Az előadás a Digitális mikroklímamérés a tejhozam-optimalizálás szolgálatában címet viselte. Az állattenyésztésben egyre nagyobb szerephez jut a digitalizáció. Az állatok viselkedésének nyomon követése, helyzetük meghatározása többnyire az ún. viselhető, az állatokra helyezett, illesztett szenzorokkal történik. Az így gyűjthető és az egyes egyedre vonatkozó információk mellett a modern és hatékony állattartás elengedhetetlen része a tartási körülményeket (pl. hőmérséklet, fény, levegőtisztaság stb.) monitorozó megoldások alkalmazása is. Az istállók környezeti paraméterei egy telepen belül is jelentősen eltérhetnek egymástól az épület kialakításától, tájolásától, valamint az alkalmazott tartástechnológiától függően. Az istállók klímájának, környezeti paramétereinek vizsgálata és az ezen alapuló beavatkozások jelentősen hozzájárulnak a termelési hatékonyság alakulásához és az állategészségügyi, állatjóléti szempontok érvényesüléséhez.
A technológia – egyebek mellett – abban is segít, hogy a gazdálkodási folyamat egyre több eleméről keletkezzen adat, ami a folyamatok megértését és optimalizálását segítheti. A cél, hogy az adatgyűjtés és -felhasználás segítségével a hatékonyságot növelő, a gazdaság működését jobban megértő, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdálkodás valósulhasson meg.
Az előadók a precíziós gazdálkodás, ezen belül különösen is a tejelő szarvasmarhatartásban az istállóklíma mérésében és felügyeletében alkalmazott szenzoros adatgyűjtés technológiáját (IoT) és alkalmazásának előnyeit mutatták be. Ismertették az adatgyűjtés során használt átviteli technológiákat, ezek közül részletezve a mezőgazdasági felhasználásban több előnyös tulajdonsága miatt jól alkalmazható, nagy hatótávolságú és alacsony energiaigényű LoRa hálózatot. Bemutatták, hogy a helyspecifikus adatgyűjtés része lehet a tejelő szarvasmarha életkörülményei – és így tejhozama – optimalizálásának. Gyakorlati tapasztalatok alapján ismertették a kialakított technológiai megoldás képességeit – egyebek között az egyszerű továbbfejleszthetőségét –, és az idővel, az adatok halmozódása nyomán mind pontosabbá váló előrejelzési funkciót. Az adatgyűjtésen és -elemzésen alapuló, folyamatosan fejlődő és hazánkban is fokozatosan terjedő technológia alkalmazása nagyban hozzájárulhat a gazdálkodás minőségének, hatékonyságának növeléséhez. (x)
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2019/2 számából
