Back to top

Atkairtó készítmények hatékonysága

Egy olaszországi kísérletben azt vizsgálták, hogy három, az országban nemrég engedélyezett új atkairtó készítmény mennyiben bizonyult hatásosnak.

A dél-olaszországi Calabria tartományban, valós körülmények között azt vizsgálták fiasításmentes állapotban, hogy az eljárás lényeges részét képező atkairtó készítmények közül három, az országban nemrég engedélyezett új szer mennyiben bizonyult hatásosnak (porcukorteszttel ellenőrizve), használata mennyire munkaigényes, ill. milyen költséggel jár. A felhasznált hatóanyagok: oxálsav és hangyasav voltak.

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály

Az anya nyári, maximum 3 heti (1-3 lépre történő) zárkázásával és az összes fiasítás elvételével végzett atkairtási módszerrel az olasz szaklapokban számos cikk foglalkozik. (Az elvett fiasítás átmenetileg olyan anyátlan tartalékcsaládba kerül, amelyhez 7 nap elteltével adnak anyabölcsőt. Az az időszak, amíg az új anya abban petézni nem kezd, teszi lehetővé az ott elhelyezett népesség csaknem 100 %-os atkamentesítését. Az így létesített tartalékcsalád azután tetszés szerint felhasználható, míg az eredeti anyától származó fiasítással a folyamat újra kezdhető, vagy az mélyhűtőbe rakva megsemmisíthető – ref.)

A vizsgált (egy kivétellel nálunk is ismert) készítmények a következők voltak:

• ApiFor60, amelynek a hatóanyaga a kezelés teljes tartamára egy üres keretbe rakott AsproNovarForm párologtatókban lévő hangyasav;

• ApiBioxal, oxálsav hatóanyaggal; ezt a kezelés elején és annak befejezésekor egy alkalommal, csurgatással juttatták be;

• VarroMed (5 mg hangyasav és 44 mg oxálsav ml-enként), amelyet ismételt csurgatással alkalmaztak.

A tesztben 36, szabványos Dadant-Blatt kaptárban lévő méh­család vett részt, átlagosan 5 keretnyi fiasítással és előző évi anyákkal.

Az AsproNovarForm 3 olyan, 13,5 cm2 felületű kanóccal ellátott, pontosan a keretbe illő műanyag tartály, amelyben egyenként 200 ml tömény hangyasav van. A fészekbe helyezik.

Az ApiBioxal-os kezelés a fiasítás csurgatásos kezelését jelenti, léputcánként 5 ml, családonként átlagosan 35 ml készítmény felhasználásával. Az oxálsav vivőanyaga víz és a tapadás elősegítésére glicerin.

A VarroMed készítményt 6 napos időközönként, 3 alkalommal használták, kivéve, ha a lehullott atkák száma az utolsó kezelést követően magas volt; ekkor további 1-2 kezelést végeztek.

Az egyes szerek hatékonyságának megítéléséhez, a következő kérdéseket kell(ett) tisztázni (a ref. szerint nem csak egy kísérletben, hanem mindig!):

1. azért nincs lehullott atka, mert nincs, vagy mert hatástalan a készítmény?

2. pontos volt a lehullott atkák megszámlálása? (a vizsgálótálcán söpredék, virágporszemcsék, víz, stb. lehet)

3. a kezelés után mennyi idő elteltével számoljuk az atkákat? Azt hányszor ismételjük? A módszer: ez a kezelést követően mindig azonos időtartam?

4. figyelembe vettük a természetes atkahullást, vagy azt teljes egészében a kezelés hatásának tulajdonítjuk?

5. végül, gondoltunk-e arra, hogy a vizsgáló tálcára fektetett vazelinnel megkent, vagy ragadós lap hiányában az oda hullott atkák egy része visszamászhatott a fészekbe?

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Az egyes készítmények hatékonyságát a kísérlet elején és végén, a kezeléseket közvetlenül követően, porcukorteszttel mérték, a statisztikai eltérések figyelembe vételével.

A hangyasavas és az oxálsavas kezelés eszerint közel egyenértékű, a kísérlet végén 0 %, míg a VarroMed enyhén emelkedett, 0,6 %-os értékű végeredménnyel – amennyiben a kiinduló fertőzési szint (atkaszám) alacsony volt. A kezelés hatására lehullott atkák számában, időben eltérések voltak tapasztalhatók, ugyanis az atkahullás pl. az oxálsavas kezelés utáni napokban tetőzött, majd fokozatosan csökkent, eltérően a másik két készítménytől. A VarroMed hatékonyságát, ill. a szükséges atkairtások számát a család nagysága befolyásolta, ami nem mondható el a másik két készítményről. Viszont kevéssé népes méhcsaládokban a szellőztetés intenzitása alacsonyabb, ami a párologtatásban is megnyilvánul. Az oxálsav hatása garantált, ill. nem függ a fiasításos, valamint a méhekkel takart lépek számától. Augusztus végén éppen az oxálsavval kezelt családok voltak a legjobb állapotban.

Ha a kezelés költségeibe a petéztető tok előállítását/vásárlását/amortizációját és magának a készítménynek a kezelési költségeit összesítjük, első helyen az oxálsav végez, míg a hangyasav-tartályos és a VarroMed-es megoldások lényegesen drágábbak.

A hangyasav 23-28 °C külső hőmérséklet és közepes páratartalom mellett működik jól. A VarroMed megfelelő adagolásban, nagy (atka- és méh) népességnél gyors párolgása miatt hordáscsúcsban is alkalmazható. Az oxálsavas kezelésnél, magas kezdeti atkafertőzésnél ajánlatos egy további csurgatásos kezelés pár nappal az anya zárkázását követően, hogy a fiasításában korlátozott család ne essen össze a zárkázás 24 napja alatt. A fiatal kikelő méhek miatt viszont fontos az esetleges későbbi kezelések időzítése (július-augusztus végére), ill., hogy hordáscsúcson ez a kezelés nem ajánlható.

A L’Apis 2019. februári számából

L. Cirrillo és M.D’Imperio cikkét ismertette:

dr. Tóth György

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Növényvédelmi előrejelzés – Bagolylepkék a láthatáron

Növényvédelmi szempontból egyelőre a száraz időre jellemző rovarkártevő-aktivitás a fő kihívás, hiszen a hamisítatlan nyári idő egészen szeptember első néhány napjáig kitartott, a Kárpát-medencébe betörő hidegfront csak néhány napja vetett véget a kánikulai időnek.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

Az állatorvosoknak az élelmiszerbiztonság területén is fontos szerep jut

Az élelmiszerbiztonság fenntartásán nap mint nap több ezer szakember dolgozik, élükön az állatorvosokkal - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján.

A dió új károsítói

Hogyan lehet egészséges, szép, világos héjú és belű diót termeszteni? Ami eddig nem okozott különösebb gondot, néhány éve komoly kihívás elé állítja a termesztőket. Új károsítók jelentek meg, és az új fajták növényvédelmére is jobban kell figyelni. A hagyományos lengyeltóti diótermesztési konferencián többek közt ezekre a kérdésekre kerestek választ.

Növényorvos a közterületen: menetrendszerű augusztusi levélszáradás

Sajnos már megszokott látvány a fák augusztusi levélszáradása. A kánikulai forróságnak, a napsugárzásnak és a fölvehető tápanyagok hiányának is szerepe lehet a levélszélek beszáradásával meginduló folyamatban. Végül a nyár végi teljes lombhullás is bekövetkezhet.