Back to top

Afrikában bizonyíthat a magyar agrárágazat

Az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés valósult meg Afrikában magyar szakemberek közreműködésével, s úgy tűnik, nem lesz ez másképp a közeljövőben sem. Nagy István agrárminiszter ugyanis sajtótájékoztatón jelentette be: megkezdték a kontinensen annak a mintafarm-hálózatnak a kiépítését, amely a magyar agrárágazat nyereségességét és a helybéliek boldogulását egyaránt szolgálja.

A tárcavezető mindenekelőtt elismerését fejezte ki a sajtóesemény helyszínét adó szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembereinek, akik szavai szerint olyan tudományos bázist hoztak létre és tartanak fenn, amelyre óriási szüksége van a magyar mezőgazdaságnak. Annál is inkább, mivel napjainkban – az éghajlatváltozás korában – az ágazat számos kihívás előtt áll, amelyekre a leghathatósabb válaszokat a nagy hagyományokkal bíró, növénynemesítésre épülő kutatói munka adhatja.

Természetesen Afrikában is szembe kell nézni a változó klíma következményeivel, sőt: a kontinens népességének nagymértékű növekedése mindezt tetézi, ebből adódóan agráriumuk egyre nehezebben tudja tartani a lépést e tendenciákkal. „Az afrikai kontinens gazdaságának fejlesztése egy olyan befektetés, amelyből hazánk nem maradhat ki. Mindez kulcskérdés a magyar mezőgazdaság versenyképessége, különös tekintettel a hazai vetőmagelőállítás és -forgalmazás jövőbeni sikeressége szempontjából is” – magyarázta a tárcavezető.

„A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttműködve szeretnénk bebizonyítani, hogy a megfelelő fajtaválasztással és technológiák alkalmazásával Afrika szubszaharai térségében megduplázható az előállított élelmiszer mennyisége” – hangsúlyozta Nagy István.

Ennek érdekében nyolc országot lefedő mintafarm-hálózatot hoznak létre, így eltérő éghajlati körülmények közt tesztelhetik a magyar vetőmagok alkalmazkodóképességét, a farmoknak emellett képzési és oktatószerepük is lesz. Az agrárminiszter hozzátette, e törekvések amellett, hogy új dimenziókat nyithatnak meg a magyar mezőgazdasági ágazat számára, a helyiek szülőföldön történő boldogulását is elősegítheti.

A sajtótájékoztatón felszólalt Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója is, akinek szavai szerint az elmúlt évtizedekben komoly elismertséget szereztek maguknak Afrikában a magyar agrárszakemberek, akik a többi közt részt vettek öntözést, illetve halászatot fejlesztő projektekben is.

„A közelmúltban sikerült elismertetni Nigériában két szegedi kukoricafajtát is, ami nemcsak szakmai, hanem agrárdiplomáciai siker is egyben. A kukorica ottani termőterülete tizenhétszer nagyobb, mint a magyarországi, ráadásul a fajták iránt több más nyugat-afrikai ország érdeklődik”

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy hasonló terveik vannak egyes magyar kalászos fajtákkal is, főképp a kontinens keleti részét célozva velük.

Gyuricza Csaba elmondta, a magyar szakemberek jelenleg több technológiai jellegű kísérletet végeznek Észak-Afrika-szerte is, különös tekintettel az erdészet, a kertészet, a növénytermesztés, a méhészet és a halászat területére. „Ez a térség számunkra egy „élő laboratórium, ahol a klímaváltozás hosszútávú hatásait vizsgálhatjuk” – tette hozzá a NAIK-főigazgató.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.