Back to top

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
Fotó: Elijah J. Talamas, USDA
Az apró szamuráj darázs eredetileg Ázsia keleti régióiban honos, akárcsak a márványpoloska. A parazita rovar a poloskák petéibe rakja saját tojásait, melyek így nem kelnek ki. Amerikában 2014-15-ben került elő először. Azt nem tudni, hogy szándékos vagy véletlen betelepítéssel került-e be. Idén pedig Európából is előkerült a szamuráj darázs: Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző almaültetvényben fedezték fel.

David Lowenstein, az Oregoni Állami Egyetem posztdoktori kutatója azt vizsgálta, hogyan lehetne felhasználni a biológiai védekezéshez ezt az állatot. Az apró parazita különböző, gyümölcsösökben gyakran alkalmazott növényvédő szerekkel szembeni ellenálló képessége ebből a szempontból kulcsfontosságú. Lowenstein elmondása szerint

különösen a mogyorótermesztőket érdekli, hogy milyen kemikáliákkal együtt tudják bevetni a szamuráj darazsakat az ültetvényeikben úgy, hogy a hasznos rovarok nem pusztulnak el közben.

Ehhez kilenc hagyományos illetve biológiai termesztésben is engedélyezett szert vizsgáltak meg, melyeket gyakran alkalmaznak az évelő kultúrákban rovarirtás céljából. A kísérleteket laboratóriumban illetve három oregoni mogyorótermő ültetvényen is tesztelték.

Az eredményeik alapján két klasszikus rovarirtó szer osztály hatóanyaga – a neonikotinoidok és a piretroidok – a többi vizsgált kemikáliánál jóval több darázzsal végeztek mind laborban, mind pedig terepen. Mindkét típus az úgynevezett széles-spektrumú rovarirtó szerek közé tartozik, melynek célja hogy többféle rovar ellen hatékonyan lehessen védekezni.

A darazsaknak több mint 50 százaléka élte túl azokat a specifikus rovarölőket, melyek kifejezetten az úgynevezett rágó kártevők ellen fejlesztettek ki.

Lowenstein szerint tehát

Ázsiai márványospoloska
Ázsiai márványospoloska

aki a darazsakkal szeretne védekezni a poloskák ellen, a legjobb, ha akkor veti be őket, amikor épp semmilyen más növényvédőszert nem használ az ültetvényén – leszámítva a célzott hatású szereket.

Az ültetvények azonban profitálhatnak abból is, ha a szamuráj darazsakat a biológiai védekezés keretében a mezőgazdasági területek közelében, de nem vegyszerezett részeken, illetve az urbanizált részeken engedik ki, ahol ez a rovar jól érzi magát. Az elmúlt két és fél évben az Oregoni Állami Egyetem 60 területen végzett ilyen kísérleteket, melyek 40 százalékán egy év múlva is jelen volt a szamuráj darázs.

A parazita darázs egyelőre nem kapható kereskedelmi forgalomban,

és az egyetem is csak kutatási célból tenyészti őket. Lowenstein azonban elmondta, hogy kérésre más Oregon államban található területre is kiviszik a rovarokat, mivel az emberre egyáltalán nem jelentenek veszélyt.

Biztos, hogy senki nem fogja összekeverni őket a klasszikus, nagyobb testű sárga-fekete darázs fajokkal. A szamuráj darazsak ugyanis aprók, és eszükbe se jut emberre támadni – hangsúlyozta Lowenstein.

A legtöbben észre sem fogják venni, ha megtelepszik a kertjükben a parazita, aminek egyetlen látható jele az lesz, hogy csökken a márványpoloskák száma.
Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert- és életmód-kiállítás

Szeptember 6–8. között rendezik meg Kölnben a Spoga+Gafa 2020 nagyszabású kertészeti kiállítást. Mintegy 60 ország 2200 kiállítója mutatja be a következő szezonra szánt újdonságait és innovációit.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Málna- és szederfajták a balkonra

A Volmary olyan bogyósgyümölcsöket mutatott be, amelyek akár a balkonon vagy a teraszon is nevelhetőek, és már az első vagy második évben teremnek.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Meghosszabbítva: június 15-ig még kihasználhatják a 80 ezres idénymunkás-keretet Németországban

Nem használták ki az áprilisra és májusra megállapított összesen 80 ezer fős keretet, így június közepéig még fogadhatnak idénymunkásokat a németországi gazdaságok a tavasszal közzétett feltételek szerint. Kizárólag repülővel érkezhetnek a dolgozók továbbra is.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.