0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Hullámvasúthoz hasonlított az időjárás

Az idén még nagyobb kihívás elé állította az időjárás a szőlő növényvédelmén dolgozókat, mint korábban bármikor. Volt szokatlan meleg, aszály, majd özönvízszerű esők, ami megviselte a szőlőt és segítette a kórokozók fertőzését. Mindezt Nagy Béla mutatta be a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kecskeméti állomásán, a Kwizda és a Sumi Agro Hungary Kft. technológiáját bemutató rendezvényen.

A növényvédelem helyzetét meghatározza az előző évi fertőzés mértéke, a fertőzőanyag telelésének körülményei, valamint az adott év időjárása. Kecskeméten az idén januártól az átlagosnál melegebb és jóval szárazabb volt az idő, márciusban összesen 9, áprilisban 20 milliméter csapadék hullott, érzékeltette a problémát Nagy Béla.

Ezt a szárazságot a szőlő is megérezte, ugyanis az átlagosnál melegebb idő ellenére 10-15 nappal később fakadt,

mint a szokásos április 5-10. közé eső rügypattanás. Ebben közrejátszott még az 1991-ben telepített tőkék erőnléte is: sajnos ahogy öregszik az ültetvény, úgy okoznak egyre nagyobb gondot a fás betegségek. Április 23-24-én már megvolt a lisztharmat primer fertőzésének lehetősége és három nappal később a peronoszpóra is indulhatott.

A tavalyi erős lisztharmatfertőzés után ezért április 25-én elvégezték a lemosó permetezést

Vegesol eReS és Sulgran DF (Cosavet DF) készítményekkel.

Május aztán óriási fordulatot hozott, kétszer annyi eső esett, mint a 30 éves átlag, a hőmérséklet pedig ennek megfelelően alacsonyabb volt a szokásosnál. Fagy ugyan nem volt, de a minimum-hőmérséklet mindössze 1,4 °C volt, a maximum pedig csak 23 °C, viszont egész hónapban megközelítette a relatív páratartalom a 80 százalékot.

Emiatt igyekeztek mindig megelőző módon permetezni és tartani a 10 napos fordulót.

A fakadáshoz hasonlóan a virágzás is késett körülbelül két hetet, viszont a kórokozók nem tétlenkedtek: a lisztharmathoz és a peronoszpórához felzárkózott a feketerothadás is, május végén már 70-90 százalékos fertőzési lehetőséget jelzett az előrejelző program.

Az első permetezésre május 7-én került sor lisztharmat, peronoszpóra és atkák ellen, kontakt szerekkel. Tíz nappal később a lisztharmat ellen már felszívódó szerekre váltottak (Talentum, illetve Systhane) kénnel kombinálva, és a szőlőmoly első nemzedéke ellen piretroid (Fury, illetve Wakizasi) hatóanyagú szereket használtak. Május 26-án a peronoszpóra ellen is felszívódó hatóanyagokat vetettek be (Moxamite mindkét bemutató parcellán), a lisztharmat ellen pedig az előzőtől eltérő hatásmódú felszívódó készítményeket (Domark, Cyflamid), ugyancsak kénnel együtt.

Júniusban szintén három kezelésre került sor, mindkét betegség ellen felszívódó készítményekkel. Ez volt a virágzás–kötődés–bogyónövekedés időszaka, amikor a legjobban kell vigyázni a szőlőre és el kell kezdeni a botrítisz elleni kezeléseket is, valamint a szőlőmoly második nemzedéke és a kabócák ellen is védekezni kell.

Felszívódó szerekkel a legbiztonságosabb a védekezés, és mindig kontakt partnerrel ajánlott kijuttatni a szereket a rezisztencia megelőzésére.

Ugyancsak fontos, hogy váltogassuk a különböző hatásmódú szereket és részesítsük előnyben a jól gázosodókat, amelyek biztosabban védik a fürt belsejét is. Ebben az időszakban kezdték használni lisztharmat ellen az Associate, illetve a Toledo készítményeket.

A július végi bemutatóig összesen 8 permetezést folytattak, és még egy-két kezelés van tervbe véve a szüretig. A kezelések hatékonyságát javítja, ha a növény erőnlétére is figyelünk, ezért Nagy Béla minden permetezéskor levéltrágyákat és biostimulátorokat is kijuttatott a cégek kínálatából. Így virágzás előtt bórtartalmú szereket (Wuxal Boron Plus, Bortrac), később algakivonatot tartalmazó biostimulátorokat (Wuxal Ascofol, Shikegi).

A bemutató parcellán teljesen sikerült megelőzni a fertőzéseket, egyszer volt lombon peronoszpóra, de sikerült megállítani. Nagy Béla szerint mindkét cég csaknem teljes szőlővédelmi technológiát kínál.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu