Az UV-sugarak három különböző hullámhosszúságú tartománya közül a rövidhullámú, nagy energiájú UV-C sugárzás a leginkább veszélyes az élőlényekre nézve, károsíthatja a növények és a kórokozó szervezetek genetikai információit. Erre alapozva régóta sikeresen használják egyebek közt az ivóvizek, illetve növényházakban a visszaforgatott drénvizek fertőtlenítésére, Mivel az UV-C sugarakat elnyeli az ózonréteg, nem érik el a föld felszínét, a kezeléshez speciális lámpákra van szükség.
A növények bizonyos mértékig ellensúlyozni tudják az UV-C fény által okozott károsodást.
Ilyen esetben több védőfehérjét termelnek, illetve eltávolítják a genetikai információ sérült részeit. Az egyszerű felépítésű károsító szervezetek, mint például a vírusok, baktériumok vagy gombaspórák viszont erre nem képesek, az UV-C fény okozta károsodás után nem fertőznek, nem fejlődnek tovább.
A hamburgi kísérletben a lisztharmat és a talajból fertőző Botrytis és Phytium fertőzése és terjedése ellen vetették be a lámpákat, zsálya-, illetve citromfűállományban.
Az eredményekről a Gemüse cikke alapján a Kertészet és Szőlészet 24. számában számolunk be.