Back to top

Ellenállhatatlan ellenállók

A szőlőnemesítés több mint másfél évszázados történetének egyik jelentős fejezete szól az ellenálló, toleráns hibridek létrehozásáról. A folyamatot az Amerikából idehurcolt károsítók generálták, de a megoldás is a tengerentúlról érkezett.

A 19. század végén az alanyfajták kinemesítése volt az elsődleges cél. Ezzel párhuzamosan születtek meg a régi termőhibridek és a direkttermő fajták. A második világháború után több nemesítői bázison folytatódott tovább az interspecifikus hibridek létrehozása. Ennek eredményeként látott napvilágot a jelenleg legelterjedtebb fehérborszőlő-fajtánk, a Bianca is. A hazai keresztezőtevékenység, leszűkülve ugyan, de ma is folytatódik. A külföldi szakmai műhelyek eredményeiből szintén honosodtak meg új fajták az elmúlt években. A fajtajegyzékből azonban el is tűnnek egykor sokat ígérő hibridek. Cikkünkben gyakorlatias áttekintést szeretnénk adni a rezisztencianemesítés trendjeiről, illetve be kívánjuk mutatni a nemzeti fajtalista új reménységeit, vagyis az „ellenállhatatlan ellenállókat”.

A filoxéravész után a rezisztencianemesítés első bázisa Franciaországban alakult ki. A keresztezéseken munkálkodó Albert Seibel és a Seyve-Villard család nevét máig is számtalan „sorszámozott” hibrid őrzi. A franko-amerikai szőlőutódok létrehozásában több Vitis-faj is szerephez jutott, így a rezisztencia forrásává válhatott a V. lincecumii és a V. rupestris.

A 19. és 20. század fordulóján született hibridek szolgáltak a második világháború utáni hazai rezisztencianemesítés alapjául is.

A hatvanas évektől született interspecifikusok szülei között gyakran bukkan fel Seibel neve, vagy az SV (Seyve-Villard) rövidítés, de az Eger-sorozat is a francia szőlészek sikereit viszi tovább. A Seyve-Villard család nevét és munkájának gyümölcsét ma is őrzi a fajtajegyzék egyik hibridje, a Villard blanc. A Tamássy és Koleda vezette nemesítői csapat egy másik Vitis-fajt, nevezetesen a kelet-ázsiai amurensist is keresztezéseibe vont, így kiemelkedően fagytűrő utódokat nyertek.

A 20. század második felétől új program indult a nemesítésben Bouquet vezetésével, mely segítségével sikerült a kiemelkedő ellenálló-képességű Muscadinia rotundifoliát is a keresztezésekbe vonni. A 21. század kezdetére számos új rezisztenciaforrást sikerült feltárni, a bővülő genetikai források mellé azonban új kihívások is társultak.

Így ma már nem a kifogástalan fagytűrő képesség vagy a lisztharmat- és peronoszpóra-ellenállóság az egyetlen nemesítői cél. Kiemelkedő szerep jut a borminőség mellett például a feketerothadással szembeni toleranciának is.

Napjainkban ifj. dr. Kozma Pál és csapata a hazai szőlőnemesítés utolsó bázisa, eredményeik igen biztatóak, hiszen többirányú programjuk már számos fajtaelismerést hozott. A vizsgálatok további jelöltek esetében jelenleg is folynak, szaporításuk kísérleti célból egyedileg engedélyezett. Ilyen innovatív fehérborszőlő-fajtajelöltek a Pálma, a Borsmenta, az Andor és a Csanád, míg a vörösborkészítésre alkalmas hibridek között a Pinot Regina és a Pamerzs érdemel kiemelt figyelmet.

Külföldi nemesítői csapatok is fáradoznak a rezisztencia minél szélesebb körű kiterjesztésén. Ezen hibridek közül néhány már a magyar fajtajegyzékbe is bekerült. Ilyen például a Németországban és Csehországban már regisztrált Hibernal nevű német hibrid, melyet a NAIK jelentett be a hazai köztermesztésbe vonás céljából.

