Back to top

Mesebeli tanya Kecskeméten - Az ÉV Tanyája

Amikor belépünk a Százszorszép tanya portáján, úgy érezhetjük magunkat, mintha Benedek Elek mesevilágába csöppentünk volna. A ház és az udvar telis-tele van mindenféle régiséggel, amelyek visszafogott módon adják át a hagyományos tanyasi hangulatot.

A nemrég felújított tanya Kecskemét belvárosától négy kilométerre található, Kecskemét-Belsőnyírben. A két évvel ezelőtt, még elhagyatottan álló, kerítés nélküli romokat emelte új szintre a helyi ingatlanos hölgy, Szűcs Ildikó. A három épületegyüttesből álló tanyát kívül-belül teljesen felújította, 
környezetét rendbe tette, parkosította.

Ildikó már több mint tíz éve foglalkozik ingatlanokkal, többek között tanyákat is árul, ennek köszönhetően reális képe van arról, hogy egy-egy ingatlannak mekkora az értéke. Elmondta, hogy

manapság a tanya felértékelődött, főleg a fiatalabb, generáció szemében. Sokan vannak a harmincas korosztályból, akik lakás helyett inkább tanyát vennének. Hozzátette, hogy a tanyák eladásával sokkal több munka van, de élvezi.

Ildikó azt is elmondta, hogy rengeteg lepusztult, elhagyatott tanya van az országban mindenfelé. Sok örökös, akinek tanya kerül a tulajdonába – mert az ősök kihaltak belőle – azt gondolja, hogy egy eladhatatlan kategóriájú ingatlan szállt rá. Mivel az úgynevezett „tanyások” az egész életüket tanyasi körülmények között töltötték, nem hisznek abban, hogy ez másnak érték. Az a jövőkép nincs meg a gondolataikban, hogy mit lehetne kihozni egy-egy ilyen birtokból. Ildikó elárulta, hogy sokféle stílusú tanyát árul, a többhektáros uradalmaktól kezdve az egészen pici leromlott tanyákig minden megtalálható a palettán és sok esetben az ár-érték arány nincs összhangban, főleg a budapesti piachoz viszonyítva.

Régebben az emberek fejében a tanya egyet jelentett az elszigeteltséggel és a gumicsizmával. Ildikó szerint ez mára teljesen megváltozott, a tanyáknak más a megítélése.

Manapság áramot, internetet gond nélkül be tudnak vezetni, viszont a szmogtól, zajtól nem kell tartani.

Csak a madárcsicsergés „zavarhatja” meg az embert. Ildikó lakásban élt egész életében, két és fél évvel ezelőtt jött el a pillanat, amikor úgy érezte váltania kell és az útjába kerülő első eladó tanyát megvette. A költözés kalandosra sikerült, ugyanis amikor Ildikó eldöntötte, hogy tanyára költözik, már eladta a lakását, viszont a konkrét hely még nem volt meg, ezért is csapott le az első lehetőségre. Az előző tulajdonosok, akik megörökölték az ingatlant, öt évig árulták az omladozó tanyát, Ildikó azonban elsőre meglátta benne a lehetőséget. Azóta folyamatosan fejleszti, szépíti a mini birtokot. A Százszorszép tanya tökéletes hely az elvonuláshoz, mégis viszonylag közel van a városhoz. „Azt mondják sokan, hogy megfiatalodtam. Igen! Mert olyan boldogság és harmónia ez a liliputi házacska a mesebeli festésével, a télen duruzsoló cserépkályha melegével, a kertjével, hogy ez valóban fiatalít. Nem tudok szebbet elképzelni, mint a korai napsütés fényében megsimogatni minden egyes virágomat, bokromat, a fák levelét – és mintha tudnák – minden reggel újra virágba borulnak nekem, hatalmas levelekkel ajándékoznak meg, és még a halottnak hitt rossz kis növényem is érdemesnek látja újra gyökeret ereszteni…”

A jövőbeni tervek között szerepel, romos állapotban lévő másik épület felújítása, illetve a nagyobb házrész – melyben lakik – panzióként való üzemeltetése, továbbá céges rendezvények, születésnapok, nagyobb családi összejövetelek lebonyolítása.

