Back to top

Kihalás szélén egy magyar őshonos háziállatfajta

Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.

MMG - A kihalás szélén a magyar parlagi kecske

A magyar parlagi kecske eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza. A magyarok által hozott, és a Kárpát-medencében akkor itt élők által tartott kecskék kereszteződéséből alakult ki. Jellemzője 10 cm-es, vagy azt meghaladó szőrhosszúsága, amely a testet tincsesen, a bordaívtől hátra eső testrészt gatyás jellegűen borítja.

2011-12 előtt szinte alig akadt, aki e fajtajelleget viselő kecskék génmegőrzésével foglalkozott volna hazánkban, holott egy évszázaddal ezelőtt még nagy számban voltak jelen Magyarországon. Ám a hagyományos paraszti gazdálkodás átalakulásával, eltűnésével egyre gyakoribbá vált a keverék, keresztezett állomány még a legeldugottabb falusi portákon is.

Szinte az utolsó pillanatban kezdődött a fajta megmentése, amely uniós program segítségével indult. E munkát 2016-tól hazai támogatás is ösztönözi, a Géngyűrű Génmegőrzési Program keretében.

Magyar parlagi kecskék
Magyar parlagi kecskék
Fotó: BNE

A magyar parlagi kecskét a hosszú szőre védi a rovaroktól, extenzíven tartható és az ártéri területek, gátak legeltetésében lehet gazdasági szerepe is.

Mind emellett vizsgálják különlegesen értékes és hasznos tulajdonságaikat, takarmányozási lehetőségeiket és azt is, hogy miként lehet tejtermelésüket javítani.

Napjainkban mintegy 10-11 hazai tenyésztő foglalkozik a fajta megmentésével. A Haszonállat-génmegőrzési Intézet és Magyar Haszonállat Génmegőrző Egyesület közös munkája eredményeként pedig mintegy 30 egyedes állományt tartanak az Intézet gödöllői telepén. Ezek egy része az alföldi tájra jellemző magasabb, míg a másik fele a hegyvidéki alacsonyabb változat. E mellett Haszonállat-génmegőrzési Intézetnek az erdélyi Homoródalmáson is van 40-50-es létszámú magyar parlagi kecske állománya.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.

Koronavírus - Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.