Back to top

Atkairtó készítmények hatékonysága

Egy olaszországi kísérletben azt vizsgálták, hogy három, az országban nemrég engedélyezett új atkairtó készítmény mennyiben bizonyult hatásosnak.

A dél-olaszországi Calabria tartományban, valós körülmények között azt vizsgálták fiasításmentes állapotban, hogy az eljárás lényeges részét képező atkairtó készítmények közül három, az országban nemrég engedélyezett új szer mennyiben bizonyult hatásosnak (porcukorteszttel ellenőrizve), használata mennyire munkaigényes, ill. milyen költséggel jár. A felhasznált hatóanyagok: oxálsav és hangyasav voltak.

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály

Az anya nyári, maximum 3 heti (1-3 lépre történő) zárkázásával és az összes fiasítás elvételével végzett atkairtási módszerrel az olasz szaklapokban számos cikk foglalkozik. (Az elvett fiasítás átmenetileg olyan anyátlan tartalékcsaládba kerül, amelyhez 7 nap elteltével adnak anyabölcsőt. Az az időszak, amíg az új anya abban petézni nem kezd, teszi lehetővé az ott elhelyezett népesség csaknem 100 %-os atkamentesítését. Az így létesített tartalékcsalád azután tetszés szerint felhasználható, míg az eredeti anyától származó fiasítással a folyamat újra kezdhető, vagy az mélyhűtőbe rakva megsemmisíthető – ref.)

A vizsgált (egy kivétellel nálunk is ismert) készítmények a következők voltak:

• ApiFor60, amelynek a hatóanyaga a kezelés teljes tartamára egy üres keretbe rakott AsproNovarForm párologtatókban lévő hangyasav;

• ApiBioxal, oxálsav hatóanyaggal; ezt a kezelés elején és annak befejezésekor egy alkalommal, csurgatással juttatták be;

• VarroMed (5 mg hangyasav és 44 mg oxálsav ml-enként), amelyet ismételt csurgatással alkalmaztak.

A tesztben 36, szabványos Dadant-Blatt kaptárban lévő méh­család vett részt, átlagosan 5 keretnyi fiasítással és előző évi anyákkal.

Az AsproNovarForm 3 olyan, 13,5 cm2 felületű kanóccal ellátott, pontosan a keretbe illő műanyag tartály, amelyben egyenként 200 ml tömény hangyasav van. A fészekbe helyezik.

Az ApiBioxal-os kezelés a fiasítás csurgatásos kezelését jelenti, léputcánként 5 ml, családonként átlagosan 35 ml készítmény felhasználásával. Az oxálsav vivőanyaga víz és a tapadás elősegítésére glicerin.

A VarroMed készítményt 6 napos időközönként, 3 alkalommal használták, kivéve, ha a lehullott atkák száma az utolsó kezelést követően magas volt; ekkor további 1-2 kezelést végeztek.

Az egyes szerek hatékonyságának megítéléséhez, a következő kérdéseket kell(ett) tisztázni (a ref. szerint nem csak egy kísérletben, hanem mindig!):

1. azért nincs lehullott atka, mert nincs, vagy mert hatástalan a készítmény?

2. pontos volt a lehullott atkák megszámlálása? (a vizsgálótálcán söpredék, virágporszemcsék, víz, stb. lehet)

3. a kezelés után mennyi idő elteltével számoljuk az atkákat? Azt hányszor ismételjük? A módszer: ez a kezelést követően mindig azonos időtartam?

4. figyelembe vettük a természetes atkahullást, vagy azt teljes egészében a kezelés hatásának tulajdonítjuk?

5. végül, gondoltunk-e arra, hogy a vizsgáló tálcára fektetett vazelinnel megkent, vagy ragadós lap hiányában az oda hullott atkák egy része visszamászhatott a fészekbe?

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Az egyes készítmények hatékonyságát a kísérlet elején és végén, a kezeléseket közvetlenül követően, porcukorteszttel mérték, a statisztikai eltérések figyelembe vételével.