Emellett szeretne egy kenyérsütő kemencét építeni a teraszra, ami még inkább megerősítené a bájos folklór hangulatot, amely jelen állapotában is körül lengi a helyet.

Ildikó rajong a régiségekért. Kedvenc időtöltése hétvégeken a kecskeméti zsibvásár felkeresése, ahol különböző antik dolgokat, mások számára kacatnak minősülő kincseket kutat fel és helyez el a tanya különböző részein. Emellett az ingatlanos háttér okán sok kidobásra ítélt holmit tud megmenteni, aminek köszönhetően az évek során szépen összegyűltek a különböző tanyasi, autentikus tárgyak, eszközök. Amióta megvette a tanyát, nem telt el úgy hétvége, hogy ne hozott volna haza valamit a „zsibiről”. „Az embernek a szenvedélyévé tud válni, mint valami kártyajáték.” – mondta. „Ez olyan, mint egy lassú lavina, csak visz, és visz magával. Nincs megállás.”

Az épület olyan, mint egy meseház, egyedülálló rajzok és festmények díszítik, a ház tetején pedig egyedi kovácsoltvas szélboszorkány ül.

A galériás ház belseje ugyanúgy, a tanyasi életérzést közvetíti, amerre néz az ember felfedez egy, a vásárból szerzett „limlomot”, amely nem kacat többé, hanem az otthon szerves része. Mintha ezek a tárgyak mindig is ide tartoztak volna, lelket adnak a helynek. A folklór stílust nemcsak a ház és a bútorzat képviseli, az unokák játékain, illetve Ildikó autóján is megjelennek a hagyományőrző, népies motívumok.

A tanya udvara elbűvölő, a régi diófákat, akácfákat sikerült megmenteni, melyek között van egy-egy ötven évnél idősebb példány is. Ildikó nagy kedvét leli a kertészkedésben, hársfákkal és gyümölcsfákkal bővítette a fák családját. „Csak a virágokat, bokrokat, díszfákat figyelem mindenhol.”

A parkosított részt számtalan virág díszíti, de a legnagyobb mennyiséget a fukszia képviseli, ez Ildikó kedvenc virága.

„Nagymamámnak voltak gyönyörű fuksziái, kisgyerekként mindig csodáltam őket. Valószínűleg, ez a virág belém ivódott a nála eltöltött idők alatt, és átragadt rám is ez a fukszia szerelem.” A fuksziát, vagy más ­néven Krisztus vércseppjét nem egyszerű feladat gondozni, de ha az ember rájön arra, hogy hogyan kell, több évig pompázik a kertben. Érdekessége, hogy formázással fává is alakítható. A tanyán egy kis konyhakert is van, főleg paprikát, paradicsomot, szamócát nevelget benne, amelyet saját fogyasztásra használ fel. A három kisebb testű kutya, szintén három macska és tizenöt darab tyúk mellett, ma már egy komondor is lakik a tanyán.

Bár állatok tartását nem tervezte, mégis így alakult. Jelenleg nem gondolt arra, hogy a baromfiállomány bővüljön, azonban az unokák kérésére lehet, hogy lesznek majd kacsák is.

A tanyapályázaton csak a játék kedvéért indult el barátai indíttatására. A tanyának Face­book oldala is van, a Százszorszép Tanya Kedvelők, ahol a kertről készült bájos képek böngészése mellett, a tanyával kapcsolatos közösségi információkról lehet értesülni. Szerveztek már hobby bútorfestő work­shopot, illetve klasszikus tanyasi bográcsozást is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

A nagyapai örökség újrafelfedezése

A Pozsony melletti Kismagyaron jártunk Klúcsik Attilánál, aki a családjával együtt pár éve úgy döntött, hogy egészséges élelmiszert termelnek maguknak. Belevágtak az alakor búza termesztésébe is, ami mára gazdaságuk egyik húzóágazatává nőtte ki magát.

Kevesebb burgonya, alma

A berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából a Türingiai Statisztikai Hivatal összesítette a tartomány tavalyi mezőgazdasági teljesítményét.

Szigorúan fogják ellenőrizni az Ukrajnából érkező gabonákat

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - közölte Nagy István agrárminiszter.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.