A takarmánykukorica, a napraforgó, és különösen a szója esetében, ha nem is kiváló, de a rossz évjárathoz képest jó eredmények születnek.
A kalászosok esetében nem volt jó az idei esztendő, a búza esetében közel húsz éve nem látott terméskiesés következett be a terméshozamot tekintve. Mindemellett nem alakul jól az idei termés minősége sem – mondta el lapunknak Isaszegi Norbert. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: idén őszi búzából a hektáronkénti hozam mindössze 5 tonna volt.
Tavaly december 31-éig már 160 milliméter csapadék hiányzott a talajból, ősszel száraz, poros talajba vetettek. A szárazság egészen április végéig tartott, amikor aztán özönvízszerű eső esett, és szinte az egész május végig kiemelten csapadékos volt. Idén sajnos az időjárás tett róla, hogy az egész országban a megszokottnál gyengébb eredmények szülessenek. Így volt ez Mezőhegyesen is.
Sem mennyiség, sem minőség
A szárazság nem kedvezett a bokrosodásnak, ami a mennyiségre volt negatív hatással, a májusi folyamatos eső pedig a minőséget rontotta le nagyon. „A búzánk toxintartalma a szigorú magyar szabvány kétszerese, ez még megfelel az uniós szabványnak. Ez, vegyítve más gabonákkal, már a magyar szabványnak is megfelel, szóval mi még szerencsésebbek vagyunk mint azok a gazdák, akiknek eladhatatlan a búzájuk a nagy toxintartalom miatt.
Aki olyan szerencsés, hogy toxinmentes búzája van, annak most is 50 ezer forintért kel el az áruja, vagy akár afelett egy kicsivel. Ilyen azonban nagyon kevés van.
A búza esetében az a taktika, amely tavaly 7,8 tonnát hozott hektáronként, idén nem működött: a korán, sekélyebbre történő vetés, korai bokrosodás, csökkentett csíraszámú, vagyis 3 milliós hektáronkénti vetőmag mennyiség esetén jól működik a stratégia, ha normál csapadékos évre kell készülni. A mostani hektikus évben ennek pont az ellenkezője, egy elmaradt, gyenge bokrosodás valósult meg. A végeredmény: kevés, apró és fejletlen szemű, kis hektolitersúlyú búza.
Ilyen időjárási viszonyok mellett nem is csoda az ilyesmi. A már említett 160 milliméternyi tavalyi hiányra jött a kifejezetten hektikus 2019-es év.
A Ménesbirtokon nyári betakarítású kalászos jószerével csak búza van, minimális területen, ötven hektáron termelnek árpát, amely szintén nem sikerült idén valami jól.
Az ősz már vidámabb
|
Nem csak ménes, hanem birtok is Mezőhegyesen a szántóföldi növénytermesztés legfőbb, legjelentősebb szelete a hibridkukorica-vetőmag előállítása. Ezen felül a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szarvasmarhákat és természetesen lovakat is tart, vagyis ezeknek is termel tömegtakarmányt, elsősorban silókukoricát és lucernát. A továbbiakban a szántóföldön a klasszikus, megszokott növényeket termesztik. 1600 hektáron őszi búzát, ebből 500 hektáron vetőmag-búzát állítanak elő, de idén 900 hektárnyi napraforgó, ezer hektáron takarmánykukorica és több mint 900 hektárnyi szóját is termesztenek, amely jó váltónövénye a vetőmag-kukoricának. Békésebb években a hozamok sem számítanak rossznak: tavaly őszi búzából 7,8 tonnás, takarmánykukoricából 10, vetőmag-kukoricából 3,9 tonnás hektáronkénti terméshozamot produkáltak, napraforgóból ugyanennyit, szójából pedig 3,6 tonna termett egy hektáron. |
Mezőhegyesen, ahogy az ország sok más részében, a legtöbb gazdánál az évet az őszi betakarítású növények mentik meg. Ezek közül is a legtöbbet a hibrid kukorica, vagyis a vetőmag hoz.
Az augusztus 10-én elkezdődött betakarítás szeptember közepére be is fejeződött, a termés pedig a Limagraintől a közelmúltban visszavásárolt vetőmagüzembe került további feldolgozásra.
A vetőmag-kukorica komoly bevételt termel Mezőhegyesnek, ezért még az is megérte, hogy a porszáraz talajba vetés helyett a Magyarországon nagyon ritka előöntözést alkalmazzák. A rendelkezésre álló öntözhető területen ezért öntözni kell, amit a vetőmag-kukorica különösen igényel. Az öntözésnek azért sincs alternatívája, mert ez a növény hozza a legnagyobb bevételt a szántóföldi növényeken belül, de az egész Ménesbirtok Zrt. működésén belül is. „Ebből a hektáronként megtermelődő több mint másfél millió forintból – és persze a többi bevételből kell ellátnunk a törvény által előírt feladatainkat, így például a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium fenntartását, valamint ez finanszírozza a lótenyésztést, a génmegőrzést is” – tette hozzá Isaszegi Norbert.
