A kérdést mindkét ivarra vonatkozóan átgondolhatjuk. Kézenfekvő igény a jó hímivarbeli fertilitás, a szaporítóanyag vemhesítő képessége. A mesterséges termékenyítő vállalatok elemi érdeke, hogy az általuk forgalomba hozott anyag minél fertilisebb legyen. A szigorú minőségbiztosítási rendszer szintén ezt a célt szolgálja. A CDCB (Council on Dairy Cattle Breeding) által számolt SCR index a legelfogadottabb információ erre vonatkozóan. Ez az értékelés valódi vemhességvizsgálati eredményekre épül, figyelembe véve az állat életkorát, laktációszámát, a termékenyítések számát, a laktációs stádiumot annak érdekében, hogy legjobban segítse elkülöníteni a nagy, átlagos és gyengébb termékenyítő képességű bikákat. Az SCR értelmezése igen egyszerű: +1-es SCR indexű bikával végrehajtott termékenyítésekből egy százalékkal több vemhesülés várható, mint egy 0 indexűtől.
Itt is hangsúlyozni kell, hogy miközben természetesen nem mondhatunk le az SCR információ figyelembevételéről, a telepi vemhesülési eredményeket ennél sokkal nagyobb mértékben határozzák meg a környezeti körülmények, beleértve a takarmányozást, állatkomfortot, egészségi állapotot, szaporodásbiológiai menedzsmentet.
Fertilisebb bikasperma használatával tehát rövid távon több vemhet remélhetünk. Hosszabb távon ugyanakkor nagy szükség van a nőivarban végzendő szelekcióra, amellyel az üszők, tehenek fertilitása genetikailag is elősegíthető. A DPR és más indexek mind fertilisebb nőivarú egyedek előállítását szolgálják. Akár külön, akár együttesen alkalmazzuk ezeket a mutatókat, a következő nemzedékben (genetikailag) nagyobb fogamzó- és vehemtartó képességet remélhetünk. Különösen a DPR használata vált mára gyakorlattá a tenyészbikák kiválasztásakor. Ha egy bika +1 DPR értékkel rendelkezik, a lányai egy százalékkal nagyobb valószínűséggel vemhesülnek adott 21 napos periódusban, mint az átlagos társaik. Minden +1 DPR érték néggyel kevesebb üresen álló napnak felel meg.
Miért érdemes szelektálni a fertilitási tulajdonságokra azok alacsony öröklődhetősége ellenére?
Valóban, a DPR öröklődhetősége (genetikai meghatározottsága) 4%, azaz alacsony. Ennek ellenére hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy nem érdemes vele tenyésztési szempontból foglalkozni. Ha egy állomány PR (pregnancy rate) értéke 22% (közepes szint), és a tenyésztője átlagosan +3-as DPR értékű bikákat választ azért, hogy a jövőben minél több jól vemhesülő tehene legyen, akkor joggal várhatja azt, hogy a kiválasztott bikáktól születő utódnemzedék 25%-os PR-szintre lépjen, ha a környezeti, menedzsmentbeli feltételek is kedvezően alakulnak.
Gyakorlati számítások igazolják, hogy ha adott tehénállomány teheneit az apáik DPR értéke alapján kvartilisekbe soroljuk, a magas DPR indexű apáktól származó egyedek ténylegesen jóval kedvezőbb vemhesülést mutatnak, egyszerűen szólva hamarabb vemhesülnek. Színvonalasan menedzselt állományokban ez a tétel egyértelműen bizonyítható!
A genetika, mint eszköz igenis lehetőséget nyújt a tehenészet reprodukciós színvonalának emelésére. Az információk rendelkezésre állnak, csak használni kell azokat. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy az állatok kiszolgálásának színvonala méltó legyen a genetikai képességekhez, azaz segítse azok kifejtését. (x)
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2019/2 számából
