Back to top

Aranyegyháza Kincsei - Az Év Tanyája

Szél István Kunadacson 1990-óta foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az általa felépített családi gazdaság több lábon áll, a növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül falusi vendéglátással, illetve saját gyártású élelmiszerek előállításával is foglalkozik, melyek Aranyegyháza Kincsei néven váltak ismertté a térségben.

A Szél család birtokában lévő tanya­gazdaság a hagyományőrzés mellett, fenntarthatóságra törekvő, környezetkímélő gazdálkodást folytat, melynek alapköveit a haladó szellemiségű megoldások jelentik.

A Kiskunsági-homokhátsá­gon fekvő Szél Tanyai Gaz­daság fejlődésében az egész család részt vesz, de István kisebbik fia jelentősebb szerepet vállal a munkában. Így a teljes családi gazdaság százötven hektáron képes termelni, melyből harminc hektár legelő az állattenyésztés szükségletét fedezi. Ezen felül, még körülbelül harminc hektáron termesztenek lucernát, amely szintén az állatok ellátását segíti. A tanyán őshonos állatokat tartanak, racka juhot, szürkemarhát és mangalicát. Továbbá két Shagya arab ló és hagyományos baromfifélék – pulykák, gyöngytyúkok és tyúkok – is megtalálhatók a birtokon. A mangalicából előállított füstölt húsáruk jelentik a gazdaság zászlóshajóját, rendkívül népszerűek a fogyasztók körében. A termékek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2016-ban bekerültek a Bács-Kiskun megyei értéktárba.

„A tanya, a tanyasi élet, egy csodálatos dolog, biztonságot adó világ, amelyben mindig is éltem.

Olyan tanyagazdaságot álmodtunk, ahol egy helyen valósulhat meg a ‚földtől az asztalig’ termelési folyamat, amely fogyasztói megközelítésben záloga a biztonságos, ellenőrzött élelmiszernek” – mondta István.

A gazda a hagyományőrzés mellett kötelezte el magát, többek között ezért is foglalkozik őshonos állatokkal. „A szívem csücske a hagyományőrzés, az ősi fajtákról csak jókat tudok mondani, annak ellenére, hogy nehéz velük bánni, mert szilajok, nem kezes állatok.” Hozzátette, hogy ezek a többszáz éves fajták – különösen a szürke­marha – tartás szempontjából igény­te­lenek, nem betegszenek meg, nincs szükségük intenzív tápokra, a húsuk pedig értékes, ellenben a szaporulatot nem könnyű eladni, ami országos szintű probléma. Az őshonos állatokat értékesíteni gyakorlatilag nem lehet. Saját termékekbe bedolgozva nagyon finomak, és kelendők, de a szaporulatot csak a régi ismerősöknek, visszajáró vevőknek lehet eladni. A szürke­marhák esetében kevesebb a húskihozatal és az élőállat piacon egy-egy szürkemarha borjú csak fele annyiért kel el, mint például egy charolais vagy limousine borjú.

A háztáji mangalicatartás esetében is probléma, hogy csak kevés üzem vesz mangalicát, akkor is maximum ötven darabot – tette hozzá.

A szántóföldi növények közül kukoricát és napraforgót, kertészetükben pedig paprikát és szilvát termesztenek. Utóbbiakból készül a nagy népszerűségnek örvendő Erős Szélpista, illetve a rézüstben főtt szilvalekvár, melyek az „Aranyegyháza Kincsei” néven kerülnek forgalomba. A termékcsalád további tagjai a – már említett – mangalicából készült füstölt termékek: sonkák, szalonnák, kolbászok és szalámik.

A tanya mai formájának elnyeréséhez a családnak sok akadályt kellet és kell legyőznie.

A szerteágazó gazdaság az idei évben teljesedik ki, de a munkaerőhiány nagy gondokat okoz, emiatt sok munka hárul a családtagokra.

Így nem marad idő az olyan szabadidős tevékenységekre, mint a „fogatozás”, amelyet István már évek óta szeretne elkezdeni, de időhiány miatt egyszerűen nem képes rá. István elmondta, hogy a munkabérek, vegyszerek és alkatrészek árának folyamatos emelkedése is nehezíti a helyzetüket. A termelők tíz-tizenöt éve ugyanazon az áron dolgoznak, ráadásul a jövedelem realizálásáig legalább egy évig áll a pénzük az üzletben, ami sokszor másfél évig is elhúzódik. Ehhez képest a szupermarketek polcain sorakozó élelmiszerek ára egyre nagyobb mértékben emelkedik, ami nincs arányban a gabonaárak változásával.

