyarul is elolvasni Imre történetét, aki elég mélyről küzdötte föl magát az Eb-ig, hiszen húsz évvel ezelőtt gyakorlatilag egy szál semmivel, stoppal indult el Hamburgba.

Beszélgetésünk alatt végig oldottnak, jókedvűnek tűnik Tóth Imre, ami nem is csoda, hiszen jelenleg minden úgy alakul, ahogy azt a magyar születésű 37 éves militarylovas, a Floggensee Lovasegyesület versenyzője eltervezte: Zypresse nevű holsteini kancájával minősült az alsó-szászországi Luhmühlenben rendezendő military Európa-bajnokságra. Május végén egy lengyelországi minősítőversenyen mindenesetre egy másik kancával, Anissával is be akarja még biztosítani a részvételét – írja a Hamburger Abendblatt című regionális napilap sportrovatának tudósítója, Imre pedig időközben a kiadónk gondozásában megjelenő Pegazusnak megerősítette, hogy ezzel a lóval is sikeresen minősült az Eb-re.

De lássuk tovább az eredeti riportot:

„Elképesztően büszke és boldog vagyok, hogy sikerült idáig jutnom, főleg, ha arra gondolok, hogy pár évvel ezelőtt gyakorlatilag üres kézzel érkeztem Németországba”

– mondja nevetve.

A lovak mindenesetre már elég korán meghatározták a magyar sportoló életútját. Gyerekként kapott az apjától ajándékba egy pónit, és attól kezdve égett a vágytól, hogy ha nagy lesz, állatokkal foglalkozhasson. Fiatalon minden egyes önállóan megkeresett forintot a lovasképzésbe fektetett. Még a magyar olimpiai militarylovasok akkori edzője, Schaller Gábor is alkalmazta és támogatta egy ideig az ifjú Tóth Imrét. „Ezúton is köszönetet mondok Schaller Gábornak és feleségének, Fáró Mirellának a segítségükért” – kommentálta a cikket a Pegazusnak Imre.

Az együttműködés meghozta a gyümölcsét: 1999-ben minősült a fiatal lovasok military Európa-bajnokságára, amit Franciaországban rendeztek.

„Ott mindenesetre azonnal rájöttem, hogy még bőven van mit tanulnom, ezt pedig csak egy olyan országban tehetem meg, mint amilyen Németország” – fogalmazott.

Megkérte hát a fivérét, hogy vigye ki az autójával Győr második legnagyobb útjára, ő pedig

120 márkával a zsebében és a legszükségesebb holmikat rejtő kicsi sporttáskával a kezében kiszállt az autóból, kitette a kezét, és stoppal vágott neki a Hamburgig vezető mintegy ezer kilométeres útnak.

Előzőleg egy barátjától megkapta ugyanis Marina Köhncke militarylovas elérhetőségét, aki a Hamburg és Lübeck közötti Badendorfban tartott fenn lovardát. Alkalmazta is az ifjú Tóth Imrét, aki – bár németül alig tudott –, az első naptól kezdve meggyőzte kitartásáról, megbízhatóságáról, és a lovakhoz való különleges érzékéről.

„Még lovaglócsizmám és lovaglónadrágom sem volt. Amikor megkaptam az első fizetésemet, Marinával felkerekedtünk, hogy legalább a legszükségesebbeket beszerezzem”

– emlékszik vissza Imre. Ez 2000-ben történt.

A következő nagy mérföldkő nyolc évvel később jött el a fiatal magyar lovas életében: Oststeinbekben, Bernd Carstens lovardájában belovaglóként és kiképzőként kezdődött önálló szakmai pályafutása. Később Grönwohldban kibérelt egy egykori intézői birtokot. „Sokszor voltam fent és lent is azokban az időkben. Néha még az is megfordult a fejemben, hogy hagyom az egészet” – meséli, de aztán rögtön hozzá is teszi kacsintva, hogy

„bár a feladás valójában sosem volt valós opció számomra”.

Jó öt évvel ezelőtt ismerte meg a Floggensee Lovasudvart vezető Susanne Wulfsber­get, és azonnal „megvolt közöttük a kémia”. Így hát a Netritzben működő léte­sítményben találta meg sport-otthonát, és ott foglalkozik párjával, Aenny Lütjens-szel együtt díjugrató és militarylovak képzé­sével.

Pompásan érzi magát Észak-Németországban. „A holsteini emberek és lovak nélkül ma már nem tudom elképzelni az életemet, itt egyszerűen minden megvan, ami kell” – mondja mosolyogva.

