Back to top

Innováció a mezőgazdaságban - csak a változás biztos

Soha nem látott szélsőséges időjárás, a hatékonyságnövelés állandó kényszere, és fejlesztési igény egyrészről, valamint digitalizáció, genetika, és általános innováció másrészről – ez jellemzi manapság a mezőgazdaság fejlődését.

A KITE a folyamat jó kiaknázására saját Innovációs Központot hozott létre, amelynek munkájában szorosan együttműködik az innovatív fejlesztéseket felkaroló Bonitás Befektetési Alapkezelővel is. Az ígéretes fejlesztések így nem csupán pénzt, hanem szakértelmet és kísérleti terepet, konkrét segítséget is kapnak.

Hadászi László: Naponta jelennek meg új fejlesztések
Hadászi László: Naponta jelennek meg új fejlesztések
A klímaváltozásról gyakorta gondolják azt az emberek, hogy mindig melegedéssel jár, pedig valójában a szélsőségek szorítását jelenti, vagyis a kivételes forróság, a szokatlanul hűvös időjárás, a nagyon egyenlőtlen csapadékeloszlás, az aszály, és a hirtelen lezúduló rengeteg eső, és általában a hektikus viszonyok jellemzik a folyamatot, ez az, amit úgy fogalmazhatunk meg, hogy egy napon belül négy évszak van – mondta el lapunknak Hadászi László. A KITE Zrt. innovációs főigazgatója hozzátette: bár a globális felmelegedés kifejezés az elterjedt, a klímaváltozás éppen a szélsőségek miatt sokszor zord időjárást, váratlanul jelentkező fagyokat is okozhat. Erre a kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárásra fel kell készülni, és a technológia igyekszik is választ adni a mind komolyabb kihívásokra.

Szélsőségek szorításában

Az egyik legfontosabb változás, amelyet a gyakorlatban tapasztalnak a gazdák, az a munkavégzés optimális időpontjának megválasztásában rejlik, vagyis hogy egyre nehezebb kijelölni az alkalmas időpontot egy-egy folyamat elvégzésére. „Például a szántóföldi növénytermesztésben a munka jelentős része, hozzávetőleg 70 százaléka egy hat-nyolc hetes periódusra korlátozódik a tankönyvek szerint, ám a gyakorlatban ma már inkább négy-hat hétre zsugorodik ez az időszak. A klímaváltozás miatt ugyanis sokszor a gazda „be van szorítva” a még túlságosan csapadékos, mostoha időjárású télutó, és a hamar jelentkező, szinte nyárias tavaszutó közé – még ha idén ez másképp is alakul.

A munka tehát összetorlódik, és adódik a kérdés, hogy ugyanannyi, nem kevés munkát hogyan lehet lényegesen rövidebb idő alatt elvégezni. Erre persze adná magát a kapacitásbővítés, erre azonban sok szereplőnek nincs lehetősége, és nem is mindig érné meg üzletileg az indokoltnál több gépet alkalmazni. Jobb válasz lehet erre a problémára az éjszakai munkavégzés, amely Magyarországon korábban nem volt általános, és az, hogy egy munkamenetben több feladatot, több munkát végezzünk el. Ez utóbbi csökkenti a menetszámot és kapacitásbővítés helyett is képes rövidebb idő alatt ellátni a feladatot. Az ilyen munkavégzésre alkalmas eszközök jelenleg már elérhetőek, de folyamatosan fejlődik ez a terület, a precíziós mezőgazdaság, és a tágan értelmezett innovatív agrárium napról napra jelentkezik új, néha meghökkentő fejlesztésekkel.

Komplex problémák, komplex válaszok

Az ilyen munkavégzés, a precíziós gazdálkodás ezen területe az adatalapú, GPS-koordinátákra és azok egyre komplexebb informatikai feldolgozására épülő rendszerekkel történik. Ez a technológia nem új, de folyamatosan fejlődik. Ennek eredményeképp egyre pontosabb tanácsokkal tudnak szolgálni ezek a rendszerek, egyre jobb válaszokat segítenek megtalálni arra a kérdésre, hogy mit, mikor, mennyit és hova vessenek a gazdák, és persze a későbbi munkafolyamatokra nézve is adnak eligazítást. Fontos megjegyezni, hogy ezek a rendszerek még nincsenek abban a fázisban, hogy a szakértő ember helyett az informatikai rendszer döntsön, de a döntéshozatal humán fázisát kiválóan meg tudja támogatni egy-egy jól felépített, és megfontoltan alkalmazott rendszer. Fontos az is, hogy aztán az így megalapozott és kellően körüljárt döntést végre is tudja hajtani az eszközpark, vagyis minden pontosan úgy történjen, ahogy az az eredeti tervekben szerepel. Ezek a rendszerek jelenleg nagy fejlődésen mennek át, a különböző szabványok, szigetszerű fejlesztések egyre inkább kompatibilisek egymással, egyre jobb hatásfokkal dolgoznak össze, még ha a végcélt egyelőre nem is sikerült elérni. A jelenleg a szemünk előtt zajló fejlesztések révén ma már azonban egy sor kisebb és nagyobb cég, start-up és kipróbált, jól ismert vállalat dolgozik azon, hogy az említett komplex rendszerekből egyre többet hozzon ki. Az állandó hatékonyságnövelési kényszer mellett ezt a folyamatot a klímaváltozás is fűti, hiszen a szélsőséges időjárásra valamilyen választ kell adni.

