Back to top

Folytatódik a vajdasági gazdaság fejlesztése

2016-ban új korszak kezdődött a vajdasági magyarság életében: elindult a magyar állam gazdaságfejlesztési programja, amit a szerb kormány is elfogadott. Azóta kiderült, hogy a programnak Szerbia és Magyarország is a nyertese, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben Zentán, a magyar állam vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződésaláírási ünnepségén.

Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
A miniszter felidézte, hogy évekkel ezelőtt, amikor kikérték a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) véleményét arról, hogyan lehetne segíteni a délvidéki magyar közösségnek, a VMSZ elnöke egy gazdaságfejlesztési programot említett, illetve kiegyensúlyozott baráti kapcsolatot szorgalmazott Belgráddal és a szerb kormánnyal. A VMSZ elképzelése egybevágott a magyar kormány elképzeléseivel, aminek az eredménye a sikeres gazdaságfejlesztési program lett.

A programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely létesült

– részletezte a külgazdasági és külügyminiszter, és elmondta, hogy további támogatások várhatók.

Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy a határon túli nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatni – hangsúlyozta, majd biztosította róla a jelenlevőket, hogy a továbbiakban is számíthatnak a magyar kormány támogatására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy vállalta a program megvalósításával járó kockázatokat, hiszen ilyen irányú tapasztalata eddig senkinek nem volt a Vajdaságban.

Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Az ötletből nemzetpolitikai eszköz, a kísérletből nemzetpolitikai siker lett – fogalmazott a VMSZ elnöke. Rámutatott, hogy a vajdaságiak elsődleges célja az, hogy egyről a kettőre jussanak: lássák az unokáikat felnőni, tudjanak szót váltani a szomszédaikkal, és élhessék az életüket, majd azzal folytatta, hogy ehhez az identitás megőrzése mellett egzisztenciális támogatásra van szükségük, és a gazdaságfejlesztési program ezt lehetővé teszi.

„A teljességre való törekvés nélkül: ezúttal 247 falusi házat sikerült megvásárolni, ami azt jelenti, hogy a 3,5 év során eddig mintegy ezer családi ház került fiatal magyar házasok tulajdonába. Ebben a pályázati körben 512 szarvasmarhát, 3795 juhot, 1476 tenyészsertést sze­reztek be, 64 bálázógépet, 488 csepegtetőrend­szert, 837 fóliasátrat vá­­sároltak a pályázók, és ez még nem minden"

– tette hozzá Pásztor István.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Október 11-én a hetedik pályázati körben hirdettek eredményt. Ezúttal 2165 szer­ződést írtak alá, ami 7,52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 10,5 mil­liárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé. A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016–2018-as szakaszára eredetileg 50 milliárd forintot szánt Budapest, később azonban növelte a keretösszeget.

A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fektették.

A cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

A baromfi- és húsmarha-támogatások javítják az agrárium teljesítményét

A baromfi ágazat és a húsmarha támogatási keretösszegének emelése amellett, hogy a gazdálkodók számára plusz forintokat jelent, jó befektetés is, hiszen javítja az agrárium teljesítményét és exportteljesítményét - mondta Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornának.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Sokat spórolhatnak a béreken a munkaadók

Jövő nyár közepén 15,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke. Az szja-vágással együtt keletkező adóék így már meghaladná a régiós átlagot.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.