Back to top

Készenléti Rendőrség: nóniuszok nyergében járják az országot

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik mezőhegyesi tenyésztésű lovakban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

Madarász Róbert őrnagy szerint a magyar lovasrendőrség reformkorát éli napjainkban
Madarász Róbert őrnagy szerint a magyar lovasrendőrség reformkorát éli napjainkban
A magyarországi lovasrendőrség története az Osztrák-Magyar Monarchia koráig vezethető vissza: 1886-ban, a szervezett rendőrség létrehozásával egy időben alapították a Készenléti Rendőrség (KR) Lovas Alosztályának elődjét. A kötelékében szolgálók, illetve lovaik számára épült fővárosi hadi istálló s az azt körülvevő épületegyüttes a mai napig a magyar lovasrendőrök otthonául szolgál. E történelmi helyszínen beszélgettem Madarász Róbert őrnaggyal, az alosztály vezetőjével. Megtudtam tőle, korábban rendőrök kiképzésével foglalkozott, ám 2007-ben kapott egy feladatot, amely végül sorsfordítónak bizonyult: a különböző szervezeti egységek, köztük a lovas alosztály hatékonyabb működtetésének lehetőségeit kellett felmérnie. „Alaposan megismerkedtem ekkoriban a lovak körüli munkákkal, egy idő után pedig már napi szinten jártam lovagolni ide” – emlékezett vissza az őrnagy, aki 2014-ben került a lovas alosztály kötelékébe, a Mosonyi utcai bázisra.

Hosszú és rögös út

A 133 esztendővel ezelőtt épített létesítményben egykoron 105 lovat tartottak, s bár ez a szám napjainkban 37 egyedre csökkent, vendéglátóm mégis úgy fogalmazott, ma a hazai lovasrendőrség egyfajta reformkorát éli. Ennek megértéséhez érdemes tudni: volt idő, amikor úgy tűnt, a kor fejlődése a lovak teljes eltűnését okozhatja a fegyveres testületekből. A rendőrség lóállományát például a második világháború harcaiban még alkalmazták, az 1956-os forradalomban és szabadságharcban azonban már nem vett részt, ugyanis az azt megelőző esztendőben felszámolták.

Noha egy évvel később a lovas alosztály újraalakult, azt később évtizedekig tartó leépítési és felszámolási hullám jellemezte, amely csak a kétezres években csillapodott. „

A hatékonyabb működés érdekében a lovas alosztály 2004-ben átkerült a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól a KR irányítása alá;

ettől kezdve a lovasrendőrök az ország egész területén ellátták szolgálataikat, hagyományosan magyar lófajták nyergében ülve” – magyarázta. E lovak tenyésztésére szolgált akkoriban a rendőrség somogy­sárdi lovas­bá­zisa, amely bezárását követően új irányba kellett tekinteni. 2012-ben szak­embe­reik az országban mintegy 40 lótenyésztő helyszínt – köztük a nagy állami méneseket – keresték fel, s így jutottak el Mezőhegyes ménesbirtokára is, ahol végül megtalálták számításaikat.

A lovas alosztály az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is bemutatkozott
A lovas alosztály az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is bemutatkozott

Külföldön is bizonyít

A lovas alosztály vezetője lapunknak elmondta, az általuk használt lófajtáknak meghatározott marmagasságot kell elérniük, emellett több egyéb fizikai, illetve idegrendszeri kritériumnak is meg kell felelniük. Ezt szem előtt tartva állították össze állományukat, amelyek 80 százalékát nóniuszok, a kevesebb hányadát pedig mező­hegyesi sportlovak alkotják. „A mező­he­gyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vállalni tudta a rendőrség mennyiségi követelményeit.

A hároméves csikókból évente hat-nyolc, megfelelő tulajdonságokkal bíró ménre van szükségünk, amelyekről a hathónapos alapkiképzés során kiderül, valóban alkalmasak-e rendőr­lónak.

Éppen ezért volt lényeges, hogy a mező­hegyesi ménesbirtok cseregaranciát vállalt az általunk kiválasztott lovakra” – folytatta az őrnagy, aki példásnak nevezte a felek közti együttműködést. A ménesbirtok például partner abban, hogy rendőrség által a hortobágyi és az állampusztai állami ménesekben előválogatott lovakat megvásárolja, hogy aztán a megfelelő körülmények között a szükséges alapkiképzésben részesítse azokat. S ha már szemlézés: a magyar rendőrök egyre gyakrabban válogatják elő a mező­hegyesi lovakat külföldi rendőrségek számára is.

