Back to top

Az ősz hozza meg az egyensúlyt

A hektikus idei időjárás, az áprilisig tartó aszály, majd az azt követő rengeteg csapadék alaposan megtépázta a búzatermést a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél, melynek növénytermesztése mennyiségében és minőségében is gyenge évet könyvelhet el. A hibrid kukorica is közepesen sikerült, a többi őszi betakarítású növény ugyanakkor várhatóan szépen hoz majd.

A takarmánykukorica, a napraforgó, és különösen a szója esetében, ha nem is kiváló, de a rossz évjárathoz képest jó eredmények születnek.

A kalászosok esetében nem volt jó az idei esztendő, a búza esetében közel húsz éve nem látott terméskiesés következett be a terméshozamot tekintve. Mindemellett nem alakul jól az idei termés minősége sem – mondta el lapunknak Isaszegi Norbert. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: idén őszi búzából a hektáronkénti hozam mindössze 5 tonna volt.

Az időjárás az egész országban rontott az eredményeken, a dél-alföldi területeket azonban még fokozottabban érintette a téli aszály.

Isaszegi Norbert: kifejezetten kemény, hektikus időszakon vagyunk túl
Tavaly december 31-éig már 160 milliméter csapadék hiányzott a talajból, ősszel száraz, poros talajba vetettek. A szárazság egészen április végéig tartott, amikor aztán özönvízszerű eső esett, és szinte az egész május végig kiemelten csapadékos volt. Idén sajnos az időjárás tett róla, hogy az egész országban a megszokottnál gyengébb eredmények szülessenek. Így volt ez Mezőhegyesen is.

Sem mennyiség, sem minőség

A szárazság nem kedvezett a bokrosodásnak, ami a mennyiségre volt negatív hatással, a májusi folyamatos eső pedig a minőséget rontotta le nagyon. „A búzánk toxintartalma a szigorú magyar szabvány kétszerese, ez még megfelel az uniós szabványnak. Ez, vegyítve más gabonákkal, már a magyar szabványnak is megfelel, szóval mi még szerencsésebbek vagyunk mint azok a gazdák, akiknek eladhatatlan a búzájuk a nagy toxintartalom miatt.

Mi még értékesíteni tudjuk, igaz, nagyon alacsony áron, körülbelül 41 ezer forintért tonnáját.

Aki olyan szerencsés, hogy toxinmentes búzája van, annak most is 50 ezer forintért kel el az áruja, vagy akár afelett egy kicsivel. Ilyen azonban nagyon kevés van.

A búza esetében az a taktika, amely tavaly 7,8 tonnát hozott hektáronként, idén nem működött: a korán, sekélyebbre történő vetés, korai bokrosodás, csökkentett csíraszámú, vagyis 3 milliós hektáronkénti vetőmag mennyiség esetén jól működik a stratégia, ha normál csapadékos évre kell készülni. A mostani hektikus évben ennek pont az ellenkezője, egy elmaradt, gyenge bokrosodás valósult meg. A végeredmény: kevés, apró és fejletlen szemű, kis hektolitersúlyú búza.

Ilyen időjárási viszonyok mellett nem is csoda az ilyesmi. A már említett 160 milliméternyi tavalyi hiányra jött a kifejezetten hektikus 2019-es év.

„Augusztus 31-éig idén 440 milliméter csapadék hullott, ebből 360 milliméter négy hónap alatt, a maradék 80 milliméter a másik négy hónap alatt. Erre nem lehet jó válaszokat adni” – fogalmazott Isaszegi Norbert.

A Ménesbirtokon nyári betakarítású kalászos jószerével csak búza van, minimális területen, ötven hektáron termelnek árpát, amely szintén nem sikerült idén valami jól.

Az ősz már vidámabb

Nem csak ménes, hanem birtok is

Mezőhegyesen a szántóföldi növénytermesztés legfőbb, legjelentősebb szelete a hibridkukorica-vetőmag előállítása. Ezen felül a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szarvasmarhákat és természetesen lovakat is tart, vagyis ezeknek is termel tömegtakarmányt, elsősorban silókukoricát és lucernát. A továbbiakban a szántóföldön a klasszikus, megszokott növényeket termesztik. 1600 hektáron őszi búzát, ebből 500 hektáron vetőmag-búzát állítanak elő, de idén 900 hektárnyi napraforgó, ezer hektáron takarmánykukorica és több mint 900 hektárnyi szóját is termesz­tenek, amely jó váltónövénye a vetőmag-kukoricának. Békésebb években a hozamok sem számítanak rossznak: tavaly őszi búzából 7,8 tonnás, takarmánykukoricából 10, vetőmag-kukoricából 3,9 tonnás hektáronkénti terméshozamot produkáltak, napraforgóból ugyanennyit, szójából pedig 3,6 tonna termett egy hektáron.

