Back to top

Emlékezetes lesz az idei szezon Mezőhegyesen

Az idei termelési év rendkívül hosszú aszálya, majd a rég látott mennyiségű csapadékot hozó hetek igencsak feladták a leckét a mezőhegyesi ménesbirtok növénytermesztési ágazatának. Tapasztalataikról és a kilátásokról Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak.

Isaszegi Norbert: évtizedek óta nem tapasztaltunk ennyire szélsőséges időjárást
Isaszegi Norbert: évtizedek óta nem tapasztaltunk ennyire szélsőséges időjárást
A szakember elmondta, hogy az utóbbi szűk egy évben az évtizedek óta nem tapasztalt szélsőséges időjárás igen megnehezítette Mezőhegyesen a növényter­mesztést. Múlt év augusztusának elejétől az év végéig a hiányzó csapadék mennyisége megközelítette a 150 millimétert, és ez már az őszi talaj-előkészítő munkákon is meglátszott: a szántás hantos lett, ami nem kedvezett a kultúráknak.

„Az őszibúza-fajtákat hiába vetettük csökkentett csíraszámmal már szeptember végén, legtöbbjük csak februárban, a hó alatt kelt ki. Ezt követően ismét szárazság következett, ami eddig soha nem tapasztalt problémákat okozott”

– számolt be a termesztési szezon kezdetéről. Legfontosabb növényük, a hibrid kukorica vetését részletezve Isaszegi Norbert elmondta, hogy több mint 1,5 millió köbméter öntözővizet kellett vásárolniuk, hogy előöntözést végezhessenek tábláikon a biztos kelés, és a jó termés érdekében.

A tavaszi munkálatokkal jól tudtak haladni, ami részben a visszaállamosítás óta megújított gépparknak köszönhető. A mag­ágykészítésben négy John Deere 8320R és egy Case IH Quadtrac 620 traktort is „hadrendbe” állítottak Mezőhegyesen.

„A tavaszi talaj-előkészítés, a műtrágya kijuttatása és a vetés is szépen haladt az új gépekkel, ám az április utolsó hetében kezdődött esőzés öt hétig eltartott” – folytatta. Ekkor 175 milliméter csapadék hullott a településen, ami nagyjából négy havi mennyiségnek felel meg. Ennek következtében megcsúsztak egyebek mellett a tömegtakarmány-készítéssel, a szenázs és a fűszéna előállításával is, ezért csak leöregedett növénykultúrákat tudtak betakarítani.

A sok csapadék a növényvédelmi munkákat is hátráltatta
A sok csapadék a növényvédelmi munkákat is hátráltatta

Az időjárás miatt a megszokottnál egy héttel később vetették a hibrid kukoricát és a szóját, és a növényvédelemben is csúszást okozott a sok csapadék. „A gyomok nagyobbak, fejlettebbek voltak a táblákban, mire meg tudtuk kezdeni végre a gyomirtást. A búza virágzása után néhány nappal megcsúszva tudtuk csak elvégezni a kalászvédekezést, mintegy 400 hektáron – emelte ki a termelési vezérigazgató-helyettes. Az aktuális feladatokra fordítva a szót, kitért a hibrid kukorica művelésének kézi munkaerőt igénylő elemeire, elvégre ennek minősége határozza meg a vállalat eredményességét. A június 28-án megkezdődött aratásról szólva elmondta:

„Földjeinken kevés az árpa, és azt is vetőmagnak termeljük, azon felül szinte csak őszi búzát aratunk, illetve 50 hektáron zabot.”

Mint hozzátette: a ménesbirtok visszaállamosítása óta vásároltak négy John Deere W650 és két nagykapacitású, S-szériás kombájnt is. Ezeken kívül három régebbi New Holland CX típusú kombájnnal aratják az 1650 hektáron termesztett kalászos gabonát, amiből nagyjából 600 hektár vetőmag-előállító terület.

Lapzártánkra egyértelművé vált, hogy a betakarítás eredményei a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. pesszimista várakozásait támasztják alá: a kalászos-vetésterület egyharmadának betakarításakor 4,7 tonna volt a termésátlag, a több mint 7,5 tonnás tavalyival szemben.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

Többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években

Sokkal többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években - írta keddi számában a Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatsorra hivatkozva.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Kuhn újdonságok

A legnagyobb európai mezőgazdasági munkagépgyártó a francia Kuhn, három újdonsággal jelent meg a közelmúltban a piacon.

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.