Back to top

Atkairtó készítmények hatékonysága

Egy olaszországi kísérletben azt vizsgálták, hogy három, az országban nemrég engedélyezett új atkairtó készítmény mennyiben bizonyult hatásosnak.

A dél-olaszországi Calabria tartományban, valós körülmények között azt vizsgálták fiasításmentes állapotban, hogy az eljárás lényeges részét képező atkairtó készítmények közül három, az országban nemrég engedélyezett új szer mennyiben bizonyult hatásosnak (porcukorteszttel ellenőrizve), használata mennyire munkaigényes, ill. milyen költséggel jár. A felhasznált hatóanyagok: oxálsav és hangyasav voltak.

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály

Az anya nyári, maximum 3 heti (1-3 lépre történő) zárkázásával és az összes fiasítás elvételével végzett atkairtási módszerrel az olasz szaklapokban számos cikk foglalkozik. (Az elvett fiasítás átmenetileg olyan anyátlan tartalékcsaládba kerül, amelyhez 7 nap elteltével adnak anyabölcsőt. Az az időszak, amíg az új anya abban petézni nem kezd, teszi lehetővé az ott elhelyezett népesség csaknem 100 %-os atkamentesítését. Az így létesített tartalékcsalád azután tetszés szerint felhasználható, míg az eredeti anyától származó fiasítással a folyamat újra kezdhető, vagy az mélyhűtőbe rakva megsemmisíthető – ref.)

A vizsgált (egy kivétellel nálunk is ismert) készítmények a következők voltak:

• ApiFor60, amelynek a hatóanyaga a kezelés teljes tartamára egy üres keretbe rakott AsproNovarForm párologtatókban lévő hangyasav;

• ApiBioxal, oxálsav hatóanyaggal; ezt a kezelés elején és annak befejezésekor egy alkalommal, csurgatással juttatták be;

• VarroMed (5 mg hangyasav és 44 mg oxálsav ml-enként), amelyet ismételt csurgatással alkalmaztak.

A tesztben 36, szabványos Dadant-Blatt kaptárban lévő méh­család vett részt, átlagosan 5 keretnyi fiasítással és előző évi anyákkal.

Az AsproNovarForm 3 olyan, 13,5 cm2 felületű kanóccal ellátott, pontosan a keretbe illő műanyag tartály, amelyben egyenként 200 ml tömény hangyasav van. A fészekbe helyezik.

Az ApiBioxal-os kezelés a fiasítás csurgatásos kezelését jelenti, léputcánként 5 ml, családonként átlagosan 35 ml készítmény felhasználásával. Az oxálsav vivőanyaga víz és a tapadás elősegítésére glicerin.

A VarroMed készítményt 6 napos időközönként, 3 alkalommal használták, kivéve, ha a lehullott atkák száma az utolsó kezelést követően magas volt; ekkor további 1-2 kezelést végeztek.

Az egyes szerek hatékonyságának megítéléséhez, a következő kérdéseket kell(ett) tisztázni (a ref. szerint nem csak egy kísérletben, hanem mindig!):

1. azért nincs lehullott atka, mert nincs, vagy mert hatástalan a készítmény?

2. pontos volt a lehullott atkák megszámlálása? (a vizsgálótálcán söpredék, virágporszemcsék, víz, stb. lehet)

3. a kezelés után mennyi idő elteltével számoljuk az atkákat? Azt hányszor ismételjük? A módszer: ez a kezelést követően mindig azonos időtartam?

4. figyelembe vettük a természetes atkahullást, vagy azt teljes egészében a kezelés hatásának tulajdonítjuk?

5. végül, gondoltunk-e arra, hogy a vizsgáló tálcára fektetett vazelinnel megkent, vagy ragadós lap hiányában az oda hullott atkák egy része visszamászhatott a fészekbe?

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Az egyes készítmények hatékonyságát a kísérlet elején és végén, a kezeléseket közvetlenül követően, porcukorteszttel mérték, a statisztikai eltérések figyelembe vételével.

A hangyasavas és az oxálsavas kezelés eszerint közel egyenértékű, a kísérlet végén 0 %, míg a VarroMed enyhén emelkedett, 0,6 %-os értékű végeredménnyel – amennyiben a kiinduló fertőzési szint (atkaszám) alacsony volt. A kezelés hatására lehullott atkák számában, időben eltérések voltak tapasztalhatók, ugyanis az atkahullás pl. az oxálsavas kezelés utáni napokban tetőzött, majd fokozatosan csökkent, eltérően a másik két készítménytől. A VarroMed hatékonyságát, ill. a szükséges atkairtások számát a család nagysága befolyásolta, ami nem mondható el a másik két készítményről. Viszont kevéssé népes méhcsaládokban a szellőztetés intenzitása alacsonyabb, ami a párologtatásban is megnyilvánul. Az oxálsav hatása garantált, ill. nem függ a fiasításos, valamint a méhekkel takart lépek számától. Augusztus végén éppen az oxálsavval kezelt családok voltak a legjobb állapotban.

Ha a kezelés költségeibe a petéztető tok előállítását/vásárlását/amortizációját és magának a készítménynek a kezelési költségeit összesítjük, első helyen az oxálsav végez, míg a hangyasav-tartályos és a VarroMed-es megoldások lényegesen drágábbak.

A hangyasav 23-28 °C külső hőmérséklet és közepes páratartalom mellett működik jól. A VarroMed megfelelő adagolásban, nagy (atka- és méh) népességnél gyors párolgása miatt hordáscsúcsban is alkalmazható. Az oxálsavas kezelésnél, magas kezdeti atkafertőzésnél ajánlatos egy további csurgatásos kezelés pár nappal az anya zárkázását követően, hogy a fiasításában korlátozott család ne essen össze a zárkázás 24 napja alatt. A fiatal kikelő méhek miatt viszont fontos az esetleges későbbi kezelések időzítése (július-augusztus végére), ill., hogy hordáscsúcson ez a kezelés nem ajánlható.

A L’Apis 2019. februári számából

L. Cirrillo és M.D’Imperio cikkét ismertette:

dr. Tóth György

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.

Robotok a tehenek egészségéért

Amerikai mérnökök olyan robotpirulát fejlesztettek ki, amely képes mozogni a tehenek gyomorüregeiben és adatokat küldeni az állat egészségi állapotáról. A prototípus bemutatta a robotpirulához kifejlesztett áramkörrendszert és gyártási technológiát.

Hamarosan elkezdődik a sertéstelepek járványügyi besorolása

A sertéságazatnak az állategészségügy lesz a kulcsfontosságú területe. Tenyészteni már tudunk, van jó genetikánk, a technológiát is meg tudjuk venni, de a járványvédelemhez fel kell állítani a megfelelő ellenőrzési rendszert. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ennek érdekében kezdeményezte a telepek járványügyi besorolását - tájékoztatott Horvát István elnök.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.