Back to top

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Fotó: Varga Tibor
Huszárokelőpuszta a Bakony szívében található parányi település. Itt található a Bakonyerdő Zrt. vadászháza, illetve nem messze tőle a Kőris-hegy, a Bakony legmagasabb pontja, a maga 709 méter tengerszintfeletti magasságával. A bakonyi állami erdőgazdaság kiemelt feladatának tartja a környezettudatosságra való nevelést, amit az erdei iskolák mellett az Erdei Vándortáborok során is kihangsúlyoz.

„Meglepően pozitív tapasztalatokra tettünk szert az Erdei Vándortáborok szervezése során. Kiderült, hogy a gyerekek közelebb vannak a természethez, mint azt gondoltuk, fogékonyak az erdő mindig újat mutató érdekességeire, és ahogy megkedvelik a túrázást, nagyobb esély nyílik, hogy elvigyék kirándulni családjaikat.” – meséli dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki azt is elárulta, miként változott meg az elmúlt évtizedekben az erdészek munkája.

A Bakonyerdő Zrt. 63.000 hektáron végzi szakmai munkáját, melyben kiemelkedő fontosságúnak tartják az erdők természetes úton történő felújítását. Erre az itt élő fafajok, mint a cser, a tölgy vagy a bükk kifejezetten alkalmasak. Viszont a klímaváltozás az erdészeknek is megnehezíti a dolgát.

Az elmúlt 40-50 évben megháromszorozódott a forró napok száma hazánkban, ami lényegesen megviseli az erdővilágot, ezért az erdőnevelésben új szemléletváltásra van szükség.

Az örökerdő-gazdálkodás ezt az irányvonalat képviseli, amely a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás egyik megnyilvánulása.

Fontos egy fa optimális életfeltételeinek a megteremtése, hogy minél több fafaj legyen megtalálható erdeinkben, melyek megkötik a szén-dioxidot, valamint oxigént termelnek – ez minden tekintetben a klímaváltozás mérséklését szolgálja. A vezérigazgató-helyettes a hektikusan érkező csapadék megkötését, megőrzését is említi, ami újabb kardinális feladat a klímaváltozás mérséklésének érdekében. Az aszályos időszak azonban áldozatokat követel. A Balaton-felvidéken a lucfenyő állománya olyannyira legyengült víztartalma bizonyos százalékának elvesztése következtében, hogy különféle szú félék és farágó rovarok támadták meg, ezáltal várhatóan néhány év múlva a lucfenyő jelentősen kiszorul hazánkból.

„A klímaváltozással járó kihívásokra a hagyományos természetes erdőfelújítási módszerek mellett az örökerdő-gazdálkodás a megfelelő megoldás.

Az eljárás során minél több fafajból álló elegyes, több korosztályú erdőt hozunk létre. Mindemellett nagyon fontos a tudatos erdőtelepítés is, így a következő ültetési idényben a Bakonyerdő Zrt. közel 300 ezer facsemetét és makkot ültet majd el, amelynek köszönhető várhatóan tovább növekedik az erdősültség.” – vázolta fel a megoldást Szekrényes Tamás.

Az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, valamint az Erdei Vándortáborok projektfelelőse Elmer Tamás elmondta, hogy a környezettudatos szemlélet érvényesítésére, a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálására is hangsúlyt fektettek a vándortábor során.

„Ez az év legzöldebb hete! A vándortáborozók ökológiai lábnyoma a legkisebb az újrahasznosítható csomagolóanyagoknak, a szelektív hulladékgyűjtésnek, valamint a tudatos energiahasználatnak köszönhetően.”

Fotó: Varga Tibor
A Bakonyban túrázó Erdei vándorok lényegében egy hétnapos körtúrán vesznek részt. Az első napon Bakonybélből indulva eljutnak a Kerteskői-szurdokba, amit másnap a Kőris-hegyi körtúrával folytatnak, majd megérkeznek Huszárokelőpusztára, ahol egyebek mellett a Pannon Csillagdában vezetik körbe őket. Egy táborhelyváltást követően a negyedik nap elérkezik a pihenőnap. Ez a kikapcsolódás és feltöltődés napja. Ilyenkor a diákok megoszthatják élményeiket és tapasztalataikat társaikkal, valamint felkészülnek a következő napok megpróbáltatásaira.

Az ötödik napon a Hubertlaki Tanösvény, valamint a „Gyilkos-tó” következik, ami egy mesterségesen kialakított vaditatónak készült. A helyén egykoron égeres állt, amiről az elárasztás után az elpusztult fák tóból kiálló csonkjai tanúskodnak. Az utolsó előtti nap a Szárhegyi-kilátó kerül megtekintésre, végül pedig a Vándortáborozók Hubertlakra látogatnak el, aminek záró és egyben kiindulási pontja Bakonybél, ahova megérkezvén véget ér az Erdei Vándortábor.

A Vándortáborok népszerűségét bizonyítja, hogy a tavalyi évhez képest idén 4 ezerrel több gyermek vesz részt a programban. 

Összesen 138 csoport, mintegy 4 ezer táborozó túrázik a Bakony, Börzsöny, Mátra, Mecsek és a Pilis, valamint az idén új útvonalként bekapcsolódó Zemplén és Vasi-hegyhát előre kialakított útvonalain, lefedve így szinte az ország egész területét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

A balesetek elkerülésére felmérik az idősödő fákat

Adatbázist készít a lakott területek és az utak mentén található, idősödő fákról a Budapesti Erdészet. A felmérés célja, hogy a szakemberek tervszerűen ütemezni tudják, melyik fát kell ellenőrizni, és így sokkal hatékonyabban kiszűrhessék a leromlott egészségi állapotú egyedeket.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

Az utóbbi napok forró, száraz időjárása megviseli a szántóföldeken és a gyümölcsösökben dolgozókat, de a hőségben az állatok és növények is fokozott gondoskodást igényelnek.

Óriási tévedés azt gondolni, hogy Magyarországot nem fenyegeti vízhiány

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.