0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

A valódi levéltetvek családjában nem ritka a viaszbevonat, de rendszerint csak kölcsönző apró pelyhek formájában jelentkezik a hamvasság. A legtöbb fajt a hangyák élénken látogatják.

A zöld őszibarack-levéltetű fényes, fekete tojásai a kéreg repedéseiben, valamint az őszibarack- és a kajszifák rügyein telelnek. A levéltetű nőstényei 1,8–2,3 mm nagyságúak, testük tojásdad, világoszöld, és 30-65 lárvának adnak életet. Fő tápnövénye az őszibarack, amelyen az első nemzedék szívásának következtében az őszibarack levelei a főér mentén bizonyos mértékben összesodródnak, de nem torzulnak (jobbra, képen).

Az őszibarackkal rokon csonthéjas fajokon az esetleg lerakott petékből kikelt egyedek elpusztulnak, de a kajszi és a díszfának telepített kései meggy alkalmas az ősanya és a leánynemzedék táplálására.

Nyáron a nádra vándorol, amelynek levelein szeptemberig hatalmas telepeket alkot. Innen térnek vissza késő ősszel a szárnyas nőstények és hímek az őszibarackra vagy a kajszira. A szárnyatlan ivaros nőstények viaszporral fedett tojásaikat a rügyek tövében helyezik el. A tojások telelnek át, az ebből kikelő ősanya és leánynemzedékei a hajtásfejlődés időszakában károsítanak.

A kártevőnek évente általában 10 nemzedéke fejlődik. Jelentőségét nem a főtápnövényen vagy a nyári tápnövényeken okozott közvetlen kár jelenti, hiszen a levéltetű-telepek szívogatása nyomán a gazdanövények levelei csak kis mértékben torzulnak. Az igazi kártétel a faj vírusterjesztő tevékenységéből adódik.

A hamvas őszibarack-levéltetűre jellemző, hogy a tetvek a levelek fonákán szívogatnak és a károsított levelek a fonákuk felé enyhén görbülnek, de jelentősen nem deformálódnak. A kártevő szívogatása nyomán termelődött mézharmaton nagy mennyiségben telepszik meg a korompenész. Őszibarackon és szilván gyakori, de előfordul a kajszin is.

A levéltetvek elleni védekezés célja megakadályozni a szárnyas alakok gyors terjeszkedését és fölszaporodását.

A levéltetveket elsősorban a hajtásvégeken, a fiatal, zsenge levelek fonákán kell keresni.

A fogékonyabb fajtákon figyeljük a betelepedésüket, és ha tömegesen elszaporodnak, azonnal védekezzünk. Amennyiben szükséges, a permetezést májusban kezdjük meg ellenük, és a tömegszaporodás idején fokozzuk.

Mivel a levéltetvek több, gazdaságilag fontos vírusbetegségek terjesztenek, ezért közvetlen kártételükön túl a közvetett kártétel megakadályozása érdekében is indokolt a védekezés ellenük. Kisebb egyedszám esetén, ha a levéltetvek természetes ellenségei elszaporodtak (katicabogarak, fátyolkák), inkább hagyjuk el a védekezést, vagy olyan szerrel permetezzünk, amely a levéltetvek ragadozóit nem, vagy csak kis mértékben veszélyezteti (pl. Pirimor 50 WG).

Forrás: Kerti Kalendárium