Back to top

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

A kecske élettartama nos, gondolom, változó. Azonban saját állataimból kiindulva, ha jól tartjuk őket, gond nélkül eléldegélnek 20 évig is. A szakirodalom említ 30 éves kecskéket is, ráadásul ez egy magyarországi adat, tehát nem a „fejlett Nyugatról” származik, ahol az állatjólét szent és sérthetetlen. Az élettartam és az életteljesítmény pedig szoros összefüggésben van, tehát fontos lenne olyan állatokat tartanunk, nevelnünk, tenyésztenünk, melyek hosszú életűek, és hosszú életük során a lehető legtovább vannak termelésben.

Életteljesítmény

Ahogy a szó sugallja: a kecske életében, termelési éveiben leadott teljesítmény, mérhető. Mért adat lehet a született utódok száma, a kifejt tej összes mennyisége, beltartalma és minden olyan adat, ami számszerűsíthető, így mérceként felhasználható. A fenn említett szánentáli anyám most tízéves, hiszen életének második évében űzettem be, tehát hét éve, három évesen volt előhasi. Az átlagos tejtermelése a mai napig durván 2,8 liter/nap (persze laktációban), átlagos latá­ciójának hossza 320 nap.

Eddig összesen 6272 liter tejet termelt, ha ezeket az átlag adatokat összesítem. Nem rossz, ugye?

Tegyük hozzá, hogy az első néhány laktációja teljesen normális módon nem hozta ezeket az adatokat, az elmúlt néhány év viszont fölülmúlta az átlagot, ezért is nevezzük átlagnak. És bár csúcsszuper ez az anya, nem tartottam meg egyetlen lányát sem, mert van néhány olyan tulajdonsága, amit kifejezetten nem szeretek, többek között a hangja. Ez így bután hangzik, de ha az embernek szomszédjai vannak, nem célszerű a hajókürt típusú torokból többet megtartani. A lányai sajnos örökölték vokalizációs képességeit...

Van egy másik, ma már nyugdíjas (kényszernyugdíjas) kecském is, aki, ha az előzőekből kiindulva jól számolom, most 16 éves. Második ellése után került hozzám, tehát legalább 4-5 éves lehetett, és az elsők között érkezett, azaz 11 éve.

Tavaly leselejteztem egy nagyon csúnya tőgygyulladás miatt (persze, kannatőgye van), de még maradt, mert már csak ő van meg a kezdeti csapatból, és igazán megérdemli.

Élete csúcsán könnyedén adta a 3 litereket, tavaly már nem tudtam mérni (a gidák mellett jött a gyulladás), de 2017-ben is bőven megvolt a 2,6-os laktációs átlaga. Évente 8-9 hónapot volt fejhető, egy egyszerű, alpesi-parlagi keverék anya. Ha nem sajnálnám a tőgyét, fizikai állapota alapján nyugodtan termelésben lehetne tartani.

A netet böngészve azért néha állatkínzónak érzem magam, hisz az USA-ban 12 évesen már nyugdíjazzák az anyákat. Én magam ezt addig nem teszem meg, amíg az anya fizikuma, egészsége nem romlik, amíg a laktációból nem lesz zsarolás.

Volt egy 18 évesen selejtezett (eladtam, az új helyen termelt újabb néhány évet) anyám, aki belefáradt a termelésbe és a „vezérségbe”. Sok éven keresztül 4 liter körüli átlagot hozott, és érkezésétől fogva ő volt a királynő. Idős korára lefogyott, és erős testszaga lett, de a termelt tej minősége nem, csak mennyisége változott.

Nem volt szívem vágóba küldeni, új gazdája jelképes összegért vitte el, egykének. Összekapta magát, nem kellett felügyelnie egy teljes 40 fős falkát, és tavaly még termelt...

Genetika

A fent említett kecskék szülei, ősei mind szilárd szervezetű, igen jó állóképességű kecskék lehettek. A vadon élő és vadászható kecskékből kiindulva azonban normálisnak tűnik, hogy egy anya (vagy bak) 15-20 évesen még termeljen (a szabad természetben ezt szaporodásnak és nevelésnek látjuk). A meglőtt állatok trófeáin látható évgyűrűk, különösen a kapitális méretűek legalábbis erre engednek következtetni. Azok az anyák, amelyek képesek sok-sok éven keresztül a csúcson termelni, gyöngyszemei lehetnek állományunknak, és ha ez a sokévi termelés jó termelési eredményekkel is jár, érdemes, sőt fontos rájuk alapozni. Évekre biztonságban, stabilitásban tudhatjuk kis gazdaságunkat, hiszen ezekre az állatokra lehet számítani, ráadásul a szervezeti szilárdság, ahogy a termelési tulajdonságok is, öröklődnek!

Környezet

Persze, a vadonban élő hegyi kecskéket nem fejik és nem takarmányozzák „félre”, viszont ott van a hideg tél, a forró nyár, a szakadékok és a ragadozók. A napi testmozgástól edzettek, ruganyosak, élelmük tartalmaz gyógynövényeket és ásványokat. De ezt mi magunk is megadhatjuk háziasított rokonaiknak. Hiszek abban, hogy a napi mozgás, ha nem is a legelőn, de a nagyméretű, tiszta, szellős karámban hozzájárul a hosszú élethez. A napsütés gyógyítja a sebeket, segíti a csontokat, a friss levegő erősíti a tüdőket.

Az egész életükben zártan tartott állatok csak hatalmas költségek árán tudnak évtizeden felül folyamatosan termelni.

A környezethez hozzátartozik a jó legelő is, ahol, ha csak naponta fél órára is, de az állatok kedvükre válogathatnak a különféle ehető és gyógynövények között. Ha nincs erre lehetőség, akkor a nagy karám, a jó minőségű széna, az idénygyümölcsök, zöldségek etetése, a lombtakarmány, a friss víz, a nyalósó alapvető számukra. Fontos, hogy elkerüljük a hajtatott nevelést, a tenyészérettséget el nem ért állat tenyésztésbe vételét (ez nem is tenyésztés, hanem kínzás), mert ezzel is évekkel tudjuk növelni a hasznos élettartamot és literekben mérni a termelésben elért előnyöket.

Saját példa

Az én kecskéim minden nap három órán át legelnek. Persze, nem 365 napon keresztül, de azért évente 320 napon biztosan kinn vannak néhány órát a legelőn. Nagy, tágas karámban laknak, kb. 8 négyzetméter/kecske a jelenlegi férőhely. A karámban van árnyék, napsütés, kinek mi kell. A legelésen kívül kapnak vegyes szénát, mindenféle finomságot a péksüteménytől a gyümölcsig, illetve kaszálmányt, abrakot viszont csak fejéskor, és csak a fejősök. Ritkán fedeztetem az egy évesnél fiatalabb állatokat, inkább megvárom a következő évet. A táplálék­kie­gészítők, a nyalósóetetés rendszeres, ahogy a féreghajtás és a laborvizsgálatok is.

Nem hinném, hogy ez mindent összevetve, többe kerül, mint 4-5 évente, vagy gyakrabban selejtezni az állatokat,

és újabbakat beállítani, annak minden vesződségével együtt. Ami még nagyon fontos: tudom, mit várhatok el ezen anyák utódaitól is, hiszen azok is MÁR csúcson termelnek, amikor az anyjuk MÉG csúcson van....

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Forró volt a hangulat a csikóchampionátuson

Az augusztus 20-án megrendezett tattersalli eseményen nemcsak a nyárias időjárás miatt volt forró a levegő, hanem azért is, mert az ország legkiemelkedőbb csikóit vártuk az MSLT rendezvényére.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.