Back to top

Mezőhegyesi sikerek

Az Európa legrégebbi állami birtokaként számon tartott mezőhegyesi ménesbirtok mögött majd’ 240 sikerekben bővelkedő, ám nehézségekben sem szűkölködő esztendő áll. Hogy e történelmi helyszín vissza­szerezhesse régi rangját, a magyar állam 2017-re újjászervezte a ménesbirtokot, amely – immáron Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven – Magyarország legerősebb agrárcégévé válhat néhány éven belül.

A megkezdett munka eredményességét jelzi: idén Mezőhegyesre került az Alföldi Állat­tenyésztési és Mezőgazda Napok összevont tenyésztési nagydíja. Ennek apropóján Janesz Jánossal, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. állattenyésztési igazgatójával beszélgettem.

A hódmezővásárhelyi Al­földi Állattenyésztési és Mező­gaz­da Napok „csúcseseménye” a tenyésztési díjak ünnepélyes átadása, az egyik legrangosabb elismerés a Magyar Állattenyésztők Szövetségének összevont tenyésztési nagydíja. A kiállítás legeredményesebb kiállítóját dicsérő címet idén önök vehették át. Milyen, állatfajtákkal és hány egyeddel képviseltették ma­gukat a seregszemlén?

– Idén 13 szarvasmarhával és 8 lóval vettünk részt a bírálaton, illetve egy nóniuszok alkotta ötösfogattal is képviseltük a ménesbirtokot a kiállításon. E mezőhegyesi fajta kiemelt szerepet kapott az idei rendezvényen, s figyelembe véve, hogy mostanra – több mint 50 év után – visszakerültek a ménesünkbe a gidrán fajta egyedei is, elvárás volt részünkről a jó szereplés, az állományunk méltó képviselete. Mivel a szarvasmarháinkkal is jól szerepeltünk, az összetett eredmények alapján megkaptuk a nagydíjat, amely hatalmas megtiszteltetést jelent számunkra.

Janesz János a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökétől, Zászlós Tibortól vette át a hódmezővásárhelyi kiállítás összevont tenyésztési nagydíját
Janesz János a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökétől, Zászlós Tibortól vette át a hódmezővásárhelyi kiállítás összevont tenyésztési nagydíját
Fotó: Csatlós Norbert
Milyen folyamatokból állt a kiállításra történő felkészülés Mezőhegyesen, illetve miben változtattak a kiválasztott állatok tartási körülményein ebben az időszakban?

– Szarvasmarháink esetében a kiállítást megelőző bő egy hónapban kezdtük meg az állatok kiválasztását a szakmai csapattal: a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője, a Génbank-Semex Magyarország Kft. munkatársai és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szakemberei vettek részt ebben a munkában. Kiválasztották a 10-15 legszebb egyedet, amelyeket termelésük, illetve szaporodásbiológiai állapotuk alapján áthelyeztek egy elkülönített részre, ahol a takarmányozás terén külön odafigyeltek rájuk. Egyes állatok kondicionális állapotán javítanunk kellett, mások esetében a testtömeg csökkentése volt a cél, szem előtt tartva, hogy a tejmennyiségük ne csökkenjen. E tehenek ápolására, fürdetésére és nyírására is nagy hangsúlyt fektettünk, és persze megtanítottuk őket arra, hogy vezethetők legyenek a kiállításon. Lovaink kiválasztását a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület elnökének, illetve a megyei lótenyésztési felügyelő bevonásával végeztük, és ezeket az állatokat is hasonló alapossággal készítettük fel a kiállításra, azzal a különbséggel, hogy többségük már hozzá van szokva a vezetéshez. Ennek ellenére foglalkoztunk velük ebből a szempontból is, hisz szerettük volna kihozni belőlük a maximumot a rendezvényen.

A történelmi épületegyüttes falai közt folyik a munka Mezőhegyesen
A történelmi épületegyüttes falai közt folyik a munka Mezőhegyesen
Miután a kiállításra szállították az állatokat, hogyan érték el, hogy azok még inkább mutatósak legyenek a bírálók előtt? Milyen szempontoknak kellett leginkább megfelelniük?