A lovakkal való munka pedig idővel az életelixírjévé vált. Jól jön neki az is, hogy

valahogy különös érzéke van a nehéz természetű lovakhoz.

„Zypresse például rendkívül sajátos ló. Kifinomult érzék kell a vele való mindennapos munkához” – mondja.

Magyarországon telivérekkel dolgozott, volt tehát alkalma tapasztalatot szerezni e téren. „Ezek a lovak aztán nagyon sajátosak tudnak lenni” – mondja. Azt vallja, hogy a lovak kiképzésében nagyon lényeges szerepet játszanak a megérzések. „Egy-két döntést egyszerűen megérzésből, belső sugallat alapján hozok meg.

Azt gondoljuk, hogy mindig mindent logikusan meg kell tudni indokolni, de nem feltétlenül.

Egyszerűen meg kell tanulnunk odafigyelni a lovakra” – véli.

Minden lovas életében külön téma, nagyon fontos kérdés a lótartás. „Ehhez a Floggensee Ménes ideális feltételeket kínál” – mondja Imre. Egész évben nagy legelőn vannak a lovak csapatban, ez pedig nagyon pozitív az egészségük és a fejlődésük szempontjából. Az időfaktor szerepe is döntő. A Floggensee Ménesben

egyetlen lovat sem képeznek merev teljesítménykényszer szerint, hanem mindig szánnak elegendő időt a megfelelő pszichés és fizikai fejlődésükre,

fejti ki.

A háromféle tudományt – díjugratást, díjlovaglást és tereplovaglást – ötvöző military­sport iránti szenvedélye évek óta töretlen.

„Semmivel sem hasonlítható össze az az adrenalinlöket, amit a tereplovaglás ad – amikor a ló tíz perc alatt mindent kiad magából, és küzd a lovasáért”

– mondja. Erre a kihívásra azonban lónak és lovasnak is csak optimálisan edzett formában szabad vállalkoznia. „A fiatal lovaknak kezdetben megfelelően könnyű pályákat kell teljesíteniük, hogy fizikailag és mentálisan is felnőhessenek a nagyobb feladatokhoz” – véli.

Marina Köhnckének pedig – és itt zárul be a kör – meghatározó a szerepe a 37 éves Tóth Imre küszöbön álló Eb-részvételében. „Gyakorlatilag mindent neki köszönhetek, ő motivált és támogatott. Marina Köhncke nélkül valószínűleg nem halmoztam volna fel annyi motivációt, hogy egy ekkora célt ki merjek tűzni” – zárta gondolatait a magyar származású lovas.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Extrém hőhullám jön

Minden eddigi rekordot megdöntő hőhullámra számíthatunk a héten, ami a legsúlyosabban Európai kontinentális éghajlatú területeit érinti.

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

A méz ára

Miután az Aldi akciója heves vitát váltott ki a német méhészek között – az áruházlánc "csak" 4,99 Euróért értékesítette a félkilós hazai mézet-, a német méhészújság (Deutsches Bienenjournal) legújabb számában két cikket is szentel a méz árának, melyekben többek között a főállású méhészek megélhetési nehézségeiről, valamint a helyzet javításának két lehetőségéről értekezik.

Nőtt a német borexport az első negyedévben

Németország 67,3 millió euró értékben exportált bort az idei első negyedévben, ami 2,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Drága a hagyma

Az idén januárban az egy évvel korábbihoz képest közel két és félszeresére nőtt az exportra szánt vöröshagyma ára. Ausztriában, de Európa más országaiban is hiány mutatkozik, így az árak is elszálltak.

Vezetőszáras versenyek - Új színfolt

A Magyar Díjlovagló Szakbizottság a 2019-es évtől hazánkban is bevezette a nyugati lovaskultúrákban hosszú ideje nagy népszerűségnek örvendő programot. A tervek szerint nyolc forduló és egy döntő lesz az idén.

Nincs, ki a spárgát leszedje

A kelet-közép-európai országok gazdasági fellendülése, a foglalkoztatottsági helyzet ottani javulása nagy kihívás elé állította a német spárgatermelőket. Korábban a térségünk országaiból érkezett szezonális munkavállalók nagy számban árasztották el a német spárgaföldeket, az utóbbi időben azonban egyre nehezebb a betakarítási munkálatokhoz szükséges létszám biztosítása.

A banánüzlet vesztesei

Az afrikai és dél-amerikai gyümölcstermelők nagy része nem tud abból abból a munkából megélni, melynek a szó szerint vett gyümölcse Európa fejlett országaiba kerül.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.