Back to top

Mezőhegyesi sikerek

Az Európa legrégebbi állami birtokaként számon tartott mezőhegyesi ménesbirtok mögött majd’ 240 sikerekben bővelkedő, ám nehézségekben sem szűkölködő esztendő áll. Hogy e történelmi helyszín vissza­szerezhesse régi rangját, a magyar állam 2017-re újjászervezte a ménesbirtokot, amely – immáron Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven – Magyarország legerősebb agrárcégévé válhat néhány éven belül.

A megkezdett munka eredményességét jelzi: idén Mezőhegyesre került az Alföldi Állat­tenyésztési és Mezőgazda Napok összevont tenyésztési nagydíja. Ennek apropóján Janesz Jánossal, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. állattenyésztési igazgatójával beszélgettem.

A hódmezővásárhelyi Al­földi Állattenyésztési és Mező­gaz­da Napok „csúcseseménye” a tenyésztési díjak ünnepélyes átadása, az egyik legrangosabb elismerés a Magyar Állattenyésztők Szövetségének összevont tenyésztési nagydíja. A kiállítás legeredményesebb kiállítóját dicsérő címet idén önök vehették át. Milyen, állatfajtákkal és hány egyeddel képviseltették ma­gukat a seregszemlén?

– Idén 13 szarvasmarhával és 8 lóval vettünk részt a bírálaton, illetve egy nóniuszok alkotta ötösfogattal is képviseltük a ménesbirtokot a kiállításon. E mezőhegyesi fajta kiemelt szerepet kapott az idei rendezvényen, s figyelembe véve, hogy mostanra – több mint 50 év után – visszakerültek a ménesünkbe a gidrán fajta egyedei is, elvárás volt részünkről a jó szereplés, az állományunk méltó képviselete. Mivel a szarvasmarháinkkal is jól szerepeltünk, az összetett eredmények alapján megkaptuk a nagydíjat, amely hatalmas megtiszteltetést jelent számunkra.

Janesz János a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökétől, Zászlós Tibortól vette át a hódmezővásárhelyi kiállítás összevont tenyésztési nagydíját
Janesz János a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökétől, Zászlós Tibortól vette át a hódmezővásárhelyi kiállítás összevont tenyésztési nagydíját
Fotó: Csatlós Norbert
Milyen folyamatokból állt a kiállításra történő felkészülés Mezőhegyesen, illetve miben változtattak a kiválasztott állatok tartási körülményein ebben az időszakban?

– Szarvasmarháink esetében a kiállítást megelőző bő egy hónapban kezdtük meg az állatok kiválasztását a szakmai csapattal: a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője, a Génbank-Semex Magyarország Kft. munkatársai és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szakemberei vettek részt ebben a munkában. Kiválasztották a 10-15 legszebb egyedet, amelyeket termelésük, illetve szaporodásbiológiai állapotuk alapján áthelyeztek egy elkülönített részre, ahol a takarmányozás terén külön odafigyeltek rájuk. Egyes állatok kondicionális állapotán javítanunk kellett, mások esetében a testtömeg csökkentése volt a cél, szem előtt tartva, hogy a tejmennyiségük ne csökkenjen. E tehenek ápolására, fürdetésére és nyírására is nagy hangsúlyt fektettünk, és persze megtanítottuk őket arra, hogy vezethetők legyenek a kiállításon. Lovaink kiválasztását a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület elnökének, illetve a megyei lótenyésztési felügyelő bevonásával végeztük, és ezeket az állatokat is hasonló alapossággal készítettük fel a kiállításra, azzal a különbséggel, hogy többségük már hozzá van szokva a vezetéshez. Ennek ellenére foglalkoztunk velük ebből a szempontból is, hisz szerettük volna kihozni belőlük a maximumot a rendezvényen.

A történelmi épületegyüttes falai közt folyik a munka Mezőhegyesen
A történelmi épületegyüttes falai közt folyik a munka Mezőhegyesen
Miután a kiállításra szállították az állatokat, hogyan érték el, hogy azok még inkább mutatósak legyenek a bírálók előtt? Milyen szempontoknak kellett leginkább megfelelniük?

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számos kategóriadíjat elhozott Hódmezővásárhelyről, Fonzi nevű tehenük pedig a kiállítás Intermediate Reserve Champion tenyészállata lett
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számos kategóriadíjat elhozott Hódmezővásárhelyről, Fonzi nevű tehenük pedig a kiállítás Intermediate Reserve Champion tenyészállata lett
Fotó: Szabó Ákos
– A rendezvényt megelőző napon szállítottuk az állatainkat a helyszínre. Egyrészt így szokták a környezetet, másrészt pedig egész napos felügyelet alatt tudtuk tartani őket. Dolgozóink folyamatosan szedték alóluk a trágyát, szarvasmarháinkat pedig oly módon kellett fejniük, hogy a bírálatkor teli tőggyel tudjuk megmutatni őket, elkerülve, hogy a túl kevés, vagy éppen a túl sok tej eldeformálja azt. A bíráló az adott korban lévő, ideális küllemű tehén képéhez mérten rangsorolta az egyedeket. A lovakat álló, illetve mozgó helyzetükben, az úgynevezett show­bírálat alkalmával három bíráló pontozta.

Mennyire számít stresszesnek ez a helyzet az állatok szempontjából?