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számos kategóriadíjat elhozott Hódmezővásárhelyről, Fonzi nevű tehenük pedig a kiállítás Intermediate Reserve Champion tenyészállata lett
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számos kategóriadíjat elhozott Hódmezővásárhelyről, Fonzi nevű tehenük pedig a kiállítás Intermediate Reserve Champion tenyészállata lett
Fotó: Szabó Ákos
– A rendezvényt megelőző napon szállítottuk az állatainkat a helyszínre. Egyrészt így szokták a környezetet, másrészt pedig egész napos felügyelet alatt tudtuk tartani őket. Dolgozóink folyamatosan szedték alóluk a trágyát, szarvasmarháinkat pedig oly módon kellett fejniük, hogy a bírálatkor teli tőggyel tudjuk megmutatni őket, elkerülve, hogy a túl kevés, vagy éppen a túl sok tej eldeformálja azt. A bíráló az adott korban lévő, ideális küllemű tehén képéhez mérten rangsorolta az egyedeket. A lovakat álló, illetve mozgó helyzetükben, az úgynevezett show­bírálat alkalmával három bíráló pontozta.

Mennyire számít stresszesnek ez a helyzet az állatok szempontjából?

– Sok érdeklődőt vonzott a bírálat, ezért nagy volt a nyüzsgés az állatok körül. Ez általában okozhat némi stresszt, ugyanakkor az állataink jó része hozzá van ehhez szokva, így szépen lehetett vezetni őket ebben a helyzetben is. A lovaknál ez kritérium is: a külső ingerek ellenére mindvégig nyugodtnak kell maradniuk.

Ha már a lovaknál tartunk: az elmúlt időszakok alatt, genetikájukat figyelembe véve mi­lyen változásokon kellett keresztülmenniük a fajtáknak ahhoz, hogy elérjék a ma is­mert, a hódmezővásárhelyi kiállításon is lá­tott formájukat?

– A változás a nóniusz esetében a legszembetűnőbb. A fajta története 1816-ban kezdődött Mezőhegyesen: a nóniuszoknak ezekben az időkben a hadseregben, az ágyút húzva kellett helyt állniuk, így az akkori példányok a nehéz hámos lovak közé tartoztak. A mai kor kívánalmai ezzel szemben a fajta sportban betöltött szerepét helyezik előtérbe, így mostanra finomodott az állomány. A nagy, robusztus nóniuszok helyett sokkal inkább egy stabil idegrendszerű, jó mozgású, kitűnő küllemi tulajdonságokkal rendelkező fajta előállítása a cél. A ménesbirtokon ennek érdekében cseppvér­keresztezést is alkalmazunk, így nemcsak tisztavérű nóniusz fedezőmé­neket használunk a kancaállományban; idén egy vesztfáliai fede­zőmént is „csatasorba” állítottunk. Nagy siker számunkra, hogy a Készenléti Rendőrség is felfigyelt a lovainkra, amelyek testnagyságuk és habitusuk miatt igazán népszerűek lettek köreikben. Immáron öt éve állítunk elő lovakat számukra, s nemcsak határon belül: nóniuszainkból belga, cseh és szerb kollégáik is vásárolnak.

A kiállításokon szerzett elismerések gondolom hatással vannak az állataik iránti keres­letre.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok legszebb ménje díját a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 6029 Gidran XXVII-43 „Kartel” nevű sárga színű gidran fajtájú tenyészménje kapta. (Tenyésztő: Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad)
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok legszebb ménje díját a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 6029 Gidran XXVII-43 „Kartel” nevű sárga színű gidran fajtájú tenyészménje kapta. (Tenyésztő: Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad)
– Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok esetében például elmondható, hogy a látogatói között nagy számban akadnak potenciális vásárlók, illetve tenyésztők is, akik a rendezvény ideje alatt szívesen keresnek meg bennünket elképzeléseikkel. Ezeken a rendezvényeken összegyűlik a szakma is, így kötetlen beszélgetések alkalmával tudunk ismerkedni egymással, s végül, de nem utolsó sorban láthatjuk a környező térségek tenyészállatait is. Mezőhegyest képviselve mi magunk számos rendezvényen vagyunk jelen állatainkkal; ilyen alkalom például a balatonfüredi Anna-bál is, amelyen rendszeresen részt veszünk egy nóniusz ötösfogattal. Mindezek mellett a házigazda szerepét is sokszor töltjük be: így lesz ez szeptemberben, a Fiatal Fogatlovak Világbajnokságán is, amelynek hagyományosan Mezőhegyes ad otthont.