A nemzeti fajtajegyzékben található interspecifikus fajták számának alakulása 2006-tól napjainkig
A nemzeti fajtajegyzékben található interspecifikus fajták számának alakulása 2006-tól napjainkig
A fajtaszerkezet állandóan változik, az új sikerek megszületése mellett vannak sajnos vesztesei is az átalakuló fajtajegyzéknek. Az utóbbi évek „interspecifikus mérlege” nagyjából nullszaldós (lásd a diagramon), hiszen az elismerést nyert új hibridek mellett fogyatkozott is a toleráns fajták száma. A remény azonban él ezek fennmaradására, hiszen éppen az utóbbi években a jegyzékből törölt Csillám tűnik a feketerothadás-ellenállóság egyik kiemelkedő forrásának.

Mivel a rájuk vonatkozó szakirodalom csak szűkebb körben hozzáférhető, szeretnénk az utóbbi évtized új interspecifikus hibridjeit röviden bemutatni, elsősorban termesztési értékükre koncentrálva. Hogy rezisztenciájuk mértékét, forrását jobban megérthessék, származásukat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Castellum

A fehérborszőlő-fajta Szerbiában Panonija néven került regisztrálásra. Évről évre kiegyenlítetten jól terem, termésbiztonsága kiemelkedő. Közepes érési idejű. Minősége kielégítő, lelágyulásra nem hajlamos. Diszkrét aromájú bora harmonikus összetételű. Peronoszpórával, lisztharmattal szemben ellenálló, rothadásra nem hajlamos. Középerős növekedésű, rövidcsapos metszéssel is termeszthető.

Ister

A fehérborszőlő-hibrid Szerbiában Bácska néven került regisztrálásra. Termőre fordulását követően valamivel mérsékeltebben, később bőven terem. A Biancához hasonló időben, szeptember elején-közepén érik. Cukortartalma rendre 18 MM° körül alakul, míg titrálható savtartalma általában alacsony (6-7 g/l). Bora jellegzetes zamatú, kellemes asztali bor. Peronoszpórára, lisztharmatra és szürkerothadásra sem érzékeny. Zöldmunkaigénye kicsi. Fagytűrő képessége kiváló, a termőhely talajadottságaival és vízellátottságával szemben viszont igényes.

Jázmin

Közepes termőképességű fehérborszőlő-fajta. Muskotályos ízű termését korán érleli (augusztus végén), lágy bort ad. Peronoszpórának, lisztharmatnak ellenáll, rothadásra nem hajlamos. Kis fürtjei miatt hosszúmetszést igényel, zöldmunkaigénye mérsékeltnek mondható. Fagytűrése jó, szárazságra azonban érzékeny.

Sylver

Kissé fűszeres ízű, zamatgazdag fehérborszőlő-fajta. Jó termőképességű, de lelágyulásra hajlamos hibrid. A Biancánál kiegyenlítettebb minőséget ad. Peronoszpóra- és lisztharmat-ellenállósága jó, rothadásra nem érzékeny. Hosszú­metszés mellett jól terem, zöldmunkaigénye közepes. Jó fagytűrése mellett a talaj iránt sem igényes és a szárazságot is jól tűri.

Vitalis

Lelágyulásra nem hajlamos, neutrális ízvilágú fehérborszőlő-fajta. Nagy fürtjeinek és termékeny rügyeinek köszönhetően kisebb terhelés mellett is bőven terem. Közepes érési idejű. Termésbiztonsága, fagytűrő képessége kiváló. Peronoszpórával és lisztharmattal szemben ellenálló, nem rothad. Nagy növekedési erélye ellenére sem nevel sűrű lombot. Szárazságra és a gyengébb talajadottságokra sem érzékeny.

MMG - Vegyszerek, amiket nem akarunk elfogyasztani

 

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Újabb ötévnyi bizalom

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) küldöttülése a főtitkárválasztás során újabb öt évre bizalmat szavazott Dr. Brazsil Dávidnak. „Nem az elmúlt négy év folytatása, hanem új öt év indítása a célom” - ígéri Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újraválasztott főtitkára.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.