A vetőmagüzemmel más az összkép
Az előöntözés és a később érkezett csapadék valamit javított az áprilisban még tragikusnak tűnő helyzeten, de az előző évek eredményeitől elmarad az idei hozam.
A vetésidő első kétharmadában az anya- és apasorok heterogén kelést mutattak, a nőivarú sorok vontatott keléséhez egy elcsúszott hímivarú állomány társult. Ráadásul a beporzás idején is folyamatosan szakadt az eső, ez sem kedvezett a termékenyülésnek. A hektáronkénti 3 tonna tehát nem jó eredmény a korábbiakhoz képest, de így is hasznot hoz Mezőhegyesnek, különösen úgy, hogy a Limagraintől visszavett vetőmagüzem révén a hozzáadott érték is a Ménesbirtok Zrt.-nél jelentkezik.
A szóban forgó üzem persze eddig is szoros kapcsolatot ápolt a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-vel, de kedvezőtlenebb, bérleti viszonyban az árunövények tekintetében, amely alapvető funkciók ellátását ugyan szolgálta, de a stratégiai célok megvalósítását semmiképp. Kifejezetten fontos funkciója volt ugyanis az üzemnek a tárolás, hiszen nemcsak vetőmagüzemről, hanem általában a gabona fogadására, kezelésére és tárolására kifejlesztett létesítményről van szó.
Persze a tárolás alapvető funkciója mellett az egyik legfontosabb az idén megvásárolt üzem kapcsán, a vetőmag-feldolgozó sor.
A szójának van jövője
Ami viszont a jelek szerint kifejezetten jól hoz majd, az a szója. Közel ezer hektáron termesztik ezt a növényt Mezőhegyesen, ottjártunkig száz hektárt takarítottak be, ígéretes eredményekkel.
„A szójában egyébként is látunk perspektívát, várhatóan 10–20 százalékkal növeljük a jövőben a termőterületét, mert elégedettek vagyunk vele” – mondta el a vezérigazgató-helyettes. „Támogatás nélkül hektáronként 100 ezer forint hasznot hoz a szója, ez a tiszta pénz, az árbevétel mínusz költségek után maradó összeget jelenti.
Ráadásul a szója jó előveteménye a hibrid kukoricának is, szóval van jövője Mezőhegyesen.”
A takarmánykukorica a másik fontos tétel Mezőhegyesen, ám az időjárás viszontagságai miatt ebbe nem kívántak a Ménesbirtok döntéshozói túl sok energiát fektetni eleinte. Korai kukoricával, kisebb inputanyag-igénnyel számoltak, ám megjött a nagy eső, ami „megtréfálja a gazdát”. Ilyenkor stratégiát kell módosítani, utólag is alkalmazható technológia szükséges, egy kicsit többet kell figyelni, áldozni azokra a technológiákra, amik rugalmasságot jelenthetnek a munkák és kijuttatandó inputanyagok okszerű időzítésében.
Mindez végül sikeresnek bizonyult, mert a korai takarmánykukorica eredménye 9,8 tonna fizetősúlyú lett hektáronként, amely a tavalyi 10,2 tonnától csak kismértékben marad el. A hosszabb tenyészidejű kukorica még áll a lábán, de az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy összességében az árukukorica-termés a Ménesbirtokon 11 tonna körül várható.
A napraforgó és a vad
A vadkárosabb területek nélkül a hozam 3,75 tonna is megvan hektáronként, de a közeli erdők miatt az őzek és a dámok is megdézsmálják néha a napraforgót, ott csak 3 tonnás a hektáronkénti termés.
A napraforgó esetében is igaz, hogy a Ménesbirtokon viszonylag alacsony költségek mellett tudják termelni, így aztán valóban jó hasznot hoz.
Összességében elmondható, hogy egy nagyon kemény, hektikus év után kell számot vetniük, amelynek az eleje porszáraz, a közepe özönvízszerű esőkkel tarkított volt. A kalászosok gyenge bokrosodása meglátszik a termésen, és a minőségnek sem tett jót a sok eső. Az évet az őszi betakarítású növények javították fel, amelyek termése ugyan nem lett kiváló, de jónak mondható. A szója, a takarmánykukorica és a napraforgó az, amely a hibrid kukorica mellett az árbevételt biztosítja a jelenlegi gyenge árak mellett is. (x)
