Back to top

Újra Mezőhegyesé a vetőmagüzem

Visszavásárolta a Limagraintől a korábban is Mezőhegyeshez tartozó vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A létesítmény megszerzésével a feldolgozás is a zrt.-hez kerül, a folyamat végén pedig saját fémzárolt vetőmagot bocsáthatnak ki.

A vétel nem csak ezért fontos, hiszen a létesítménnyel nagy tárolókapacitás és szárító kerül a társaság birtokába, amely az árunövényekhez elengedhetetlen, és a komplexum része egy takarmánykeverő is.

Mint ismert, a kormány egy 2016 novemberi döntése értelmében vásárolta vissza a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, majd a korábban is állami tulajdonú Ménes Kft.-vel összevonva, 2017. január 1-jével megalapította a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. 2017 óta az állami vállalat működteti a Földművelésügyi Minisztériumtól átvett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot is. A gazdaságban így már a középiskola, a lótenyésztés, egy tejelő szarvasmarha telep és jelentős növénytermesztési divízió is van. A gazdasághoz tartozik ugyanis mintegy 8200 hektárnyi szántóterület. A szántóföldi növényter­mesztés legfőbb, legjelentősebb szelete a hibrid kukorica vetőmag előállítása. Ez a tevékenység hozza a legnagyobb bevételt a szántóföldi növényeken belül, de az egész Ménesbirtok Zrt. működésén belül is. Ebből a hektáronként megtermelődő több mint egymillió forintból – és persze a többi bevételből kell a társaságnak ellátnia a törvény által előírt feladatait, így például a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium fenntartását, valamint ez finanszírozza a lótenyésztést, a génmegőrzést is.

Újra magyar állami tulajdonba került a mezőhegyesi vetőmagüzem, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a francia termelők tulajdonában álló Limagraintől vásárolta meg termelő leányvállalatát. A Limagrain Europe 2014-ben vásárolt vetőmagüzemet Mezőhegyesen, és legutóbb 2017-ben hosszú távú szerződést írt alá arról, hogy kukorica- és gabonavetőmagokat termel a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. földterületein.

A cég által kiadott közleményben Alain Barbier, a Limagrain Europe vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy Magyarország a cég közép- és kelet-európai vetőmagtermelésének stratégiai országa. Hosszú tárgyalásokat követően a francia tulajdonos megértette és elfogadta a magyar kormány célkitűzését a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezésére. Ennek szükségszerűen részét képezi egy olyan ipartelep létesítése, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig.

A magyar állam képviseletében Lázár János, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos vezette a tárgyalásokat. A politikus kiemelte, az üzem visszavásárlásával nemzetstratégiai célok megvalósításához kerültünk közelebb. Ez a cél nem kevesebb, mint a vetőmagágazat meghatározó egységeinek birtoklása – tette hozzá.

Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: bár a most szóban forgó létesítményt mindenki vetőmagüzemként nevezi meg, ennél szerteágazóbb és több funkcióval rendelkező komplexumról van szó. Az üzem része az árunövények elhelyezésére szolgáló tárolók rendszere, a fogadásra, szárításra kialakított létesítmények és egy takarmánykeverő divízió is. Az egész rendszert a hetvenes évek végén létesítették, és folyamatosan fejlődött 2014-ig, amikor az akkori tulajdonos eladta azt a Limagrainnek. Mindez nagy nehézségeket okozott a később államosított mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek, hiszen így egy fontos elem hiányzott a gazdaság rendszeréből. „8200 hektáron folytattunk szántóföldi növénytermesztést, és nem volt ehhez egy négyzetméternyi tárolókapacitásunk sem. Természetesen alapvető igény, hogy a szántóföldön megtermelt terményt valahol tárolni tudjuk.”