A hangyasavas és az oxálsavas kezelés eszerint közel egyenértékű, a kísérlet végén 0 %, míg a VarroMed enyhén emelkedett, 0,6 %-os értékű végeredménnyel – amennyiben a kiinduló fertőzési szint (atkaszám) alacsony volt. A kezelés hatására lehullott atkák számában, időben eltérések voltak tapasztalhatók, ugyanis az atkahullás pl. az oxálsavas kezelés utáni napokban tetőzött, majd fokozatosan csökkent, eltérően a másik két készítménytől. A VarroMed hatékonyságát, ill. a szükséges atkairtások számát a család nagysága befolyásolta, ami nem mondható el a másik két készítményről. Viszont kevéssé népes méhcsaládokban a szellőztetés intenzitása alacsonyabb, ami a párologtatásban is megnyilvánul. Az oxálsav hatása garantált, ill. nem függ a fiasításos, valamint a méhekkel takart lépek számától. Augusztus végén éppen az oxálsavval kezelt családok voltak a legjobb állapotban.

Ha a kezelés költségeibe a petéztető tok előállítását/vásárlását/amortizációját és magának a készítménynek a kezelési költségeit összesítjük, első helyen az oxálsav végez, míg a hangyasav-tartályos és a VarroMed-es megoldások lényegesen drágábbak.

A hangyasav 23-28 °C külső hőmérséklet és közepes páratartalom mellett működik jól. A VarroMed megfelelő adagolásban, nagy (atka- és méh) népességnél gyors párolgása miatt hordáscsúcsban is alkalmazható. Az oxálsavas kezelésnél, magas kezdeti atkafertőzésnél ajánlatos egy további csurgatásos kezelés pár nappal az anya zárkázását követően, hogy a fiasításában korlátozott család ne essen össze a zárkázás 24 napja alatt. A fiatal kikelő méhek miatt viszont fontos az esetleges későbbi kezelések időzítése (július-augusztus végére), ill., hogy hordáscsúcson ez a kezelés nem ajánlható.

A L’Apis 2019. februári számából

L. Cirrillo és M.D’Imperio cikkét ismertette:

dr. Tóth György

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs újabb afrikai sertéspestis kitörés Görögországban

Február elején egy görög, kis háztáji gazdaságban elpusztult egy hízó, amelyről a vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzött volt az afrikai sertéspestis vírusával. Az eset óta nem volt újabb kitörés az országban, a szakemberek egyetlen, a vírus jelenlétére, terjedésére utaló jelet sem találtak azóta.

A méhek képesek „kiszimatolni” a betegségeket

A méhek megfelelően kell kondicionálni, hogy felismerjék a betegségeket. Susanna Soares portugál származású dizájner tudományos vizsgálatokra alapozva alkotta meg azt az üvegből készült szerkezetet, mellyel méheket lehet felhasználni különböző súlyos betegségek (köztük a rák legelterjedtebb változatainak) korai diagnosztizálására.

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

Kezes bárány vagy gyilkos? - Nagyobb figyelmet az apaállatokra

Az ember megtanult együtt élni a háziasított állatokkal, megtanulta őket kezelni, ellátni, kialakított egyfajta bánásmódot. Egyet azonban, úgy látszik, ma sem vesz figyelembe: a házi állatok biológiája, viselkedése nem változott meg.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Az árvácska növényvédelme

Az ibolyafélék családjába tartozó árvácska (viola x wittrockiana) gyakran ültetett kétnyári dísznövény. Nagy- és kisvirágú változatai parkokban, kertekben, balkonládákban igen kedves színfoltot adnak. Egyik őse a nálunk is vadon élő háromszínű árvácska.

Az áttelelő zöldségfélék védelme

Ahhoz, hogy egészségünk, munkaerőnk töretlen maradjon, a frisszöldség-fogyasztás nagyon fontos a téli hónapokban is. Ezért nem szabad megfeledkeznünk azokról a hidegtűrő, áttelelő zöldségfélékről, amelyek télen is szedhetők, folyamatosan használhatók ételeinkben, emellett a házikert téli hasznosítását is szolgálják. Közülük most a bimbóskel és a póréhagyma kórokozóit és kártevőit mutatjuk be.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

Kezdődhet a lemosó permetezés, ne sajnáljuk a permetlét

A napok előrehaladtával egyre jobban érezhető a tavasz közeledte, mi is újra jelentkezünk a növényvédelmi előrejelzéssel. A legelső teendő a fák megtisztítása a tavalyi gyümölcsmúmiáktól, valamint a metszés és a lemosó permetezés. Nem mindegy, milyen szert választunk a lemosáshoz, előtte nézzük át a fákat és azonosítsuk az ellenségeinket.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.