Back to top

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.

Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Fotó: University of Adelaide
A ciprusi Xynisteri (fehér) és Maratheftiko (vörös) fajták már kikerültek az ausztrál karanténból, és az egyetem Waite kampuszán szaporítani kezdték őket. Ezután ugyanazoknak a próbáknak vetik őket alá, melyeket a ciprusi szőlőültetvényekben is ki kellene állniuk.

"Egyre nő a hőmérséklet és gyakoribbá válnak a hőhullámok Ausztrália déli részén, amit a borászatok is megsínylenek, és egyre nagyobb a nyomás a vízkészleteken is" - mondta el az egyetem doktorandusz hallgatója, Alexander Copper.

"Ezek a fajták Cipruson nagyon jól bírják a szárazságot, gyakran öntözés nélkül termesztik őket, és reményeink szerint az ausztrál klímán is képesek lesznek megmaradni minimális öntözéssel, vagy akár anélkül is."

Copper kutatását az Adelaide Egyetem mellett a Wine Australia (a borászati ágazat szakmai szervezete) is támogatja.

"Ausztrália népszerű borfajtái, mint a Shiraz, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Gris mind francia fajták, melyek eredeti termőhelyükön elég csapadékot kapnak, így nem szükséges őket öntözni. Ausztráliában azonban öntözésre szorulnak, csakúgy mint a német eredetű Rizling." - mondta Copper.

"Van néhány szárazságtűrő fajtánk Spanyolországból, Olaszországból és Portugáliából, de úgy gondolom, a ciprusi fajták sokkal jobban fogják bírni az aszályt. Ezeket már évtizedek óta termesztik Cipruson, ahol kibírják a száraz, forró nyarakat, és elég nekik a téli csapadék - ezek a feltételek hasonlóak ahhoz, amik Dél-Ausztráliában is adottak."

Mielőtt a kísérletbe belefogott volna Copper,

előzetesen felmérést végzett az ausztrál fogyasztók között, hogy egyáltalán sikere lenne-e ezeknek a fajtáknak. Szerencsére a válasz pozitív volt.

Mivel a két ország klímája hasonló, így a ciprusi szőlőfajták megfelelő környezetbarát módon termeszthető alternatívát jelenthetnek nedvességigényes társaikkal szemben, és a jövőben az egész borágazatot is segíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Copper már korábban megkezdte kísérleteit Cipruson az ottani fajtákkal, mind öntözött, mint száraz körülmények között. Ezeket fogja hamarosan megismételni Ausztráliában is. Előbbi helyszínről már várhatóan 2020 elején publikálhatja az eredményeit, és 2021 őszére reményei szerint a második kísérlet tapasztalatairól is beszámolhat majd.

"Ezután szeretnénk szabadföldi kísérleteket folytathatni Dél-Ausztrália különböző régióiban" - tette hozzá a doktorandusz.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Balla Géza birodalma

Arad-hegyaljai birtokán, a történelmi Ménesi Borvidéken látogattuk meg Balla Gézát, aki határon túliként első ízben nyerte el az Év Bortermelője Magyarországon címet. Kíváncsiak voltunk, mi a titka.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Hungarikum extra dry, avagy szőlőfajták és pezsgő

Mint tudjuk, a bor és a szőlő minőségének egyik legfőbb kulcsa a fajta. Nincs ez másként a pezsgő esetében sem. Vannak egészen szélsőséges vélemények, melyek szerint Chardonnay nélkül nem készülhet minőségi pezsgő. Cikkünkben a pezsgőkészítésre használt fajták körét boncolgatjuk. Rendhagyó módon azonban nemcsak szőlész, de borász szemmel is értékeljük a fajtákat, pezsgőkészítési lehetőségeket, trendeket.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Kiszámolták, mennyivel kevesebb vegyszerrel lehet megvédeni a rezisztens szőlőket

Mint a világon mindenütt, Olaszországban is a betegség-ellenálló szőlőfajták felé fordul a figyelem. Saját nemesítésű fajtáik vannak, most pedig közreadták a számokat a növényvédelemben felhasznált szerek mennyiségéről. Ezek a szőlők nemcsak ellenállók a betegségekkel és a klímaváltozás hatásaival szemben, hanem lényeges megtakarítás is elérhető velük a hagyományos fajtákkal és művelésmódokkal szemben.

Tért hódítanak az új rezisztens szőlőfajták

A minőségi borkészítés világában rossz hírük van az ellenálló szőlőfajtáknak, de ez a visszautasítás enyhülni látszik az utóbbi időben. Az USA szőlőtermesztői is ódzkodnak tőlük, és annak ellenére ragaszkodnak az elismert európai fajtákhoz, hogy azok különösen érzékenyek a peronoszpórára és a lisztharmatra, erre a két Amerikából eredő betegségre. Most új francia rezisztens hibrideket próbálhatnak ki.