Back to top

Mezőhegyesi sikerek

Az Európa legrégebbi állami birtokaként számon tartott mezőhegyesi ménesbirtok mögött majd’ 240 sikerekben bővelkedő, ám nehézségekben sem szűkölködő esztendő áll. Hogy e történelmi helyszín vissza­szerezhesse régi rangját, a magyar állam 2017-re újjászervezte a ménesbirtokot, amely – immáron Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven – Magyarország legerősebb agrárcégévé válhat néhány éven belül.

A megkezdett munka eredményességét jelzi: idén Mezőhegyesre került az Alföldi Állat­tenyésztési és Mezőgazda Napok összevont tenyésztési nagydíja. Ennek apropóján Janesz Jánossal, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. állattenyésztési igazgatójával beszélgettem.

A hódmezővásárhelyi Al­földi Állattenyésztési és Mező­gaz­da Napok „csúcseseménye” a tenyésztési díjak ünnepélyes átadása, az egyik legrangosabb elismerés a Magyar Állattenyésztők Szövetségének összevont tenyésztési nagydíja. A kiállítás legeredményesebb kiállítóját dicsérő címet idén önök vehették át. Milyen, állatfajtákkal és hány egyeddel képviseltették ma­gukat a seregszemlén?

– Idén 13 szarvasmarhával és 8 lóval vettünk részt a bírálaton, illetve egy nóniuszok alkotta ötösfogattal is képviseltük a ménesbirtokot a kiállításon. E mezőhegyesi fajta kiemelt szerepet kapott az idei rendezvényen, s figyelembe véve, hogy mostanra – több mint 50 év után – visszakerültek a ménesünkbe a gidrán fajta egyedei is, elvárás volt részünkről a jó szereplés, az állományunk méltó képviselete. Mivel a szarvasmarháinkkal is jól szerepeltünk, az összetett eredmények alapján megkaptuk a nagydíjat, amely hatalmas megtiszteltetést jelent számunkra.

Janesz János a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökétől, Zászlós Tibortól vette át a hódmezővásárhelyi kiállítás összevont tenyésztési nagydíját
Janesz János a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökétől, Zászlós Tibortól vette át a hódmezővásárhelyi kiállítás összevont tenyésztési nagydíját
Fotó: Csatlós Norbert
Milyen folyamatokból állt a kiállításra történő felkészülés Mezőhegyesen, illetve miben változtattak a kiválasztott állatok tartási körülményein ebben az időszakban?

– Szarvasmarháink esetében a kiállítást megelőző bő egy hónapban kezdtük meg az állatok kiválasztását a szakmai csapattal: a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője, a Génbank-Semex Magyarország Kft. munkatársai és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szakemberei vettek részt ebben a munkában. Kiválasztották a 10-15 legszebb egyedet, amelyeket termelésük, illetve szaporodásbiológiai állapotuk alapján áthelyeztek egy elkülönített részre, ahol a takarmányozás terén külön odafigyeltek rájuk. Egyes állatok kondicionális állapotán javítanunk kellett, mások esetében a testtömeg csökkentése volt a cél, szem előtt tartva, hogy a tejmennyiségük ne csökkenjen. E tehenek ápolására, fürdetésére és nyírására is nagy hangsúlyt fektettünk, és persze megtanítottuk őket arra, hogy vezethetők legyenek a kiállításon. Lovaink kiválasztását a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület elnökének, illetve a megyei lótenyésztési felügyelő bevonásával végeztük, és ezeket az állatokat is hasonló alapossággal készítettük fel a kiállításra, azzal a különbséggel, hogy többségük már hozzá van szokva a vezetéshez. Ennek ellenére foglalkoztunk velük ebből a szempontból is, hisz szerettük volna kihozni belőlük a maximumot a rendezvényen.

A történelmi épületegyüttes falai közt folyik a munka Mezőhegyesen
A történelmi épületegyüttes falai közt folyik a munka Mezőhegyesen
Miután a kiállításra szállították az állatokat, hogyan érték el, hogy azok még inkább mutatósak legyenek a bírálók előtt? Milyen szempontoknak kellett leginkább megfelelniük?

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számos kategóriadíjat elhozott Hódmezővásárhelyről, Fonzi nevű tehenük pedig a kiállítás Intermediate Reserve Champion tenyészállata lett
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számos kategóriadíjat elhozott Hódmezővásárhelyről, Fonzi nevű tehenük pedig a kiállítás Intermediate Reserve Champion tenyészállata lett
Fotó: Szabó Ákos
– A rendezvényt megelőző napon szállítottuk az állatainkat a helyszínre. Egyrészt így szokták a környezetet, másrészt pedig egész napos felügyelet alatt tudtuk tartani őket. Dolgozóink folyamatosan szedték alóluk a trágyát, szarvasmarháinkat pedig oly módon kellett fejniük, hogy a bírálatkor teli tőggyel tudjuk megmutatni őket, elkerülve, hogy a túl kevés, vagy éppen a túl sok tej eldeformálja azt. A bíráló az adott korban lévő, ideális küllemű tehén képéhez mérten rangsorolta az egyedeket. A lovakat álló, illetve mozgó helyzetükben, az úgynevezett show­bírálat alkalmával három bíráló pontozta.

