Back to top

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Fotó: Varga Tibor
Huszárokelőpuszta a Bakony szívében található parányi település. Itt található a Bakonyerdő Zrt. vadászháza, illetve nem messze tőle a Kőris-hegy, a Bakony legmagasabb pontja, a maga 709 méter tengerszintfeletti magasságával. A bakonyi állami erdőgazdaság kiemelt feladatának tartja a környezettudatosságra való nevelést, amit az erdei iskolák mellett az Erdei Vándortáborok során is kihangsúlyoz.

„Meglepően pozitív tapasztalatokra tettünk szert az Erdei Vándortáborok szervezése során. Kiderült, hogy a gyerekek közelebb vannak a természethez, mint azt gondoltuk, fogékonyak az erdő mindig újat mutató érdekességeire, és ahogy megkedvelik a túrázást, nagyobb esély nyílik, hogy elvigyék kirándulni családjaikat.” – meséli dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki azt is elárulta, miként változott meg az elmúlt évtizedekben az erdészek munkája.

A Bakonyerdő Zrt. 63.000 hektáron végzi szakmai munkáját, melyben kiemelkedő fontosságúnak tartják az erdők természetes úton történő felújítását. Erre az itt élő fafajok, mint a cser, a tölgy vagy a bükk kifejezetten alkalmasak. Viszont a klímaváltozás az erdészeknek is megnehezíti a dolgát.

Az elmúlt 40-50 évben megháromszorozódott a forró napok száma hazánkban, ami lényegesen megviseli az erdővilágot, ezért az erdőnevelésben új szemléletváltásra van szükség.

Az örökerdő-gazdálkodás ezt az irányvonalat képviseli, amely a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás egyik megnyilvánulása.

Fontos egy fa optimális életfeltételeinek a megteremtése, hogy minél több fafaj legyen megtalálható erdeinkben, melyek megkötik a szén-dioxidot, valamint oxigént termelnek – ez minden tekintetben a klímaváltozás mérséklését szolgálja. A vezérigazgató-helyettes a hektikusan érkező csapadék megkötését, megőrzését is említi, ami újabb kardinális feladat a klímaváltozás mérséklésének érdekében. Az aszályos időszak azonban áldozatokat követel. A Balaton-felvidéken a lucfenyő állománya olyannyira legyengült víztartalma bizonyos százalékának elvesztése következtében, hogy különféle szú félék és farágó rovarok támadták meg, ezáltal várhatóan néhány év múlva a lucfenyő jelentősen kiszorul hazánkból.

„A klímaváltozással járó kihívásokra a hagyományos természetes erdőfelújítási módszerek mellett az örökerdő-gazdálkodás a megfelelő megoldás.

Az eljárás során minél több fafajból álló elegyes, több korosztályú erdőt hozunk létre. Mindemellett nagyon fontos a tudatos erdőtelepítés is, így a következő ültetési idényben a Bakonyerdő Zrt. közel 300 ezer facsemetét és makkot ültet majd el, amelynek köszönhető várhatóan tovább növekedik az erdősültség.” – vázolta fel a megoldást Szekrényes Tamás.

Az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, valamint az Erdei Vándortáborok projektfelelőse Elmer Tamás elmondta, hogy a környezettudatos szemlélet érvényesítésére, a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálására is hangsúlyt fektettek a vándortábor során.

„Ez az év legzöldebb hete! A vándortáborozók ökológiai lábnyoma a legkisebb az újrahasznosítható csomagolóanyagoknak, a szelektív hulladékgyűjtésnek, valamint a tudatos energiahasználatnak köszönhetően.”

Fotó: Varga Tibor
A Bakonyban túrázó Erdei vándorok lényegében egy hétnapos körtúrán vesznek részt. Az első napon Bakonybélből indulva eljutnak a Kerteskői-szurdokba, amit másnap a Kőris-hegyi körtúrával folytatnak, majd megérkeznek Huszárokelőpusztára, ahol egyebek mellett a Pannon Csillagdában vezetik körbe őket. Egy táborhelyváltást követően a negyedik nap elérkezik a pihenőnap. Ez a kikapcsolódás és feltöltődés napja. Ilyenkor a diákok megoszthatják élményeiket és tapasztalataikat társaikkal, valamint felkészülnek a következő napok megpróbáltatásaira.

Az ötödik napon a Hubertlaki Tanösvény, valamint a „Gyilkos-tó” következik, ami egy mesterségesen kialakított vaditatónak készült. A helyén egykoron égeres állt, amiről az elárasztás után az elpusztult fák tóból kiálló csonkjai tanúskodnak. Az utolsó előtti nap a Szárhegyi-kilátó kerül megtekintésre, végül pedig a Vándortáborozók Hubertlakra látogatnak el, aminek záró és egyben kiindulási pontja Bakonybél, ahova megérkezvén véget ér az Erdei Vándortábor.

A Vándortáborok népszerűségét bizonyítja, hogy a tavalyi évhez képest idén 4 ezerrel több gyermek vesz részt a programban. 

Összesen 138 csoport, mintegy 4 ezer táborozó túrázik a Bakony, Börzsöny, Mátra, Mecsek és a Pilis, valamint az idén új útvonalként bekapcsolódó Zemplén és Vasi-hegyhát előre kialakított útvonalain, lefedve így szinte az ország egész területét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Erős keresletre támaszkodhat a faipar

Kreatív iparág lett a faipar Magyarországon, de az olcsó ázsiai import nagy kihívás. Az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.

Növelte az erdőtelepítésre adható támogatás mértékét az Agrárminisztérium

Megjelent a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című felhívásának módosítása, mely megemelt támogatással és további jelentős kedvezményekkel kívánja ösztönözni a gazdálkodók erdőtelepítési beruházásait.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.