Back to top

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

A valódi levéltetvek családjában nem ritka a viaszbevonat, de rendszerint csak kölcsönző apró pelyhek formájában jelentkezik a hamvasság. A legtöbb fajt a hangyák élénken látogatják.

A zöld őszibarack-levéltetű fényes, fekete tojásai a kéreg repedéseiben, valamint az őszibarack- és a kajszifák rügyein telelnek. A levéltetű nőstényei 1,8–2,3 mm nagyságúak, testük tojásdad, világoszöld, és 30-65 lárvának adnak életet. Fő tápnövénye az őszibarack, amelyen az első nemzedék szívásának következtében az őszibarack levelei a főér mentén bizonyos mértékben összesodródnak, de nem torzulnak (jobbra, képen).

Az őszibarackkal rokon csonthéjas fajokon az esetleg lerakott petékből kikelt egyedek elpusztulnak, de a kajszi és a díszfának telepített kései meggy alkalmas az ősanya és a leánynemzedék táplálására.

Nyáron a nádra vándorol, amelynek levelein szeptemberig hatalmas telepeket alkot. Innen térnek vissza késő ősszel a szárnyas nőstények és hímek az őszibarackra vagy a kajszira. A szárnyatlan ivaros nőstények viaszporral fedett tojásaikat a rügyek tövében helyezik el. A tojások telelnek át, az ebből kikelő ősanya és leánynemzedékei a hajtásfejlődés időszakában károsítanak.

A kártevőnek évente általában 10 nemzedéke fejlődik. Jelentőségét nem a főtápnövényen vagy a nyári tápnövényeken okozott közvetlen kár jelenti, hiszen a levéltetű-telepek szívogatása nyomán a gazdanövények levelei csak kis mértékben torzulnak. Az igazi kártétel a faj vírusterjesztő tevékenységéből adódik.

A hamvas őszibarack-levéltetűre jellemző, hogy a tetvek a levelek fonákán szívogatnak és a károsított levelek a fonákuk felé enyhén görbülnek, de jelentősen nem deformálódnak. A kártevő szívogatása nyomán termelődött mézharmaton nagy mennyiségben telepszik meg a korompenész. Őszibarackon és szilván gyakori, de előfordul a kajszin is.

A levéltetvek elleni védekezés célja megakadályozni a szárnyas alakok gyors terjeszkedését és fölszaporodását.

A levéltetveket elsősorban a hajtásvégeken, a fiatal, zsenge levelek fonákán kell keresni.

A fogékonyabb fajtákon figyeljük a betelepedésüket, és ha tömegesen elszaporodnak, azonnal védekezzünk. Amennyiben szükséges, a permetezést májusban kezdjük meg ellenük, és a tömegszaporodás idején fokozzuk.

Mivel a levéltetvek több, gazdaságilag fontos vírusbetegségek terjesztenek, ezért közvetlen kártételükön túl a közvetett kártétel megakadályozása érdekében is indokolt a védekezés ellenük. Kisebb egyedszám esetén, ha a levéltetvek természetes ellenségei elszaporodtak (katicabogarak, fátyolkák), inkább hagyjuk el a védekezést, vagy olyan szerrel permetezzünk, amely a levéltetvek ragadozóit nem, vagy csak kis mértékben veszélyezteti (pl. Pirimor 50 WG).

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

A hobbi virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

Számos hibát feltárt a Nébih tavaszi hobbi virágvetőmag ellenőrzés-sorozata. Az 50 megvizsgált vetőmagtétel közül 11-gyel volt probléma, többek között 6 tétel csírázóképességével, egynek pedig a tisztaságával voltak gondok. A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz is hozzájárulunk - hangsúlyozta Zsigó Róbert Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.