Back to top

Jó példával jár elöl a Kis-Balaton most átadott vízvédelmi rendszere

Teljessé vált a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, amelynek utolsó elemét, a Marótvölgyi öblözetet szerdán adták át Somogysámson és Sávoly határában.

Fotó: BENCE BOROS/Unsplash
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak az öblözetet érintő közös, mintegy 2,2 milliárd forint európai uniós és hazai forrásból finanszírozott fejlesztése biztosítja a térségben a szabályozott vízkormányzást, vízjárást, az árvizektől, belvizektől való védettséget, megteremti a művelési ágaknak megfelelő tervezhető gazdálkodás feltételeit.

Schweickhardt Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkára az eseményen azt mondta: a klímaváltozás kihívásokat jelent, megoldásuk minden országtól és embertől alkalmazkodást, együttgondolkodást kíván.

A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer jó példa a belvízelvezetés, a vízkészletgazdálkodás és az árvízi védekezés fenntartható megoldására

- mutatott rá. Hozzátette, a Környezeti és energiahatékonysági program 1400 milliárd forintos keretéből 382 milliárd forint jut a környezeti alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére, azon belül a közvetlen hatások kezelésére, a megelőzésre, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására.

Nem tehetjük meg, hogy ne dolgozzunk ki programokat, ha ma nem lépünk, lehet, holnap már késő lesz - fogalmazott.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője azt közölte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerre, azon belül a Marótvölgyi öblözetre fordított kiadások a védekezés korábbi, jelentős költségeinek figyelembe vételével meg fognak térülni. Úgy vélte, a rendszer működtetése mérnöki, természetvédelmi és önkormányzati szempontból egyaránt "izgalmas feladat" lesz.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője felidézte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első elemét 1985-ben adták át. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a balatoni turizmus óriási ütemű fejlődése összefügg a jó vízminőséggel, amely a vízvédelmi rendszer létrehozásának és működtetésének eredménye.

Móring József Attila a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a Balaton akkor őrizheti meg kiemelkedő turisztikai vonzerejét, ha az extrém természeti viszonyok tekintetében is biztonságos marad.

Kovács Tamás, a kivitelező Szabadics Zrt. vezérigazgatója a Marótvölgyi öblözet rendezése elnevezésű projektről elmondta, hogy a munkálatok keretében az elmúlt másfél évben 4,6 kilométer töltést, 6 kilométer belvízvédelmi csatornát, és egyebek mellett 22 vízkormányzási műtárgyat építettek Somogysámson, Sávoly és Főnyed területén. Mindez az ár- és belvízvédelmet egyaránt segíti a területen - fogalmazott a vezérigazgató.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horgászat a természetvédelem jegyében

Együttműködési megállapodást kötött a hazai vizek, a halállomány, valamint a környezeti és természeti értékek hatékonyabb védelme érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ).

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

A jövő termőterülete a tenger

A gazdálkodás hagyományos receptje, melyben a jó minőségű termőföld, az ivóvíz és a napfény játszotta a főszerepet, hamarosan átalakulhat. A legfontosabb összetevők mennyisége véges, így itt az ideje, hogy alternatív megoldásokat is figyelembe vegyünk a jövő növénytermelését illetően. Akár folyókon és tengereken ringatózó üvegházakban is folyhat majd a termelés...

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Hívjuk segítségül a természetet: szűrjük a vizet fával!

Hogyan állítsunk elő baktériummentes ivóvizet? Egy kutatócsoport a legegyszerűbb módját találta meg: használjunk természetes fát vízszűrőként.

Mitől jó a svéd agrárképzés?

Nem önálló tantárgy, hanem minden diszciplínát átitató és a mindennapokat is meghatározó központi elv a fenntarthatóság a Svéd Agrártudományi Egyetemen (SLU), amely jelenleg a harmadik helyen áll a világ legjobb mezőgazdasági felsőoktatási intézményei között.

Csomagoljunk hínárba!

Több tonna vízinövényt szednek ki a Dunából évente Bécsben és Alsó-Ausztriában. A Bécsi Agrártudományi Egyetem munkatársai azon dolgoznak, hogy ezek a növények ne kerüljenek komposztálásra: inkább bio-csomagolóanyagot gyártanak belőlük. Az ötletet Energy Globe Niederösterreich díjjal is kitüntették.

Az arabok is beszállnak az éghajlatváltozás elleni küzdelembe

10 milliárd fa ültetését tűzte ki célul Szaúd-Arábia az elkövetkező évtizedekben. A cél a szén-dioxid-kibocsájtás csökkentése, valamint a légszennyezés és a talajromlás elleni küzdelem.

Öntözési célú kutak és kútamnesztia

Lapunk hasábjain többször foglalkozunk a vízgazdálkodási törvénnyel, annak a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásaival. Decemberben az Országgyűlés ismét módosította a vízgazdálkodásról szóló törvényt, így most ismét tájékoztatjuk olvasóinkat a törvénymódosításnak a mezőgazdaságot, a termelőket érintő módosításairól.

Megmaradhatnak-e a régi szőlőfajtáink a melegedő klímában?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.