Back to top

Jó példával jár elöl a Kis-Balaton most átadott vízvédelmi rendszere

Teljessé vált a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, amelynek utolsó elemét, a Marótvölgyi öblözetet szerdán adták át Somogysámson és Sávoly határában.

Fotó: BENCE BOROS/Unsplash
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak az öblözetet érintő közös, mintegy 2,2 milliárd forint európai uniós és hazai forrásból finanszírozott fejlesztése biztosítja a térségben a szabályozott vízkormányzást, vízjárást, az árvizektől, belvizektől való védettséget, megteremti a művelési ágaknak megfelelő tervezhető gazdálkodás feltételeit.

Schweickhardt Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkára az eseményen azt mondta: a klímaváltozás kihívásokat jelent, megoldásuk minden országtól és embertől alkalmazkodást, együttgondolkodást kíván.

A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer jó példa a belvízelvezetés, a vízkészletgazdálkodás és az árvízi védekezés fenntartható megoldására

- mutatott rá. Hozzátette, a Környezeti és energiahatékonysági program 1400 milliárd forintos keretéből 382 milliárd forint jut a környezeti alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére, azon belül a közvetlen hatások kezelésére, a megelőzésre, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására.

Nem tehetjük meg, hogy ne dolgozzunk ki programokat, ha ma nem lépünk, lehet, holnap már késő lesz - fogalmazott.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője azt közölte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerre, azon belül a Marótvölgyi öblözetre fordított kiadások a védekezés korábbi, jelentős költségeinek figyelembe vételével meg fognak térülni. Úgy vélte, a rendszer működtetése mérnöki, természetvédelmi és önkormányzati szempontból egyaránt "izgalmas feladat" lesz.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője felidézte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első elemét 1985-ben adták át. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a balatoni turizmus óriási ütemű fejlődése összefügg a jó vízminőséggel, amely a vízvédelmi rendszer létrehozásának és működtetésének eredménye.

Móring József Attila a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a Balaton akkor őrizheti meg kiemelkedő turisztikai vonzerejét, ha az extrém természeti viszonyok tekintetében is biztonságos marad.

Kovács Tamás, a kivitelező Szabadics Zrt. vezérigazgatója a Marótvölgyi öblözet rendezése elnevezésű projektről elmondta, hogy a munkálatok keretében az elmúlt másfél évben 4,6 kilométer töltést, 6 kilométer belvízvédelmi csatornát, és egyebek mellett 22 vízkormányzási műtárgyat építettek Somogysámson, Sávoly és Főnyed területén. Mindez az ár- és belvízvédelmet egyaránt segíti a területen - fogalmazott a vezérigazgató.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Kertvarázs Badacsonyörsön – Folly Arborétum a Balaton édenkertje

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Folly ismert és elismert turisztikai attrakcióvá vált. Így többek között étterem, látogatóközpont, grillterasz, Panoráma terasz–kávézó, saját cukrászműhely került kialakításra, interaktív család-, és kerttörténeti kiállítás, kertmozi, chill terasz és szabadtéri színház nyílik majd, valamint számos fejlesztés zajlik, amely a vendégek komfortérzetét növeli.

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

Horgásznak köszönheti életét egy dámbika

Part menti növényzetbe akadt dámszarvas bikát mentett ki egy horgász a Hármas-Körösnél. Az állat megpróbált kiszabadulni, de nem sikerült neki. Az állatmentővé avanzsáló pecás egy vadász ismerősétől telefonon kért segítséget.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Akkora medúza jelent meg a horvát tengerparton, hogy a kutatók is meglepődtek

A horvátországi Split Oceanográfiai és Halászati Intézetének kutatói egy akkora medúzával találkoztak a Trogir melletti Marina-öbölben, amekkorát korábban még nem láttak - írja a Croatia Week.

Fejlesztése mindent leköröz

A debreceni Agrowelt Kft. idén 1070 hektáron termesztett csemegekukoricát. Ezzel a területtel Európában több országot is megelőz, alig pár olyan van, ahol ennél sokkal többet vetnek. Megkértük Kovács Gézát, a cég ügyvezetőjét, hogy a csemegekukorica-betakarítás befejeztével értékelje és elemezze az ágazat helyzetét, és hogy összegezze nekünk a tapasztalatait és az előrelépés módját.

Veszélyben az őshonos tízlábú rákok

Természetes vizeink egyre kevésbé alkalmas élőhelyek az őshonos édesvízi tízlábú rákok számára, és az invazív opportunista fajok térhódítása is nehezíti a folyamirák-, a kövirák- és a kecskerák-populációk fennmaradását Európában, így hazánkban is. Eddig 14 idegenhonos tízlábú rákfaj jelenlétéről győződtek meg a kutatók.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Féltik a horvát tengerpartot a tudósok

Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlamenthez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez.