0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Embrió-átültetések Mezőhegyesen

Az embrió-átültetés – vagy idegen szóval az embriótranszfer – az elmúlt évtizedekben a mesterséges termékenyítés továbbfejlesztéseként, mint új szaporítási eljárás, egyre szélesebb körben jelenik meg a nagyvilágban, s alkalmazása várhatóan a versenyképes állattenyésztés egyik alappillére lesz Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél.

Hazánkban az embrió-átültetés biotechnológiai módszerének kidolgozásában, alkalmazásában és népszerűsítésében élen jár az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

A gazdaság eredményeinek javulása több területen

Isaszegi Norbert termelési vezérigazgató-helyettestől megtudhattuk, hogy Mezőhegyesen már nagy hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek és a tejelőszarvasmarha-állománynak. A beruházásoknak köszönhetően a cég tejelőtelepe is megújítás alatt áll, mely jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel is párosul.

Már ezt megelőzően is magas genetikai szint volt jellemző a mezőhegyesi állományra, melynek versenyképességét egy embrióprogrammal is növelték, illetve növelik.

Mintegy féléves alapos előkészítő munka után érkeztek az első embriók Mezőhegyesre – először tíz, majd egy hónappal később kilenc került beültetésre. A program során mintegy 100 embrió érkezett – szállítmányonként általában 20, 25. Hogy pontosan mennyi is érkezett, az részint az embriókat biztosító partnercégtől függött, hiszen hazánkba csak a legmagasabb minőségi szintet képviselő és genetikai értékkel, mutatószámmal, azaz GTPI-vel kifejezett embrió érkezhetett a programba. Másrészt Mezőhegyesen biztosítani kellett olyan üszőket, melyek az adott időpontban embrió-beültetésre alkalmasak.

Tehát igen összehangolt munkára van szükség, melyben hazai részről a Kaposvári Egyetem Embrió-átültető Központja és a Génbank-Semex Magyarország Kft. is részt vállal.

Az embrióprogram során elsődleges cél volt, hogy a mező­hegyesi holstein-fríz állomány kezdetek kori 2000-es GTPI száma emelkedjen. A beültetett embriók 2700-as, 2800-as értékkel bírtak. Amikor az így világra jövő állatok a termelésbe bekerülnek, egyértelmű, hogy magasabb genetikai értéket képviselnek, s többlethozamot is fognak produkálni. A gazdaság vezetői emellett szeretnék a későbbiekben ezek utódait tenyészállatként értékesíteni – nemcsak a nő-, hanem a hímivarúakat is, sőt az embrió-beültetéssel született üszőkből kimosott embriót akár értékesíteni is. Tehát az embrióprogram több célt is szolgál, a gazdaság több ágazatának is javítja eredményességét.

Embrió beültetése vemhes stádiumú méhbe

A program kiváló lehetőséget nyújt arra is, hogy a magyar gazdák, illetve a hazai mezőgazdasági cégek jó példát lássanak arra, miként érdemes az embriótranszfer adta lehetőségeket kihasználni. Hiszen az állami tulajdonú cég a szarvasmarha-tenyésztés területén is kiemelkedő eredményeket ér el, melyet többek közt az is bizonyít, hogy számos díjazott egyedet mutattak be, például a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon.

Isaszegi Norbert szerint az embrióprogram egy olyan új, innovatív, ma már egyre szélesebb körben terjedő eljárás Magyarországon, melyet cége szeretne még jobban megismertetni, elérhetővé tenni az egész magyar gazdatársadalom számára. Ezért Mezőhegyesnek kiemelt célja bemutatni az új módszereket, beszámolni az eredményekről akár a helyszínen – a gazdaságban, akár a különböző rendezvényeken, a médián keresztül is. Különösen fontos a kiállításon való részvétel, hiszen ott széles körben be tudják mutatni, hol tartanak, milyenek az embrió-átültetésen rész vett egyedek. Ezeket mindenki megszemlélheti, s minden érdeklődő láthatja, mit lehet elérni ezzel az új eljárással.

Mezőhegyesre az embriók a világ jelenlegi egyik legmodernebb laboratóriumából, Kanadából érkeztek.

Itt egy különleges módszerrel nagyon fiatal állatoktól nyerik a petesejteket, azaz olyanoktól, akik még ivarérés előtt állnak. A petesejteket a petefészekből egy ultrahangos aspirációs tűvel leszívják, s egy lombikban egy napig, különleges eljárással érlelik. Eközben a stábnak elő kell készítenie a hímivarsejteket is, melyeket a petesejt megtermékenyítésére fognak alkalmazni. 24 óra elteltével a petesejteket osztályozzák, s amelyiket megfelelő minőségűnek találják, egy tartó­pipetta segítségével kiemelik.

Ekkor a kiválasztott hímivarsejtet egy tűszerű eszközzel, egy mikropipettával a petesejtbe juttatják, így megtermékenyül a petesejt.

Ezután egy különleges tápfolyadékba kerül 6 napra, s tartóedényben egy erre kifejlesztett széndioxid-inkubátorba helyezik, ahol megindul az osztódás, így az ott eltöltött hat nap alatt körülbelül százsejtes stádiumban szedercsira vagy hólyagcsira állapotig jut el. Ezt követően megvizsgálják az embrió minőségét, fejlettségét, s amennyiben megfelelőnek találják, lefagyasztják, s ilyen állapotban szállítják a világ akár távoli országaiba is.

Mivel az embrió 6-7 naposan érkezik, ezért olyan állatokba kell beültetni azokat, melyeknél méh nyálkahártyája ennek megfelelő fázisban van.

Ehhez viszont az kell, hogy az állatok ivarzását szinkronizálják, s az együttivarzókat hét nap elteltével megvizsgálják. A tüsző helyén ilyenkor sárgatest képződik, ami a vemhességi hormont termeli. Ez a vemhességi hormon a nyálkahártyát befogadásra készíti elő. Az embriót ebbe a hétnapos, tulajdonképpen vemhes stádiumú méhbe ültetik be, mely itt meg tud tapadni.

Kimagasló genetikai értékű anyaggal dolgozunk

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez úgynevezett biopsziázott IVF embriók érkeznek, amelyek 40 százalékából születik utód (a biopsziázás miatt), viszont már beültetés előtt biztosan lehet tudni, hogy a születendő utód a sok vizsgált paraméter tekintetében mennyire jó értékkel bír.

Ma már hazánkban is rendelkezésre állnak azok az ultrahangos készülékek, melyek segítségével úgy a vemhes állapotot, mint a sárgatestfázist könnyen nyomon tudjuk követni.

Ezt korábban csak tapintással lehetett megoldani. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindkét módszer alkalmazása indokolt, hiszen az egyik igazolja a másikat. Amennyiben a vizsgált egyedet megfelelőnek találjuk, úgy az adott méhszarvba egy különleges katéter segítségével az előkészített embriót a zárt méhnyak-csatornán keresztül a szakember rutinszerűen be tudja ültetni.

Hazánkban jelenleg igen jó arányú vemhesülést tudunk elérni az említett embrió-beültetéssel, ennek is köszönhetjük, hogy elnyertük a kanadai csúcslaboratórium bizalmát, s így Mezőhegyesre valóban a legjobb genetikai értékű anyag érkezhetett.

A jövőben a jó teljesítményt nyújtó, genetikailag kimagasló anyaállatok így biztosítva lesznek az embriótranszferekhez, s szerencsére kiváló örökítő-képességű apaállatokat is tudunk ahhoz biztosítani, hogy hazánk akár világvezető országgá válhasson az embrió-előállítás területén. Erre reményt ad az is, hogy már most is exportálunk jelentős mennyiségű szaporítóanyagot a világ több mint nyolcvan országába, közvetett és közvetlen úton bikatelepeinkről. A nálunk tartott bikák szaporítóanyaga nemcsak Európa uniós és Unión kívüli országaiba, de még Új-Zélandra, sőt Dél-Amerikába is eljut. De említésre méltó piaca van a magyar szaporítóanyagnak Kanadában és az Egyesült Államokban is.

Tehát bikaállományunk genetikailag és állategészségügyileg is olyan, melyre érdemes alapozni,

így a világ legjelentősebb szarvasmarha-tenyésztő országai számára is képesek leszünk akár csúcsminőségű fagyasztott embriókat előállítani. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szándéka a szarvasmarha-tenyésztés és az embrióprogram területén is jó példát mutatni a gazdálkodóknak – legyenek azok akár kis-, akár közép-, akár nagybirtokot művelők –, hogy a technológiai fejlesztéseknek és programoknak köszönhetően miképpen tudják vállalkozásuk versenyképességét továbbnövelni. (x)

 

Forrás: Kistermelők Lapja