Mezőhegyesen, ahogy az ország sok más részében, a legtöbb gazdánál az évet az őszi betakarítású növények mentik meg. Ezek közül is a legtöbbet a hibrid kukorica, vagyis a vetőmag hoz.

Vetőmagkukoricát idén 2256 hektáron termeltek Mezőhegyesen, amely minden évben jó befektetésnek bizonyul – ez még a mostani gyengébb esztendőben is igaz.

Az augusztus 10-én elkezdődött betakarítás szeptember közepére be is fejeződött, a termés pedig a Limagraintől a közelmúltban visszavásárolt vetőmagüzembe került további feldolgozásra.

A vetőmag-kukorica komoly bevételt termel Mezőhegyesnek, ezért még az is megérte, hogy a porszáraz talajba vetés helyett a Magyarországon nagyon ritka előöntözést alkalmazzák. A rendelkezésre álló öntözhető területen ezért öntözni kell, amit a vetőmag-kukorica különösen igényel. Az öntözésnek azért sincs alternatívája, mert ez a növény hozza a legnagyobb bevételt a szántóföldi növényeken belül, de az egész Ménesbirtok Zrt. működésén belül is. „Ebből a hektáronként megtermelődő több mint másfél millió forintból – és persze a többi bevételből kell ellátnunk a törvény által előírt feladatainkat, így például a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium fenntartását, valamint ez finanszírozza a lótenyésztést, a génmegőrzést is” – tette hozzá Isaszegi Norbert.

A vetőmagüzemmel más az összkép

Az előöntözés és a később érkezett csapadék valamit javított az áprilisban még tragikusnak tűnő helyzeten, de az előző évek eredményeitől elmarad az idei hozam.

A hektáronként termett mintegy 3 tonna 15–20 százalékos visszaesést jelent a korábbiakhoz képest.

A vetésidő első kétharmadában az anya- és apasorok heterogén kelést mutattak, a nőivarú sorok vontatott keléséhez egy elcsúszott hímivarú állomány társult. Ráadásul a beporzás idején is folyamatosan szakadt az eső, ez sem kedvezett a termékenyülésnek. A hektáronkénti 3 tonna tehát nem jó eredmény a korábbiakhoz képest, de így is hasznot hoz Mezőhegyesnek, különösen úgy, hogy a Limagraintől visszavett vetőmagüzem révén a hozzáadott érték is a Ménesbirtok Zrt.-nél jelentkezik.

A szóban forgó üzem persze eddig is szoros kapcsolatot ápolt a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-vel, de kedvezőtlenebb, bérleti viszonyban az árunövények tekintetében, amely alapvető funkciók ellátását ugyan szolgálta, de a stratégiai célok megvalósítását sem­miképp. Kifejezetten fontos funkciója volt ugyanis az üzemnek a tárolás, hiszen nemcsak vetőmagüzemről, hanem általában a gabona fogadására, kezelésére és tárolására kifejlesztett létesítményről van szó.

A hetvenes évek végén létesült, azóta többször bővített és átépített üzem tehát egy olyan nagy kapacitású tároló is, amely eddig hiányzott a mezőhegyesi Ménesbirtok portfóliójából.

Persze a tárolás alapvető funkciója mellett az egyik legfontosabb az idén megvásárolt üzem kapcsán, a vetőmag-feldolgozó sor.

A szójának van jövője

Ami viszont a jelek szerint kifejezetten jól hoz majd, az a szója. Közel ezer hektáron termesztik ezt a növényt Mezőhegyesen, ottjártunkig száz hektárt takarítottak be, ígéretes eredményekkel.

Ez alapján 3,2–3,6 tonnás hektáronkénti átlagot várnak, amely azért számít jó eredménynek, mert egy korai fajtáról van szó, amelytől legfeljebb 2,5–3 tonnát vártak.