A csapatszolgálatot ellátó lovasrendőrök biztosítják a futballmérkőzéseket is
A csapatszolgálatot ellátó lovasrendőrök biztosítják a futballmérkőzéseket is

A Készenléti Rendőrség nóniuszaival ugyanis komoly referenciákat szerzett a nemzetközi rendőrlovas-berkekben, ennek eredményeképp érdeklődnek a fajta iránt Malajziából és Chiléből is, s használják a nóniuszokat cseh kollégáik, illetve év végére a belga rendőrök is szolgálatba állítanak közel 20 egyedet a mező­hegyesi fajtákból – nóniuszból, gidrán­ból és mező­hegyesi sport­lóból. Vendéglátóm ennek kapcsán azt hangsúlyozta,

a nyugat-európai lovakra egyre inkább jellemző a túltenyésztettség, aminek következményeként ezek az állatok, noha bizonyos tulajdonságaikat tekintve kiemelkedők, az egyéb kritériumoknak nem felelnek meg.

A nóniusz ugyanakkor mind a szervezeti szilárdságot, mind pedig az idegrendszeri stabilitást figyelembe véve ideális fajtának bizonyult a rendőrök számára.

Változatos feladatok

A magyar lovasrendőrök által végzett feladok az utóbbi években sokat változtak. A csapatszolgálati és tömegkezelési feladatok napjainkban kisebb súllyal bírnak, mint korábban, ez a lovas alosztály vezetője szerint annak köszönhető, hogy fejlődött a nagy rendezvényeken – köztük a mérkőzéseken, ünnepségeken és megemlékezéseken – részt vevők viselkedési kultúrája, illetve fejlődtek a rendőrség tömegkezelési módszerei is. Így ezen alkalmakkor leginkább reprezentatív jelleggel vesznek részt a lovas­rendőrök, akiknek a Készenléti Rendőrségen kívül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei és a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságnál is van állományuk, s a tervek szerint jövőre Zala megye is csatlakozhat hozzájuk.

A lovasrendőrök főbb tevékenységeik közé sorolhatók az illegális migráció kezelésében végzett határszolgálati feladataik az ország déli részén, ugyanakkor például a fővárosban, illetve a Balatoni régióban is teljesítenek szolgálatot – jellemzően a nyári időszakban, a turisták által gyakran látogatott helyszíneken.

Betakarítás idején a termőföldeket felügyelik, és fellépnek a téli hónapokban tevékenykedő fatolvajok ellen is; lovaik nyergében messzire látnak, csendben közlekednek, illetve jobban is hallanak, mintha autóban ülnének.

Madarász Róbert mindezeken felül kiemelte a lovasrendőrök tanyavilágban betöltött szerepét is: itt amellett, hogy ügyelnek a közbiztonságra, igény esetén a helyi önkormányzatokkal együttműködve házhoz viszik – jellemzően idős embereknek – a tüzelőnek valót a hideg hónapokban.

Lovasrendőrök a Nemzeti Vágtán, a Nemzeti Lovas Díszegység kötelékében
Lovasrendőrök a Nemzeti Vágtán, a Nemzeti Lovas Díszegység kötelékében

Ugyanakkor fontos hangsúlyt fektetnek a fiatalokkal való kapcsolattartásra is. „Évente körülbelül 60 intézménnyel működünk együtt. Az esetek többségében tanórákon veszünk részt, ugyanakkor a gyerekek is gyakran jelennek meg nálunk az istállólátogatások alkalmával” – magyarázta. Mint mondta, az istálló kapuit rendszerint a Múzeumok Éjszakája országos programsorozatkor is nyitva tarják – nemritkán több ezer, az épületben helyett kapott Rendőrmúzeumból érkező érdeklődőt fogadnak ilyenkor. Az őrnagy beszélt lapunknak az állami ünnepségeken és protokollrendezvényeken állandó résztvevőnek számító Nemzeti Lovas Díszegységről, az Anna-bálon, a mezőhegyesi ötösfogattal közös hagyományos fellépésükről, illetve kitért arra is, hogy számos nagy, hazai lovas eseményen jelen vannak évről-évre.