Szerteágazó fejlesztések

A klímaváltozás hatásait hivatott ellensúlyozni az öntözés is, amelyet Magyarországon nagyon nagymértékben kellene növelni minden szakértő, termelő és általában mezőgazdasági szereplő szerint. Az öntözés maga is változóban van, az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen ment keresztül és mára már ez a terület is digitalizálódik, vagyis a szenzoros érzékelés és a számítógépes vezérlés ezen a területen is egyre terjed, és egyre okosabb válaszokat ad. A sima szórásos megoldások helyett terjed a csepegtető öntözés, és a felszíni elvezetést is több helyen felváltja a földbe engedett vezeték. Ez a művelési mélység alatt futó öntözési rendszert jelenti, amelyet számítógép vezérel, automatizált módon. Az ilyen rendszerek elhelyezkedésénél megint csak fontos a pontos helyadatok ismerete, a telepítéskor tehát a rendszer „megjegyzi”, hogy centiméter pontossággal hol futnak a szóban forgó vezetékek.

Hadászi László elmondta: a szóban forgó megoldások és fejlesztések nem csupán gépészeti, vagy informatikai jellegű eszközök és rendszerek. Ugyanígy szó van a genetikai kutatásokról, a szárazságtűrő növények, például a cirok újrafelfedezéséről, és más alternatív megoldásokról.

Az innovációs főigazgató elmondta: a KITE kiemelten kezeli ezeket a fejlesztéseket, amelynek világos jele, hogy Innovációs Központot is létrehozott a cég, amely nem csupán szervezeti egység, hanem egy új épület, egy valódi új központ is egyben.

Szoros együttműködés

Kiss Gábor: Nem csak pénzt, hanem szaktudást és tanácsadást is biztosít a Bonitás
Kiss Gábor: Nem csak pénzt, hanem szaktudást és tanácsadást is biztosít a Bonitás
Mint látható tehát, a mezőgazdaság fejlődése jelenleg rendkívül innovatív ötletek gyakorlati megvalósítását jelenti. A Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. ilyen innovatív kezdeményezéseket karol fel, és a pénzen kívül szaktudással, tanácsadással, egyfajta mentorálással segíti a kezdeti fázisban lévő fejlesztéseket a piacokig – mondta el lapunknak Kiss Gábor. A Bonitás vezérigazgatója elmondta: a mezőgazdasághoz, és társterületeihez kapcsolódó innovatív megoldásokat keres a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. amely kockázati tőkebefektetőként pénzt és szakmai segítséget egyaránt adna az ilyen technológiákat fejlesztő cégeknek. Kiss Gábor szerint minden hatékonyságot növelő innováció szóba jöhet, ami túl van már az ötlet fázisán. A legalkalmasabb eszköz ennek a fázisnak a támogatására, és így a megoldás felfuttatására a kockázati tőke bevonása. Fontos tehát, hogy nem hitelről, nem támogatásról van szó, hanem egy befektetésről, ahol a vállalkozó partnerünk cégtársat is kap.

A vezérigazgató nagyra értékelte az együttműködést a KITE szakembereivel, mint elmondta, a Bonitás és a KITE között szoros szakmai ko-operáció zajlik. Ennek során felkarolják a mezőgazdasághoz, illetve élelmiszeriparhoz kapcsolódó innovatív fejlesztéseket, pénzügyi, szakmai és gyakorlati segítséget egyaránt adnak, adott esetben akár a KITE segítségével is a piac által fokozottan igényelt fejlesztések valósulhatnak meg, melyeket a Bonafarm Zrt. telepein illetve termőterületein is van lehetőség partneri körben kipróbálni, tesztelni, továbbfejleszteni, akár értékesíteni és referenciaként is felhasználni a piacravitel rögös útján. Egy ilyen együttállás (befektető, szakmai partner, értékesítés és fejlesztői projektcég) nagy lendületet biztosíthat egy potens agrárinnovációs projektnek. (x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag

Népszerű agrárszaklapok