A jövőben várhatóan 10–20 százalékkal növelik majd a szója vetésterületét
„A szójában egyébként is látunk perspektívát, várhatóan 10–20 százalékkal növeljük a jövőben a termőterületét, mert elégedettek vagyunk vele” – mondta el a vezérigazgató-helyettes. „Támogatás nélkül hektáronként 100 ezer forint hasznot hoz a szója, ez a tiszta pénz, az árbevétel mínusz költségek után maradó összeget jelenti.

Nálunk a tonnánkénti önköltsége 70 ezer forint körül alakul, amely alacsonynak mondható.

Ráadásul a szója jó előveteménye a hibrid kukoricának is, szóval van jövője Mezőhegyesen.”

A takarmánykukorica a másik fontos tétel Mezőhegyesen, ám az időjárás viszontagságai miatt ebbe nem kívántak a Ménesbirtok döntéshozói túl sok energiát fektetni eleinte. Korai kukoricával, kisebb inputanyag-igénnyel számoltak, ám megjött a nagy eső, ami „megtréfálja a gazdát”. Ilyenkor stratégiát kell módosítani, utólag is alkalmazható technológia szükséges, egy kicsit többet kell figyelni, áldozni azokra a technológiákra, amik rugalmasságot jelenthetnek a munkák és kijuttatandó inputanyagok okszerű időzítésében.

A tanulság az, hogy utólag néha felül kell bírálni az eredeti elképzeléseket, és bele kell nyúlni a technológiába.

Mindez végül sikeresnek bizonyult, mert a korai takarmánykukorica eredménye 9,8 tonna fizetősúlyú lett hektáronként, amely a tavalyi 10,2 tonnától csak kismértékben marad el. A hosszabb tenyészidejű kukorica még áll a lábán, de az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy összességében az árukukorica-termés a Ménesbirtokon 11 tonna körül várható.

A napraforgó és a vad

Napraforgót idén 906 hektáron termelnek Mezőhegyesen, ebből ottjártunkig 454 hektárt takarítottak be, amelyen a fizetősúly 3,4 tonna volt hektáronként.

Az idén Mezőhegyesen 906 hektáron termett napraforgó
A vadkárosabb területek nélkül a hozam 3,75 tonna is megvan hektáronként, de a közeli erdők miatt az őzek és a dámok is megdézsmálják néha a napraforgót, ott csak 3 tonnás a hektáronkénti termés.

A napraforgó esetében is igaz, hogy a Ménesbirtokon viszonylag alacsony költségek mellett tudják termelni, így aztán valóban jó hasznot hoz.

Az előző két évben 120–150 ezer forint hasznot hozott hektáronként – támogatások nélkül.

Összességében elmondható, hogy egy nagyon kemény, hektikus év után kell számot vetniük, amelynek az eleje porszáraz, a közepe özönvízszerű esőkkel tarkított volt. A kalászosok gyenge bokrosodása meglátszik a termésen, és a minőségnek sem tett jót a sok eső. Az évet az őszi betakarítású növények javították fel, amelyek termése ugyan nem lett kiváló, de jónak mondható. A szója, a takarmánykukorica és a napraforgó az, amely a hibrid kukorica mellett az árbevételt biztosítja a jelenlegi gyenge árak mellett is. (x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az eső megint késett Mezőhegyesen

Az idén minden eddiginél kevesebb és rosszabb őszibúza-termést takarítottak be Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tábláiról. A szakemberek számos módon igyekeznek elkerülni egy újabb rossz évet, de a természet idén is a „mezőgazdaság-ellenes” arcát mutatja. A vetések már háromhetes késésben vannak.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

Az éghajlatváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat

Erdőben járni jót tesz a léleknek, emellett az erdő hozzájárul a klímavédelemhez, véd a fénytől, az erróziótól, a gazdaságnak és az egész társadalomnak hoz hasznot – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az Országfásítási Program székesfehérvári állomásán.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Új növényegészségügyi szabályozást vezetnek be

A novemberben megjelenő uniós rendelet szerint bővül a nagy veszteséget okozó, idegenhonos károsítók terjesztésére képes, éppen ezért vizsgálatköteles termékek köre. December 14-től a növényegészségügyi szabályozás alatt álló növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal csak az a vállalkozó folytathat gazdasági tevékenységet, aki szerepel a hatóság növényegészségügyi nyilvántartásában.

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.