Back to top

Kihalás szélén egy magyar őshonos háziállatfajta

Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.

MMG - A kihalás szélén a magyar parlagi kecske

A magyar parlagi kecske eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza. A magyarok által hozott, és a Kárpát-medencében akkor itt élők által tartott kecskék kereszteződéséből alakult ki. Jellemzője 10 cm-es, vagy azt meghaladó szőrhosszúsága, amely a testet tincsesen, a bordaívtől hátra eső testrészt gatyás jellegűen borítja.

2011-12 előtt szinte alig akadt, aki e fajtajelleget viselő kecskék génmegőrzésével foglalkozott volna hazánkban, holott egy évszázaddal ezelőtt még nagy számban voltak jelen Magyarországon. Ám a hagyományos paraszti gazdálkodás átalakulásával, eltűnésével egyre gyakoribbá vált a keverék, keresztezett állomány még a legeldugottabb falusi portákon is.

Szinte az utolsó pillanatban kezdődött a fajta megmentése, amely uniós program segítségével indult. E munkát 2016-tól hazai támogatás is ösztönözi, a Géngyűrű Génmegőrzési Program keretében.

Magyar parlagi kecskék
Magyar parlagi kecskék
Fotó: BNE

A magyar parlagi kecskét a hosszú szőre védi a rovaroktól, extenzíven tartható és az ártéri területek, gátak legeltetésében lehet gazdasági szerepe is.

Mind emellett vizsgálják különlegesen értékes és hasznos tulajdonságaikat, takarmányozási lehetőségeiket és azt is, hogy miként lehet tejtermelésüket javítani.

Napjainkban mintegy 10-11 hazai tenyésztő foglalkozik a fajta megmentésével. A Haszonállat-génmegőrzési Intézet és Magyar Haszonállat Génmegőrző Egyesület közös munkája eredményeként pedig mintegy 30 egyedes állományt tartanak az Intézet gödöllői telepén. Ezek egy része az alföldi tájra jellemző magasabb, míg a másik fele a hegyvidéki alacsonyabb változat. E mellett Haszonállat-génmegőrzési Intézetnek az erdélyi Homoródalmáson is van 40-50-es létszámú magyar parlagi kecske állománya.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Másszunk ki a palackból - folyóbor trendek Amszterdamból

Újdonságok, trendek és érdekességek a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyén. A folyó-, vagy inkább a helyszínen palackozott borok, nem a silány minőséget képviselik. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltak Amszterdamban.

A rendőrlóból lett olimpikon

Épp a minap olvastam egy érdekes cikket George és Monica Theodorescuról, amikor egy orosz barátomtól jött a hír, elment az orosz csoda, az orlov trotter, a gyönyörű szürke Balagur, akit még volt szerencsém fotózni 2005-ben, éppen akkor, amikor lovasával, Alexandra Korelovával először feltűnt Aachenben. A tökéletes piaffot bemutató ló nagy szenzáció volt.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.