– Sok érdeklődőt vonzott a bírálat, ezért nagy volt a nyüzsgés az állatok körül. Ez általában okozhat némi stresszt, ugyanakkor az állataink jó része hozzá van ehhez szokva, így szépen lehetett vezetni őket ebben a helyzetben is. A lovaknál ez kritérium is: a külső ingerek ellenére mindvégig nyugodtnak kell maradniuk.

Ha már a lovaknál tartunk: az elmúlt időszakok alatt, genetikájukat figyelembe véve mi­lyen változásokon kellett keresztülmenniük a fajtáknak ahhoz, hogy elérjék a ma is­mert, a hódmezővásárhelyi kiállításon is lá­tott formájukat?

– A változás a nóniusz esetében a legszembetűnőbb. A fajta története 1816-ban kezdődött Mezőhegyesen: a nóniuszoknak ezekben az időkben a hadseregben, az ágyút húzva kellett helyt állniuk, így az akkori példányok a nehéz hámos lovak közé tartoztak. A mai kor kívánalmai ezzel szemben a fajta sportban betöltött szerepét helyezik előtérbe, így mostanra finomodott az állomány. A nagy, robusztus nóniuszok helyett sokkal inkább egy stabil idegrendszerű, jó mozgású, kitűnő küllemi tulajdonságokkal rendelkező fajta előállítása a cél. A ménesbirtokon ennek érdekében cseppvér­keresztezést is alkalmazunk, így nemcsak tisztavérű nóniusz fedezőmé­neket használunk a kancaállományban; idén egy vesztfáliai fede­zőmént is „csatasorba” állítottunk. Nagy siker számunkra, hogy a Készenléti Rendőrség is felfigyelt a lovainkra, amelyek testnagyságuk és habitusuk miatt igazán népszerűek lettek köreikben. Immáron öt éve állítunk elő lovakat számukra, s nemcsak határon belül: nóniuszainkból belga, cseh és szerb kollégáik is vásárolnak.

A kiállításokon szerzett elismerések gondolom hatással vannak az állataik iránti keres­letre.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok legszebb ménje díját a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 6029 Gidran XXVII-43 „Kartel” nevű sárga színű gidran fajtájú tenyészménje kapta. (Tenyésztő: Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad)
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok legszebb ménje díját a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 6029 Gidran XXVII-43 „Kartel” nevű sárga színű gidran fajtájú tenyészménje kapta. (Tenyésztő: Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad)
– Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok esetében például elmondható, hogy a látogatói között nagy számban akadnak potenciális vásárlók, illetve tenyésztők is, akik a rendezvény ideje alatt szívesen keresnek meg bennünket elképzeléseikkel. Ezeken a rendezvényeken összegyűlik a szakma is, így kötetlen beszélgetések alkalmával tudunk ismerkedni egymással, s végül, de nem utolsó sorban láthatjuk a környező térségek tenyészállatait is. Mezőhegyest képviselve mi magunk számos rendezvényen vagyunk jelen állatainkkal; ilyen alkalom például a balatonfüredi Anna-bál is, amelyen rendszeresen részt veszünk egy nóniusz ötösfogattal. Mindezek mellett a házigazda szerepét is sokszor töltjük be: így lesz ez szeptemberben, a Fiatal Fogatlovak Világbajnokságán is, amelynek hagyományosan Mezőhegyes ad otthont.

Végezetül kíváncsi lennék arra, milyen főbb, állattenyésztéssel kapcsolatos fejlesztések várhatók a közeljövőben Mezőhegyesen.

– Legfőbb fejlesztésünk a szarvasmarhatelepünk korszerűsítése. A jelenleg is zajló építkezések befejeztével két, robotfejéses technológiával ellátott istállóban, 960 férőhelyen helyezünk el teheneket; istállónként négy robot feji majd az állatokat. A terveink szerint ez év végén el tudjuk kezdeni az áttelepítéseket. A beruházás nagy előrelépést jelent annak érdekében, hogy ki tudjuk hozni a maximumot szarvasmarháinkból.

(x)

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Flexibilis kaszasínnel Törökszentmiklósról a világpiacra

Az AGROmashEXPO harmadik napján a „Mezőgépgyártásunk sikeres korszakai és jövőbeni esélyei" című szakmai konferencián, ünnepélyes keretek között adták át „Az év magyar mezőgépe 2020” díjat.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Gazdaszemmel az AGROmashEXPO-n

Az idei AGROmashEXPO-n is megfigyelhető az a trend, mely évek óta jellemző Magyarország legnagyobb mezőgazdaságigép-kiállításán. A gyártók és kereskedők elsősorban a kis- és a nagygazdaságok számára alkalmas termékeiket mutatják be nagyobb számban. A középbirtokok számára forgalomba kerülők, kevésbé vannak jelen.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

„Élnünk kell a lehetőséggel” – megnyílt az AGROmashEXPO

Megkezdődött az agrárkiállítási szezon a 38. AGROmashEXPO és a hozzá kapcsolódó AgrárgépShow első napjával szerdán. A Hungexpón megtartott ünnepélyes megnyitóeseményen Nagy István kijelentette: a mezőgazdaság jó eredményeinek része az évek óta folyamatosan növekvő mezőgép-beruházás is.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.