Mezőhegyesen eddig is sikeres vetőmag-előállítás zajlott
Mezőhegyesen eddig is sikeres vetőmag-előállítás zajlott

A probléma áthidalására bértárolási szerződést kötöttek a Limagrainnel, és a vetőmagtermelés terén is volt együttműködés a két cég között. Ez egyébként meglehetősen sikeres is volt, komoly bevételt hozott a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek. A tárolási gondok kezelésére azonban valamilyen megoldást kellett találni, ezért korábban felmerült a saját tároló, szárító építésének ötlete is, amely azonban késett egyebek mellett a folyamatosan emelkedő építési árak miatt. Talán szerencse, hogy így alakult, mert a mostani vásárlás felülírja ezeket a terveket. „Mindez azért is hasznos, mert a tervezett tároló

46 ezer négyzetméteres lett volna, a most visszavásárolt viszont 60 ezer négyzetméteres.” A visszavásárolt üzemegység tehát nagyobb, és bár több, eltérő korszerűségi szinten álló elemből álló komplexum, mindenképpen jobban szolgálja a folyamatos működést, hiszen egy ma is működő és sikeresen dolgozó üzemről van szó.

Most, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ebben a létesítményben is újra birtokba került, a vetőmagtermelési tevékenység is új szintre kerülhet, kiszélesedhet. Eddig ugyanis vetőmag-alapanyagot állítottak elő a Limagrainnek, mostantól azonban a feldolgozási tevékenység is a zrt.-hez kerül, és így fémzárolt vetőmagot tudnak piacra dobni – saját hatáskörben.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Álmosak a tőzsdék

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Cseh minta: két legyet egy csapásra!

Csehországban 2021-től új szabályok lépnek érvénybe az agráriumban. A szabályzás a mezőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban is egyaránt üdvözítő lehet, és mind a két ágazatban sarkalatos problémát sikerülhet vele megoldani.

Emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

Élénkülhetnek az öntözési beruházások - évértékelő Feldman Zsolttal

A szélsőséges időjárás ellenére tavaly az utolsó pillanatban érkezett csapadék megmentette a növénytermesztést, és az afrikai sertéspestis – paradox módon – jó lehetőséget teremt a sertéstartásnak – értékelte lapunknak az elmúlt évet Feldman Zsolt.

Mentik a menthetőt az ausztrál gazdák

Hatalmas károkat okoznak az Ausztráliában tomboló bozóttüzek, melyek a mezőgazdasági termelőket sem kímélik. Különösen nagy veszteségek érik a Kenguru-sziget gazdálkodóit, akik állatorvosokkal közösen próbálják menteni a megmaradt állatállományaikat.

Átlagos év után idén már jó termésben bíznak

Bár az időjárás 2019 igazán szélsőséges volt, a betakarított termés mennyisége összességében átlagosnak mondható. A szántóföldi növénytermesztők és a zöldségtermesztők is idén optimális időjárásban és jó termésben bíznak.

Hóra és mínuszokra várnak a gazdák

Az előző évinél sokkal jobb képet mutatnak az őszi vetések, a kikelt növények szépen fejlődnek, de a termelők bíznak benne, hogy lesz még hótakaró, és beköszönt a kártevőket és a kórokozókat ritkító hideg - mondták a Világgazdaság által megkérdezett szakértők.

Kecskére káposztát? Nem! Karácsonyfát!

A kidobott karácsonyfát szinte mindenki tüzelőként hasznosítja újra. Nem úgy az élelmes gazdák! Ők ezzel színesítik a kecskék, juhok étrendjét.

Magyar fejlesztéssel világelsők: mikrobákkal a szárazság ellen

Szimbolikus, hogy az év első sajtótájékoztatója éppen a talajnedvesség megőrzésének javításával foglalkozik, mondta Nagy István agrárminiszter a komplex talajkezelési technológia bemutatóján. A magyar fejlesztéssel világelsők lehetünk ezen a téren. Az Albitech Kft., az Agro.Bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. együttműködéséből született meg a homoktalajok vízháztartását hónapokon keresztül javító módszer.