Végezetül kíváncsi lennék arra, milyen főbb, állattenyésztéssel kapcsolatos fejlesztések várhatók a közeljövőben Mezőhegyesen.

– Legfőbb fejlesztésünk a szarvasmarhatelepünk korszerűsítése. A jelenleg is zajló építkezések befejeztével két, robotfejéses technológiával ellátott istállóban, 960 férőhelyen helyezünk el teheneket; istállónként négy robot feji majd az állatokat. A terveink szerint ez év végén el tudjuk kezdeni az áttelepítéseket. A beruházás nagy előrelépést jelent annak érdekében, hogy ki tudjuk hozni a maximumot szarvasmarháinkból.

(x)

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hírét viszik a magyar lovashagyományoknak

Nem pusztán lóverseny, sokkal inkább a magyarság határokon átívelő hagyományőrző fesztiválja, egyfajta országimázs rendezvénye – tartják a Nemzeti Vágtáról. A napokban véget érnek a selejtezőként szolgáló előfutamok, ezzel együtt pedig tejessé válik az indulók mezőnye. Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató elmondta, idén minden eddiginél több határon túlról érkező versenyzőt várnak az eseményre.

Szabadon jönnek-mennek a tehenek: fejőrobot a kisgazdaságban

Munkaerőhiánnyal nem csak a nagyobb mezőgazdasági üzemek, hanem a kisebb gazdaságok is küszködnek manapság. A Csákberény melletti Orond-pusztai tehenészet egy magyar családi vállalkozásból született 14 éve, ahol már mintagazdasági körülmények között készítenek tejtermékeket és sajtokat. A fejős állomány egyelőre 20 tehénből áll.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

A világ legnagyobb farmjai: 100 ezer tehén 9 millió hektáron

A világ legnagyobb farmjairól közölt válogatást az agrarheute.de német agrár szakportál. Kínában, Ausztráliában és például Szaúd-Arábiában is találni olyan cégeket, amelyek többmillió hektáron gazdálkodnak, ahol - adott esetben - több százezer tehén ad tejet.

No-deal Brexit: 45 ezer tejelő marhát kellene levágni?

A napokban reppent fel a hír, hogy akár 45 ezer fejős tehén is vágóhídra kerülhet Észak-Írországban, amennyiben nem sikerül a megegyezni az Egyesült Királyságnak az Európai Unióval. Az ágazati szereplők azonban azt nyilatkozták, szó sincs ilyen tervekről.

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Ötödével nőtt az élőmarhaexport

Júniusban a KSH tájékoztatása szerint – 2018 VI. hónap áraihoz viszonyítva – a vágósertés kilónkénti ára 94, a vágójuhoké 36, a vágómarháé 15, a vágóbaromfié 7, a nyerstejé pedig 6 forinttal drágult, a tojás ára stagnált. A gabona 6,5 százalékkal került többe.

Mini shetland pónit is csak származási lappal!

Kedves színfoltja volt az idei debreceni agrárexpónak a mini shetland pónik bemutatkozása, amikor agility során is láthattuk, milyen sokoldalúak is lovaink legkisebbjei. A bemutatott állatok közül különösen nagy érdeklődés mutatkozott Erdei Szigeti Dávid mini shetland pónija iránt, főként tenyészménjét értékelte nagyra a látogatók sokasága.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.