Ahány víz, annyiféle típus, és ahány típus annyiféle igény- mondja Lévai Ferenc. Általánosságban elmondható, hogy a haltenyésztés szempontjából az nem árt, ha melegszenek a vizek, hiszen ha magasabb a hőmérséklet, intenzívebben eszik a hal. A klímaváltozás itt is mérhető, mert amíg harminc évvel ezelőtt az átlagos egynyaras mérete 5 dkg volt, ma 12-15 dkg.
Sokat számít a vizek jellege is. Egy áramló folyóvízben a magasabb hőmérséklet alapvetően nem jelent problémát, de a Balatonban sincs gond, hiszen hatalmas a vízfelülete. Azokban a kis tavainkban viszont – régi levágott Tisza-holtágak, kisebb horgásztavak -, amelyek növényzettel dúsan benőttek, mélyiszapúak, a víz elöregedett már, nos, ott már nagy bajok vannak, és ha az adott vízben erős algafeldúsulás van, elpusztulhat minden.
Mi ilyenkor a teendő, mit tudunk tenni ez ellen?
Lévai Ferenc szerint nagyon fontos a kisebb tavaink mélyebb, iszapos részeit, ahol a fenéken nincsenek nagyobb tuskók, gyökerek, ágak egy erősebb csónakmotor segítségével, magunk után húzott 10 -15 méter hosszú kötélre rögzített egyszerű, könnyű boronával átboronálni. A fenéken ugyanis ebben a hőségben a melegedés miatt a gyorsabban bomló szerves anyagokból mérgező gázok képződnek amiket a boronálással felszabadítunk és kiszellőztetünk a vízből.
Alkalmaznak egy másik eljárást is az oxigénellátás javítására – mondja Lévai Ferenc. Ez a sávos meszezés.
Ezt olyankor kell elvégezni, amikor azt érzékeljük, hogy elalgásodott a vizünk, kezd sötétzöldessé válni. Ez azt jelenti, hogy ezek a számunkra hasznos, nekünk segítő zöld algák már nem találnak elég nitrogént a tó vizében felvenni, ezért előtérbe kerülnek a légköri oxigént is megkötni képes kék algafajok. Óriási mezőben lepik el a vizet, minden mást kiszorítva és felborítva a tó ökológiai egyensúlyát. Ilyenkor sávos meszezéssel javíthatunk a helyzeten, hektáronként 5-25 kg klórmésszel, amit a víz felszínére juttatunk. Ha mondjuk mészhidráttal vagy más mészőrleménnyel, porított, kiégetett mésszel csináljuk, akkor ez mennyiség lehet akár 50-60 kg is.
A mészoldódás hatására ugyanis egy nagyon erős oxigénelvonás következik be, és ahol a szervesanyag az algatesttel találkozik, ott elpusztul az alga.
Vannak levegőztető berendezések is, amik a kisebb tavaknál jól alkalmazhatók ám a nagyobb vízfelületeken már csak menekülőnek jók, mivel a halak, ha érzik a hajnali oxigénhiányt, akkor ezekre a vízsugarakra ráállhatnak. Ez azonban legjobb esetben is csak átmeneti megoldás– teszi hozzá Lévai Ferenc.
