Back to top

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.

Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Fotó: University of Adelaide
A ciprusi Xynisteri (fehér) és Maratheftiko (vörös) fajták már kikerültek az ausztrál karanténból, és az egyetem Waite kampuszán szaporítani kezdték őket. Ezután ugyanazoknak a próbáknak vetik őket alá, melyeket a ciprusi szőlőültetvényekben is ki kellene állniuk.

"Egyre nő a hőmérséklet és gyakoribbá válnak a hőhullámok Ausztrália déli részén, amit a borászatok is megsínylenek, és egyre nagyobb a nyomás a vízkészleteken is" - mondta el az egyetem doktorandusz hallgatója, Alexander Copper.

"Ezek a fajták Cipruson nagyon jól bírják a szárazságot, gyakran öntözés nélkül termesztik őket, és reményeink szerint az ausztrál klímán is képesek lesznek megmaradni minimális öntözéssel, vagy akár anélkül is."

Copper kutatását az Adelaide Egyetem mellett a Wine Australia (a borászati ágazat szakmai szervezete) is támogatja.

"Ausztrália népszerű borfajtái, mint a Shiraz, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Gris mind francia fajták, melyek eredeti termőhelyükön elég csapadékot kapnak, így nem szükséges őket öntözni. Ausztráliában azonban öntözésre szorulnak, csakúgy mint a német eredetű Rizling." - mondta Copper.

"Van néhány szárazságtűrő fajtánk Spanyolországból, Olaszországból és Portugáliából, de úgy gondolom, a ciprusi fajták sokkal jobban fogják bírni az aszályt. Ezeket már évtizedek óta termesztik Cipruson, ahol kibírják a száraz, forró nyarakat, és elég nekik a téli csapadék - ezek a feltételek hasonlóak ahhoz, amik Dél-Ausztráliában is adottak."

Mielőtt a kísérletbe belefogott volna Copper,

előzetesen felmérést végzett az ausztrál fogyasztók között, hogy egyáltalán sikere lenne-e ezeknek a fajtáknak. Szerencsére a válasz pozitív volt.

Mivel a két ország klímája hasonló, így a ciprusi szőlőfajták megfelelő környezetbarát módon termeszthető alternatívát jelenthetnek nedvességigényes társaikkal szemben, és a jövőben az egész borágazatot is segíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Copper már korábban megkezdte kísérleteit Cipruson az ottani fajtákkal, mind öntözött, mint száraz körülmények között. Ezeket fogja hamarosan megismételni Ausztráliában is. Előbbi helyszínről már várhatóan 2020 elején publikálhatja az eredményeit, és 2021 őszére reményei szerint a második kísérlet tapasztalatairól is beszámolhat majd.

"Ezután szeretnénk szabadföldi kísérleteket folytathatni Dél-Ausztrália különböző régióiban" - tette hozzá a doktorandusz.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Poloskák húzták be a kéziféket az autóiparban

A szívogatásával tönkre teszi a termést, büdös, alig van természetes ellensége - és még hosszan sorolhatnánk a poloska ellen szóló érveket. De hogy a járművek exportjára és importjára is hatással van, arra eddig nem gondoltunk. Emiatt az apró rovar miatt egy hónappal kell többet várni egy autóra Ausztráliában.

Jó minőségű, de kevesebb szőlő termett a szekszárdi borvidéken

Jó minőségű, de a vártnál kevesebb szőlő termett a szekszárdi borvidék szekszárdi területein a nyári hőség és a kevés csapadék hatására.

A szőlőültetvények fele megújult Magyarországon

A szőlőültetvények fele az elmúlt 10 évben megújult Magyarországon, így megvan a minőségi alapanyag előállításának lehetősége - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 9. Borkonferencia megnyitóján, ahol az új bortörvényről is beszélt.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Digitalizált szőlő ültetvények

„Minden innovatív törekvés egyben precíziósnak is tekinthető. Ugyanakkor tisztán precíziós mezőgazdaságról nem beszélhetünk, csak mezőgazdaságról, mert aki nem fejleszt, lemarad” - fogalmazta meg Szabó Péter a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Kertvarázs Badacsonyörsön – Folly Arborétum a Balaton édenkertje

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Folly ismert és elismert turisztikai attrakcióvá vált. Így többek között étterem, látogatóközpont, grillterasz, Panoráma terasz–kávézó, saját cukrászműhely került kialakításra, interaktív család-, és kerttörténeti kiállítás, kertmozi, chill terasz és szabadtéri színház nyílik majd, valamint számos fejlesztés zajlik, amely a vendégek komfortérzetét növeli.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.