Back to top

Folytatódik a vajdasági gazdaság fejlesztése

2016-ban új korszak kezdődött a vajdasági magyarság életében: elindult a magyar állam gazdaságfejlesztési programja, amit a szerb kormány is elfogadott. Azóta kiderült, hogy a programnak Szerbia és Magyarország is a nyertese, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben Zentán, a magyar állam vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződésaláírási ünnepségén.

Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
A miniszter felidézte, hogy évekkel ezelőtt, amikor kikérték a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) véleményét arról, hogyan lehetne segíteni a délvidéki magyar közösségnek, a VMSZ elnöke egy gazdaságfejlesztési programot említett, illetve kiegyensúlyozott baráti kapcsolatot szorgalmazott Belgráddal és a szerb kormánnyal. A VMSZ elképzelése egybevágott a magyar kormány elképzeléseivel, aminek az eredménye a sikeres gazdaságfejlesztési program lett.

A programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely létesült

– részletezte a külgazdasági és külügyminiszter, és elmondta, hogy további támogatások várhatók.

Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy a határon túli nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatni – hangsúlyozta, majd biztosította róla a jelenlevőket, hogy a továbbiakban is számíthatnak a magyar kormány támogatására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy vállalta a program megvalósításával járó kockázatokat, hiszen ilyen irányú tapasztalata eddig senkinek nem volt a Vajdaságban.

Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Az ötletből nemzetpolitikai eszköz, a kísérletből nemzetpolitikai siker lett – fogalmazott a VMSZ elnöke. Rámutatott, hogy a vajdaságiak elsődleges célja az, hogy egyről a kettőre jussanak: lássák az unokáikat felnőni, tudjanak szót váltani a szomszédaikkal, és élhessék az életüket, majd azzal folytatta, hogy ehhez az identitás megőrzése mellett egzisztenciális támogatásra van szükségük, és a gazdaságfejlesztési program ezt lehetővé teszi.

„A teljességre való törekvés nélkül: ezúttal 247 falusi házat sikerült megvásárolni, ami azt jelenti, hogy a 3,5 év során eddig mintegy ezer családi ház került fiatal magyar házasok tulajdonába. Ebben a pályázati körben 512 szarvasmarhát, 3795 juhot, 1476 tenyészsertést sze­reztek be, 64 bálázógépet, 488 csepegtetőrend­szert, 837 fóliasátrat vá­­sároltak a pályázók, és ez még nem minden"

– tette hozzá Pásztor István.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Október 11-én a hetedik pályázati körben hirdettek eredményt. Ezúttal 2165 szer­ződést írtak alá, ami 7,52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 10,5 mil­liárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé. A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016–2018-as szakaszára eredetileg 50 milliárd forintot szánt Budapest, később azonban növelte a keretösszeget.

A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fektették.

A cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Savanyúságban is csak minőséget

A magyar ember szereti és rendszeresen fogyasztja a savanyúságot – mondja Renczésné Vajda Margit. Hinnünk kell neki, hiszen szakember, óriási tapasztalattal rendelkezik: közel négy évtizede dolgozik e területen. Ő volt az, aki „meghonosított” egy hazánkban addig szinte ismeretlen tevékenységet, a kimért savanyúság készítését és értékesítését.

A magyar gazdák stabil támogatáspolitikára számíthatnak 2020-ban is

A magyar mezőgazdaság kedvező helyzete biztos alapot nyújt ahhoz, hogy határon átívelő együttműködésekkel segítsük a felvidéki gazdák, agrár-vállalkozások versenyképesség növelő és munkahelyteremtő beruházásait - mondta el Nagy István, csütörtök este a Szepsiben rendezett gazdafórumon.

Közeleg a 28. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje

Az Innovációs Nagydíjon kívül, összesen hét innovációs díj kerül átadásra, március 27-én az Országházban, azon társaságok számára, melyek 2020. február 12-ig beadják jelentkezésüket.

Átadták a Zöld Óvoda címeket – 235 intézmény kapta meg az elismerést

Már tizenharmadik alkalommal ítélték oda a Zöld Óvoda és az Örökös Zöld Óvoda címeket, idén összesen 235 intézménynek. Az okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára adta át.

Tavaly mintegy 800 milliárd forint támogatás segítette a gazdálkodókat

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Tíz év alatt megkétszereződtek a földárak Németországban

A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben, átlagosan 2,3-szorosára nőttek a földárak az országban. A növekedés egyik fő okának azt tartják, hogy megjelentek a vevők között a mezőgazdaságon kívüli befektetők is.

„Élnünk kell a lehetőséggel” – megnyílt az AGROmashEXPO

Megkezdődött az agrárkiállítási szezon a 38. AGROmashEXPO és a hozzá kapcsolódó AgrárgépShow első napjával szerdán. A Hungexpón megtartott ünnepélyes megnyitóeseményen Nagy István kijelentette: a mezőgazdaság jó eredményeinek része az évek óta folyamatosan növekvő mezőgép-beruházás is.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

71 agrárminiszter Berlinben

Már több mint egy évtizede hagyomány, hogy a berlini Zöld Hét keretében nemzetközi agrárminiszter-találkozót szerveznek, ahol a világ nagy élelmiszer-ellátási kérdéseit tárgyalják meg a vezető agrárpolitikusok. Az idén 71 kollégéját köszöntötte Julia Klöckner német agrárminiszter. A tanácskozás végén kiadott kommünikéjükben a globális kereskedelem fontosságát hangsúlyozzák a résztvevők.