Mennyire számít stresszesnek ez a helyzet az állatok szempontjából?

– Sok érdeklődőt vonzott a bírálat, ezért nagy volt a nyüzsgés az állatok körül. Ez általában okozhat némi stresszt, ugyanakkor az állataink jó része hozzá van ehhez szokva, így szépen lehetett vezetni őket ebben a helyzetben is. A lovaknál ez kritérium is: a külső ingerek ellenére mindvégig nyugodtnak kell maradniuk.

Ha már a lovaknál tartunk: az elmúlt időszakok alatt, genetikájukat figyelembe véve mi­lyen változásokon kellett keresztülmenniük a fajtáknak ahhoz, hogy elérjék a ma is­mert, a hódmezővásárhelyi kiállításon is lá­tott formájukat?

– A változás a nóniusz esetében a legszembetűnőbb. A fajta története 1816-ban kezdődött Mezőhegyesen: a nóniuszoknak ezekben az időkben a hadseregben, az ágyút húzva kellett helyt állniuk, így az akkori példányok a nehéz hámos lovak közé tartoztak. A mai kor kívánalmai ezzel szemben a fajta sportban betöltött szerepét helyezik előtérbe, így mostanra finomodott az állomány. A nagy, robusztus nóniuszok helyett sokkal inkább egy stabil idegrendszerű, jó mozgású, kitűnő küllemi tulajdonságokkal rendelkező fajta előállítása a cél. A ménesbirtokon ennek érdekében cseppvér­keresztezést is alkalmazunk, így nemcsak tisztavérű nóniusz fedezőmé­neket használunk a kancaállományban; idén egy vesztfáliai fede­zőmént is „csatasorba” állítottunk. Nagy siker számunkra, hogy a Készenléti Rendőrség is felfigyelt a lovainkra, amelyek testnagyságuk és habitusuk miatt igazán népszerűek lettek köreikben. Immáron öt éve állítunk elő lovakat számukra, s nemcsak határon belül: nóniuszainkból belga, cseh és szerb kollégáik is vásárolnak.

A kiállításokon szerzett elismerések gondolom hatással vannak az állataik iránti keres­letre.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok legszebb ménje díját a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 6029 Gidran XXVII-43 „Kartel” nevű sárga színű gidran fajtájú tenyészménje kapta. (Tenyésztő: Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad)
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok legszebb ménje díját a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 6029 Gidran XXVII-43 „Kartel” nevű sárga színű gidran fajtájú tenyészménje kapta. (Tenyésztő: Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad)
– Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok esetében például elmondható, hogy a látogatói között nagy számban akadnak potenciális vásárlók, illetve tenyésztők is, akik a rendezvény ideje alatt szívesen keresnek meg bennünket elképzeléseikkel. Ezeken a rendezvényeken összegyűlik a szakma is, így kötetlen beszélgetések alkalmával tudunk ismerkedni egymással, s végül, de nem utolsó sorban láthatjuk a környező térségek tenyészállatait is. Mezőhegyest képviselve mi magunk számos rendezvényen vagyunk jelen állatainkkal; ilyen alkalom például a balatonfüredi Anna-bál is, amelyen rendszeresen részt veszünk egy nóniusz ötösfogattal. Mindezek mellett a házigazda szerepét is sokszor töltjük be: így lesz ez szeptemberben, a Fiatal Fogatlovak Világbajnokságán is, amelynek hagyományosan Mezőhegyes ad otthont.

Végezetül kíváncsi lennék arra, milyen főbb, állattenyésztéssel kapcsolatos fejlesztések várhatók a közeljövőben Mezőhegyesen.

– Legfőbb fejlesztésünk a szarvasmarhatelepünk korszerűsítése. A jelenleg is zajló építkezések befejeztével két, robotfejéses technológiával ellátott istállóban, 960 férőhelyen helyezünk el teheneket; istállónként négy robot feji majd az állatokat. A terveink szerint ez év végén el tudjuk kezdeni az áttelepítéseket. A beruházás nagy előrelépést jelent annak érdekében, hogy ki tudjuk hozni a maximumot szarvasmarháinkból.

(x)

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Átadták Kárpát-medence legnagyobb sárgarépa-feldolgozó üzemét

Május végén átadták rendeltetésének a muzslyai Császárkert Kft. új üzemrészlegét, amelyben helyet kapott egy nagy kapacitású sárgarépa-feldolgozó vonal. Ekkora répafeldolgozó-kapacitás a környező országokban sehol nincs.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Esőjelző tehéncsorda – jobb mint a barométer?

A tehenek tényleg előre érzik a közelgő esőt? Vajon ezért fekszik le egy egész csorda? Mennyire igaz, ha igaz egyáltalán, és miért teszik ezt a tehenek?

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Sáskajárás veszélyezteti a szardíniai juhtenyésztőket

Szokatlan méretű sáskajárás keseríti meg a gazdák dolgát az olasz Szardínia szigetén: több millió rovar lepte el a kaszálókat, veszélyeztetve ezzel az idei kaszálást.