Back to top

Különleges alkalom és helyszín – 30. születésnapját ünnepelte a Kisbéri és Gidrán Egyesület

1989–2019 – harminc esztendő telt el az egyesület megalakulása óta. Az 1989-es rendszerváltás után elsőként a Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület alakult meg, majd őt követte a többi fajtatenyésztő egyesület.

Meg kell jegyezni, hogy korát megelőzve még 1986-ban megalakult a Póni és Kisló Tenyésztők Országos Egyesülete Debrecenben.

A Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesülethez hamarosan csatlakoztak a gidrán­tenyésztők, ami akkor gyakorlatilag a Kaposvári Egyetem tangazdasági ménesét jelentette. Onnantól kezdve e két fajta törzskönyvezését végzi a mai nevén Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület: törzskönyvi ellenőrzésben tartja a kancákat, elvégzi a tenyészállat-minősítéseket, bírálatokat mének és kancák esetében egyaránt, megalkotta a fajták tenyésztési programját, gondoskodik a vonalak és kancacsaládok fennmaradásáról, szükség esetén új vonalak létrehozásáról.

Törekszik a fajtákat olyan módon tenyészteni, hogy a történelmi értékek megőrzése mellett (genetikai és használati tulajdonságok) a mai kor elvárásainak is megfeleljenek a lovak.

Kiállításokat, tenyész­szemléket szervez, szakanyagokat, könyveket, képes kiadványokat ad ki, szaktanácsot ad és érdekképviseletet is ellát, hogy csak az egyesület alapfeladataiból említsünk néhány fontosat.

Az egyesület a harmincadik születésnapot méltó módon szerette volna megünnepelni, a szakmai vezetés és a tagok egy része szinte egész évben erre készült. A különleges alkalomhoz különleges helyszínt is kellett keresni, így esett Sarlós­pusztára a választás. A helyszín csillagos ötösre vizsgázott! Pénteken délután megtörtént a lovak beszállítása, a résztvevők és a vendégek egy része is megérkezett. Elkezdődött a regisztráció, méretfelvétel, állatorvosi kontroll. Szombaton délelőtt a ménvizsga küllemi bírálata és a szabadon­ugró feladata folyt, majd délután zajlott a tulajdonképpeni születésnapi program. Elsőként a csikócham­pionátusra került sor, ahova 16 nevezés érkezett. A csikók után következett a szabadtéri bemutató.

Elsőként fede­ző­méneket, majd tenyészkancákat vezettek elő, bemutatva, hogy milyen tenyészállatok jelentik ma a fajta elitjét, majd néhány növendékcsikót is láthattunk, akik a jövő tenyészanyagát képviselték.

Őket követte a lovak használatban való bemutatása is a legnépszerűbb szakággal, a díjugratással kezdve, ahol egy kitartásos magas­ugratásban láthattuk, hogy bizony ebben a fajtában is sok ló van, akiknek a 140-160 cm megugrása lovassal nem jelent problémát: Délibáb Felhő, Rakéta Remény és Déva Dévaj emelkedtek ki a mezőnyből. Őket követték a díjlovasok, egy LM szinten képzett és egy nagydíjra felkészített lovat láthattunk. Teljes meggyőződéssel ki merem jelenteni, hogy Maxim Rainbow, ez a hétéves herélt méltó ellenfele a négyszögben bármelyik díjló-nagyhatalom fajtaképviselőinek! Következett a fajtáink „kedvenc” szakága: a military. A Lóska ménes csapata és a Varga (Keszeg) istálló látványos bemutatatót tartott abból, hogy hogyan kell a díjugratásban akadályként nem megszokott tárgyakat megugratni: farönk, asztal, bálakupac, szánkó képezte a terepakadályokat. Természetesen a műsorból a fogatok sem maradhattak ki: Szűcs Imre kisbéri félvér tenyészete egy rendkívül elegáns kisbéri félvér négyes fogatot mutatott be, míg Mezőhegyesről egy fiatal gidránokból fogott kettes érkezett.

Maxim Rainbow
Maxim Rainbow

A körülbelül kétórás program után egy rövid kávészünet, majd azt követően szakmai előadások következtek. Előtte minden részt­vevő egy egyesületi jelvényt, egy szöveges és képes kiadványt, valamint három kisfilmet tartalmazó DVD-t kapott emlékül.

A szálloda konferenciaterme megtelt este hat órára, amikor három előadót hallgathattak meg a résztvevők. Dr. Pataki Balázs a kisbéri félvér, dr. Mihók Sándor a gidrán fajta elmúlt harminc évéről, és jelenlegi helyzetéről beszélt, míg Széplaki Pál képes előadásában felidézte azokat a kisbéri félvér és gidrán lovakat (nem keveset!), akik az elmúlt évtizedekben igazi „nagy pályákon”, 140-160 cm-en versenyeztek eredményesen.

Meggyőző és elgondolkodtató volt, hogy mielőtt elárasztották Magyarországot a nyugati sportlovak másod és harmad vonalbéli képviselőivel, addig a hazai állományban is megtalálták a sportolók azokat az egyedeket, amelyekkel a legmagasabb szinten is tudtak érvényesülni.

A jubileumi ünnepség végén díjátadások következtek. Emléket kaptak az egyesület alapító tagjai, valamint azok a tenyésztők, szakemberek, akik az elmúlt időszakban sokat tettek e két lófajtáért. A szakmai előadások és díjátadások után közös vacsorán ünnepelt, beszélgetett, anekdotázott a tagság és a vendégek.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Ismét Business Superbrands díjat nyert az Agrofeed

Idén tizenharmadik alkalommal ült össze a jelenleg 22 tagú, független szakemberekből álló bizottság, amely az Agrofeed márkát érdemesnek találta a Business Superbrands 2020 védjegy viselésére.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.