A falusi vendéglátó tevékenységüknek az Ispán Major Vendégház ad otthont, mely a helyi tradíciókhoz, tájjelleghez illeszkedő tanyaközpont. A tizenöt éve működő hagyományőrző vendégházban különböző rendezvényeket szerveznek, melyek elsősorban a helyi termékek népszerűsítésére szolgálnak. Volt már itt kolbász- és pálinkafesztivál, de a térség tradicionális gasztronómiai élményei iránt érdeklődő kisebb-nagyobb csoportokat is szeretettel várják.

A fesztivál, mely általában október első vagy második hétvégéjén kerül megrendezésre, elsősorban a helyi termékek népszerűsítése miatt jött létre. Az ország miden részéről érkeznek résztvevők, de nagy számban a térségből, a Kiskunság és Nagykunság vidékéről jönnek a látogatók.

A terített asztalon a tájra jellemző bográcsos ételeket és hagyományos kemencében sült finomságokat szolgálnak fel.

István elmondta, hogy a megjelenésében kúriára, intéző lakra hasonlító épület részben múzeumként is üzemel, több régi mezőgazdasági eszközt és gépet állítottak ki. „A vastag vályogfalból épült régi öreg tanyát meghagytuk az eredeti állapotában, csak a tetőt cseréltük le, hódfarkú piros új cseréppel fedtük le, és természetesen a vakolatot kijavítva, fehérre meszelve állnak a falak. A nyílászárók cseréje részben az eredeti, részben a mai anyagokkal lett kiegészítve, felújítva, de harmonizál a régi stílussal” – tette hozzá.

A gazdaság a jövő termelőinek tovább fejlesztésével is foglalkozik, felnőttképzés formájában Aranykalászos gazda tanfolyamokat tartanak. A három hónapos képzés negyed évente indul, és hozzávetőlegesen húsz-huszonöt fő jelentkezik. A képzés helyszínét szintén a felújított Ispán Major szolgáltatja.

„Az építkezéssel, tanyai gazdaságunk kiszélesítésével lehetőséget teremtettünk, a komp­lex tanyasi életformák a Szél Tanyai Gazdaság fenntartására, amellyel példát kívánunk mutatni az unokáinkon túl, a jövő generációja felé.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyes feltételezések szerint laboratóriumból is kiszabadulthatott a koronavírus

Keresik a kínai Vuhanban megjelent koronavírus által okozott járvány okát és vannak olyan feltételezések, amelyek szerint a vírus a vuhani nemzeti biológiai laboratóriumból szabadult ki. Amerikai tudósok már 2017-ben figyelmeztettek erre a kockázatra. Eddig 57 millió ember van karanténban.

Brexit: a „kemény válás“ veszélyei

A konkrét kilépési tárgyalások megkezdése előtt az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb aggodalommal néznek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő távozása, közelebbről egy kereskedelmi megállapodás nélküli távozás elé.

Csevegő tehenek

Egy meglepő, új vizsgálat szerint a tehenek társalognak egymással a takarmányról és az időről. A kutatás fényt derített arra, hogy saját, egyedi bőgésükkel miként válaszolnak a tejelő tehenek a negatív és pozitív emocionális helyzetekre.

Több tucat madarat pusztítottak el a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc állatkertjében

Negyvenegy ott élő madarat pusztítottak el a hétvégén a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc (Bojnice) állatkertjében, és a létesítményt lezárták a látogatók elől - jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség hétfőn.

A jelenlegi európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet az európai méztermelők számára

Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.

AM: nem késlekedhetünk a közös agrárpolitika 2021 utáni átmeneti időszakára vonatkozó szabályainak elfogadásával

A gazdáknak a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) ez év végi kifutása után is meg kell kapniuk az őket megillető támogatásokat - mondta a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. január 27-i brüsszeli ülését követően az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

Egy ritka régi francia tyúkfajta

A houdant csak kevés számú színváltozatban tenyésztik, elsősorban babos, fehér és gyöngyszürke színekben fordul elő. Mint köztudott, nehéz és tömeges fajta, ezért hústermelésre is megfelelő: a kakas körülbelül 3,5 kg-ot nyom. A houdan fajtajellegéből adódóan nyugodt és jámbor.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Útmutatókat készített a Nébih a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók.

Brutális sáskajárás van Kenyában és félő, hogy nem állnak meg

Nagy a kockázata annak, hogy a Kenyával szomszédos országokat is letarolják a sáskák.