Back to top

Különleges alkalom és helyszín – 30. születésnapját ünnepelte a Kisbéri és Gidrán Egyesület

1989–2019 – harminc esztendő telt el az egyesület megalakulása óta. Az 1989-es rendszerváltás után elsőként a Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület alakult meg, majd őt követte a többi fajtatenyésztő egyesület.

Meg kell jegyezni, hogy korát megelőzve még 1986-ban megalakult a Póni és Kisló Tenyésztők Országos Egyesülete Debrecenben.

A Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesülethez hamarosan csatlakoztak a gidrán­tenyésztők, ami akkor gyakorlatilag a Kaposvári Egyetem tangazdasági ménesét jelentette. Onnantól kezdve e két fajta törzskönyvezését végzi a mai nevén Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület: törzskönyvi ellenőrzésben tartja a kancákat, elvégzi a tenyészállat-minősítéseket, bírálatokat mének és kancák esetében egyaránt, megalkotta a fajták tenyésztési programját, gondoskodik a vonalak és kancacsaládok fennmaradásáról, szükség esetén új vonalak létrehozásáról.

Törekszik a fajtákat olyan módon tenyészteni, hogy a történelmi értékek megőrzése mellett (genetikai és használati tulajdonságok) a mai kor elvárásainak is megfeleljenek a lovak.

Kiállításokat, tenyész­szemléket szervez, szakanyagokat, könyveket, képes kiadványokat ad ki, szaktanácsot ad és érdekképviseletet is ellát, hogy csak az egyesület alapfeladataiból említsünk néhány fontosat.

Az egyesület a harmincadik születésnapot méltó módon szerette volna megünnepelni, a szakmai vezetés és a tagok egy része szinte egész évben erre készült. A különleges alkalomhoz különleges helyszínt is kellett keresni, így esett Sarlós­pusztára a választás. A helyszín csillagos ötösre vizsgázott! Pénteken délután megtörtént a lovak beszállítása, a résztvevők és a vendégek egy része is megérkezett. Elkezdődött a regisztráció, méretfelvétel, állatorvosi kontroll. Szombaton délelőtt a ménvizsga küllemi bírálata és a szabadon­ugró feladata folyt, majd délután zajlott a tulajdonképpeni születésnapi program. Elsőként a csikócham­pionátusra került sor, ahova 16 nevezés érkezett. A csikók után következett a szabadtéri bemutató.

Elsőként fede­ző­méneket, majd tenyészkancákat vezettek elő, bemutatva, hogy milyen tenyészállatok jelentik ma a fajta elitjét, majd néhány növendékcsikót is láthattunk, akik a jövő tenyészanyagát képviselték.

Őket követte a lovak használatban való bemutatása is a legnépszerűbb szakággal, a díjugratással kezdve, ahol egy kitartásos magas­ugratásban láthattuk, hogy bizony ebben a fajtában is sok ló van, akiknek a 140-160 cm megugrása lovassal nem jelent problémát: Délibáb Felhő, Rakéta Remény és Déva Dévaj emelkedtek ki a mezőnyből. Őket követték a díjlovasok, egy LM szinten képzett és egy nagydíjra felkészített lovat láthattunk. Teljes meggyőződéssel ki merem jelenteni, hogy Maxim Rainbow, ez a hétéves herélt méltó ellenfele a négyszögben bármelyik díjló-nagyhatalom fajtaképviselőinek! Következett a fajtáink „kedvenc” szakága: a military. A Lóska ménes csapata és a Varga (Keszeg) istálló látványos bemutatatót tartott abból, hogy hogyan kell a díjugratásban akadályként nem megszokott tárgyakat megugratni: farönk, asztal, bálakupac, szánkó képezte a terepakadályokat. Természetesen a műsorból a fogatok sem maradhattak ki: Szűcs Imre kisbéri félvér tenyészete egy rendkívül elegáns kisbéri félvér négyes fogatot mutatott be, míg Mezőhegyesről egy fiatal gidránokból fogott kettes érkezett.

Maxim Rainbow
Maxim Rainbow

A körülbelül kétórás program után egy rövid kávészünet, majd azt követően szakmai előadások következtek. Előtte minden részt­vevő egy egyesületi jelvényt, egy szöveges és képes kiadványt, valamint három kisfilmet tartalmazó DVD-t kapott emlékül.

A szálloda konferenciaterme megtelt este hat órára, amikor három előadót hallgathattak meg a résztvevők. Dr. Pataki Balázs a kisbéri félvér, dr. Mihók Sándor a gidrán fajta elmúlt harminc évéről, és jelenlegi helyzetéről beszélt, míg Széplaki Pál képes előadásában felidézte azokat a kisbéri félvér és gidrán lovakat (nem keveset!), akik az elmúlt évtizedekben igazi „nagy pályákon”, 140-160 cm-en versenyeztek eredményesen.

Meggyőző és elgondolkodtató volt, hogy mielőtt elárasztották Magyarországot a nyugati sportlovak másod és harmad vonalbéli képviselőivel, addig a hazai állományban is megtalálták a sportolók azokat az egyedeket, amelyekkel a legmagasabb szinten is tudtak érvényesülni.

A jubileumi ünnepség végén díjátadások következtek. Emléket kaptak az egyesület alapító tagjai, valamint azok a tenyésztők, szakemberek, akik az elmúlt időszakban sokat tettek e két lófajtáért. A szakmai előadások és díjátadások után közös vacsorán ünnepelt, beszélgetett, anekdotázott a tagság és a vendégek.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a macskafürdetésről tudni érdemes

A legtöbb házi macska nem szeret fürödni. Az öntisztítás jól működik náluk. Viszont vannak helyzetek, amiket nem lehet megúszni szárazon.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.