Back to top

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

A kecske élettartama nos, gondolom, változó. Azonban saját állataimból kiindulva, ha jól tartjuk őket, gond nélkül eléldegélnek 20 évig is. A szakirodalom említ 30 éves kecskéket is, ráadásul ez egy magyarországi adat, tehát nem a „fejlett Nyugatról” származik, ahol az állatjólét szent és sérthetetlen. Az élettartam és az életteljesítmény pedig szoros összefüggésben van, tehát fontos lenne olyan állatokat tartanunk, nevelnünk, tenyésztenünk, melyek hosszú életűek, és hosszú életük során a lehető legtovább vannak termelésben.

Életteljesítmény

Ahogy a szó sugallja: a kecske életében, termelési éveiben leadott teljesítmény, mérhető. Mért adat lehet a született utódok száma, a kifejt tej összes mennyisége, beltartalma és minden olyan adat, ami számszerűsíthető, így mérceként felhasználható. A fenn említett szánentáli anyám most tízéves, hiszen életének második évében űzettem be, tehát hét éve, három évesen volt előhasi. Az átlagos tejtermelése a mai napig durván 2,8 liter/nap (persze laktációban), átlagos latá­ciójának hossza 320 nap.

Eddig összesen 6272 liter tejet termelt, ha ezeket az átlag adatokat összesítem. Nem rossz, ugye?

Tegyük hozzá, hogy az első néhány laktációja teljesen normális módon nem hozta ezeket az adatokat, az elmúlt néhány év viszont fölülmúlta az átlagot, ezért is nevezzük átlagnak. És bár csúcsszuper ez az anya, nem tartottam meg egyetlen lányát sem, mert van néhány olyan tulajdonsága, amit kifejezetten nem szeretek, többek között a hangja. Ez így bután hangzik, de ha az embernek szomszédjai vannak, nem célszerű a hajókürt típusú torokból többet megtartani. A lányai sajnos örökölték vokalizációs képességeit...

Van egy másik, ma már nyugdíjas (kényszernyugdíjas) kecském is, aki, ha az előzőekből kiindulva jól számolom, most 16 éves. Második ellése után került hozzám, tehát legalább 4-5 éves lehetett, és az elsők között érkezett, azaz 11 éve.

Tavaly leselejteztem egy nagyon csúnya tőgygyulladás miatt (persze, kannatőgye van), de még maradt, mert már csak ő van meg a kezdeti csapatból, és igazán megérdemli.

Élete csúcsán könnyedén adta a 3 litereket, tavaly már nem tudtam mérni (a gidák mellett jött a gyulladás), de 2017-ben is bőven megvolt a 2,6-os laktációs átlaga. Évente 8-9 hónapot volt fejhető, egy egyszerű, alpesi-parlagi keverék anya. Ha nem sajnálnám a tőgyét, fizikai állapota alapján nyugodtan termelésben lehetne tartani.

A netet böngészve azért néha állatkínzónak érzem magam, hisz az USA-ban 12 évesen már nyugdíjazzák az anyákat. Én magam ezt addig nem teszem meg, amíg az anya fizikuma, egészsége nem romlik, amíg a laktációból nem lesz zsarolás.

Volt egy 18 évesen selejtezett (eladtam, az új helyen termelt újabb néhány évet) anyám, aki belefáradt a termelésbe és a „vezérségbe”. Sok éven keresztül 4 liter körüli átlagot hozott, és érkezésétől fogva ő volt a királynő. Idős korára lefogyott, és erős testszaga lett, de a termelt tej minősége nem, csak mennyisége változott.

Nem volt szívem vágóba küldeni, új gazdája jelképes összegért vitte el, egykének. Összekapta magát, nem kellett felügyelnie egy teljes 40 fős falkát, és tavaly még termelt...

Genetika

A fent említett kecskék szülei, ősei mind szilárd szervezetű, igen jó állóképességű kecskék lehettek. A vadon élő és vadászható kecskékből kiindulva azonban normálisnak tűnik, hogy egy anya (vagy bak) 15-20 évesen még termeljen (a szabad természetben ezt szaporodásnak és nevelésnek látjuk). A meglőtt állatok trófeáin látható évgyűrűk, különösen a kapitális méretűek legalábbis erre engednek következtetni. Azok az anyák, amelyek képesek sok-sok éven keresztül a csúcson termelni, gyöngyszemei lehetnek állományunknak, és ha ez a sokévi termelés jó termelési eredményekkel is jár, érdemes, sőt fontos rájuk alapozni. Évekre biztonságban, stabilitásban tudhatjuk kis gazdaságunkat, hiszen ezekre az állatokra lehet számítani, ráadásul a szervezeti szilárdság, ahogy a termelési tulajdonságok is, öröklődnek!

Környezet

Persze, a vadonban élő hegyi kecskéket nem fejik és nem takarmányozzák „félre”, viszont ott van a hideg tél, a forró nyár, a szakadékok és a ragadozók. A napi testmozgástól edzettek, ruganyosak, élelmük tartalmaz gyógynövényeket és ásványokat. De ezt mi magunk is megadhatjuk háziasított rokonaiknak. Hiszek abban, hogy a napi mozgás, ha nem is a legelőn, de a nagyméretű, tiszta, szellős karámban hozzájárul a hosszú élethez. A napsütés gyógyítja a sebeket, segíti a csontokat, a friss levegő erősíti a tüdőket.

Az egész életükben zártan tartott állatok csak hatalmas költségek árán tudnak évtizeden felül folyamatosan termelni.

A környezethez hozzátartozik a jó legelő is, ahol, ha csak naponta fél órára is, de az állatok kedvükre válogathatnak a különféle ehető és gyógynövények között. Ha nincs erre lehetőség, akkor a nagy karám, a jó minőségű széna, az idénygyümölcsök, zöldségek etetése, a lombtakarmány, a friss víz, a nyalósó alapvető számukra. Fontos, hogy elkerüljük a hajtatott nevelést, a tenyészérettséget el nem ért állat tenyésztésbe vételét (ez nem is tenyésztés, hanem kínzás), mert ezzel is évekkel tudjuk növelni a hasznos élettartamot és literekben mérni a termelésben elért előnyöket.

Saját példa

Az én kecskéim minden nap három órán át legelnek. Persze, nem 365 napon keresztül, de azért évente 320 napon biztosan kinn vannak néhány órát a legelőn. Nagy, tágas karámban laknak, kb. 8 négyzetméter/kecske a jelenlegi férőhely. A karámban van árnyék, napsütés, kinek mi kell. A legelésen kívül kapnak vegyes szénát, mindenféle finomságot a péksüteménytől a gyümölcsig, illetve kaszálmányt, abrakot viszont csak fejéskor, és csak a fejősök. Ritkán fedeztetem az egy évesnél fiatalabb állatokat, inkább megvárom a következő évet. A táplálék­kie­gészítők, a nyalósóetetés rendszeres, ahogy a féreghajtás és a laborvizsgálatok is.

Nem hinném, hogy ez mindent összevetve, többe kerül, mint 4-5 évente, vagy gyakrabban selejtezni az állatokat,

és újabbakat beállítani, annak minden vesződségével együtt. Ami még nagyon fontos: tudom, mit várhatok el ezen anyák utódaitól is, hiszen azok is MÁR csúcson termelnek, amikor az anyjuk MÉG csúcson van....

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.