A tapasztalatok szerint a lovasrendőrré válásnak két útja van: egyesek lovasmúlttal érkeznek a civil életből, mások pedig rendőrként kerülnek kapcsolatba az alosztállyal, és megtetszik nekik e hivatás. „Bárhogy is történjen, aki lovas­rendőr akar lenni, az a képzése során részletes betekintést kap a lovak körüli munkákba, hogy tisztában legyen annak fontosságával. Az állományunk kétharmada egyébként férfi, egyharmaduk nő, utóbbiak között többen családanyák” – hangsúlyozta az alosztályvezető. Hozzátette, a lovasrendőrök mellett van saját állatorvosuk, patkolókovácsuk és szíjgyártójuk is, a nap 24 órájában pedig állatgondozók felügyelik a lovakat.

Nemzetközi lovasrendőr-verseny

A Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. adott otthont május 17-én az V. Nemzetközi Rendőr Lovasversenynek, amely szakmai konferenciákkal egybekötve nyújtott lehetőséget a hivatás képviselőinek a találkozásra és tapasztalatcserére. A versenyen szerb, szlovén és szlovák rendőrök, illetve a Készenléti Rendőrség, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság és az Országos Polgárőr Szövetség lovasai, valamint megfigyelőként Ausztria, Belgium és Hollandia képviselői vettek vett részt. A lovasoknak speciális rendőri feladatokkal ötvözött díjugrató és military versenyen kellett összemérniük tudásukat, nemritkán igen feszült helyzetekben, embert és lovat próbáló körülmények között. Szimultán kategóriában első lett Makár Henrietta törzsőrmester (KR), míg a rendőri akadályverseny kategóriában a szerb Mladen Zifkovic végzett az élen (ő lett az abszolút győztes is), megelőzve a második helyezett Soltész Barnabást, a KR törzsőrmesterét.

(x)

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Örkénytáborban ünnepeltek a polgárőr lovasok

Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és Táborfalva Nagyközség Önkormányzata az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a Készenléti Rendőrség támogatásával, példaértékű civil összefogásra alapozva rendezte meg a hajdani lovas katonai hagyományok tiszteletére a lovas őrszolgálatok éves ünnepét Örkénytáborban.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Lovassportok harca Hortobágyon

Nagy izgalommal vártam ezt a hétvégét már az év eleje óta, amikor Szladek Péter kollégám meghívott versenybírónak az 53. Hortobágyi Lovasnapokra. Sosem feledem, amikor 16 éves koromban részt vehettem egy országos minősítőn, majd hétfőn 25 akadályon még kipróbáltuk magunkat a Derbyn.

Elfogadta a kormány a Digitális Agrár Stratégiát

A kormány elfogadta a Digitális Agrár Stratégiát (DAS), amelynek célja a magyar agrárium digitalizációjának előmozdítása. Az erről szóló kormányhatározat augusztus elején jelent meg a Magyar Közlönyben.

Robotos fejés a csömöri tanyán

Huszonegy évvel ezelőtt 2 hektáron és két sportlóval kezdődött Csömörön Koronczai Gábor farmjának története. Folyamatos fejlesztéssel ma már 70 magyartarka szarvasmarha, a 10 bokszos istállóban lakó lovak, sertések és ház körüli baromfifélék takarmányát állítja elő a farm körül fekvő 7,5 hektár saját és 80 hektár bérelt földön, a település egyetlen állattenyésztő családi gazdaságaként.

Különleges tenyészszemle: Roven-ivadékok egy helyen

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fábiánházát vélhetően nem túl sokan ismerik az olvasók közül, a lótenyésztők, azon belül a kisbéri félvér iránt elkötelezettek körében azonban már jól csengő név a fábiánházi Ecsed Ménes.

Paddock Paradise – a lovak paradicsoma

A Paddock Paradise egy viszonylag új keletű, hazánkban egyelőre kevéssé ismert módja a lovak elhelyezésének. Külföldön viszont mindinkább terjedőben van, sok lovarda tért át erre a természetközeli, lóbarát lótartási formára, melynek legnagyobb úttörője és szakértője Jaime Jackson.

Quintana duplázott

Makay Tamás lova, Quintana Andrej Hollyval duplázott, idén is ő nyerte a gróf Széchenyi István Emlékverseny nagydíját. Ebből az alkalomból beszélgettünk a tulajdonossal, aki hosszú tenyésztői múlttal rendelkezik.

Emlékezetes lesz az idei szezon Mezőhegyesen

Az idei termelési év rendkívül hosszú aszálya, majd a rég látott mennyiségű csapadékot hozó hetek igencsak feladták a leckét a mezőhegyesi ménesbirtok növénytermesztési ágazatának. Tapasztalataikról és a kilátásokról Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.