Ilyen a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amely olyan kidolgozott eljárásokat, megoldásokat, termékeket kíván támogatni a nagyobb piacokra való eljutásban, amelyek már valamilyen szinten működőképesnek bizonyulnak.
Elmúltak már azok az idők, amikor egy magányos feltaláló egy pajtában, vagy egy eldugott emeleti szobában kísérletezik, és ha rájön valamire, akkor vagy egymaga viszi sikerre, vagy örökre elsüllyed a felfedezés az asztalfiókban. A magányos kutató, az önálló géniusz némileg romantikus képe helyett manapság tervszerűen, csapatmunkában kutatnak bizonyos kérdéseket. Mindenki azt teszi, amihez ért, ezért eleve több tudományágból verbuválódik a team. A tudományos munkát informatikusok, programozók ellenőrzik és öntik végleges formába. Ha pedig kész a fejlesztés, akkor nem a feltaláló, de nem is a fejlesztő csapat házal vele szerte a világban. Hamar ráébrednek, hogy a felfedezések, fejlesztések nyomán született innovációk, találmányok sikerre vitele, piaci elterjesztése egy külön feladat, szinte külön szakma.
A kész prototípus ismeretében és birtokában ugyanis hirtelen egy egész sor komoly akadályt kell elhárítani.
Elvetélt, de jó találmányok, nagyreményű, de elbukó feltalálók ma már inkább csak a regények lapjain léteznek. Ha ugyanis tényleg jó egy fejlesztés, akkor a szükséges tőke és a tanácsadás, a mentorálás hamar rátalál és tud is segíteni. Mivel a mezőgazdaság manapság jelentős fejlesztési korszakot él meg, elmondható, hogy a kockázati tőkebefektetés az agrárium fejlődésének egyik kulcsfontosságú területe lett.
A legfontosabb kihívások az agrárium területén alapvetően összefüggnek. A modernizálásra való igény, az automatizálás, a versenyképesség javítása és a munkaerő-hiány egyaránt a precíziós technológiák felé terelik az ágazatot. Ezzel kapcsolatban folyamatosak a beruházások a világban, aktívan végzik a mezőgazdaság szereplői az ágazat ilyen jellegű modernizálását. Ebből a folyamatból nem szabad kimaradnia Magyarországnak sem. Ez pedig már a kutatásoknál kezdődik, amelyeknek sokszor az egyik legproblematikusabb fázisa a piacra vitel.
Sok tudomány egy célért
Manapság az ipar és a mezőgazdaság egyaránt az interdiszciplináris területeken kutat leginkább, vagyis az agráriumban is a különböző szakterületek találkozásai pontjainál vannak a legígéretesebb fejlesztések – mondta el lapunknak Kiss Gábor. A Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a mezőgazdasági termelés mára számos tudományterület eredményeivel átszőtt, sokféle szakterület által kiszolgált tevékenység lett. A gépészet persze régóta az agrárium szolgálatában áll, de manapság az informatika és más területek is kiveszik a részüket a termelők igényeinek kielégítésében, és ezzel az agrárium modernizálásában.
Tény, hogy nem az évszázados tapasztalat jelenti ma már kizárólagosan a tudást a mezőgazdaságban, hanem az a szakmaiságra épülő, informatikai eszközökkel feldolgozott és értelmezett tudásanyag, amely az agrárium legmodernebb megoldásaiban van jelen. Már nem a régi tapasztalatokra alapozva hoznak döntéseket a gazdák, hiszen egy megváltozott világban, például a klímaváltozás közepette a régi megoldások gyakran már nem hoznak jó eredményt. A most kinyert adatokra lehetőség szerint minél naprakészebb döntéseket alapozni ugyanakkor nem lehet pusztán emberi értelemmel, hiszen tengernyi adatot kellene figyelembe venni. Ebben segítenek az informatikai megoldások.
Az is megfigyelhető viszont, hogy a fejlődés egyenetlen ezen a téren, és a számos jó példa mellett van némi lemaradás az ágazatban. Addig hamar eljutott az agrárium, hogy az adatokat gyűjteni kell. Már évek óta olyan gépeket értékesítenek, amelyek a termeléshez, növényvédelemhez, öntözéshez, talajmunkákhoz, és számos más kérdéshez kapcsolódó tevékenységről sok-sok adatot gyűjtenek. De említhetjük például a meteorológiai adatok rögzítését és tárolását, amely még régebbre nyúlik vissza.
A szenzoros adatérzékelés, a kinyert adatok rögzítése tehát már mindennapos, azonban ennek értő feldolgozása, az adatokból megalapozott következtetések levonása, és javaslatok megfogalmazása már másik feladat. Ez utóbbi az úgynevezett big data megoldások köré csoportosul, és nem túlzás, hogy ebben ugyancsak lemaradt az agrárium, még ha vannak is jó példák.
A hatékonyság kulcskérdés
Az ilyen munkavégzés, a precíziós gazdálkodás ezen területe az adatalapú, GPS-koordinátákra és azok egyre komplexebb informatikai feldolgozására épülő rendszerekkel történik. Ez a technológia nem új, de folyamatosan fejlődik. Ennek eredményeképp egyre pontosabb tanácsokkal tudnak szolgálni ezek a rendszerek, egyre jobb válaszokat segítenek megtalálni arra a kérdésre, hogy mit, mikor, mennyit és hova vessenek a gazdák, és persze a későbbi munkafolyamatokra nézve is adnak eligazítást. Fontos megjegyezni, hogy ezek a rendszerek még nincsenek abban a fázisban, hogy a szakértő ember helyett az informatikai rendszer döntsön, de a döntéshozatal humán fázisát kiválóan meg tudja támogatni egy-egy jól felépített, és megfontoltan alkalmazott rendszer. Fontos az is, hogy aztán az így megalapozott és kellően körüljárt döntést végre is tudja hajtani az eszközpark, vagyis minden pontosan úgy történjen, ahogy az az eredeti tervekben szerepel.
A jelenleg a szemünk előtt zajló fejlesztések révén ma már azonban egy sor kisebb és nagyobb cég, start-up és kipróbált, jól ismert vállalat dolgozik azon, hogy az említett komplex rendszerekből egyre többet hozzon ki.
Nem csak a növénytermesztésben, hanem egyre inkább az állattenyésztésben is megjelennek olyan új, precíziós eljárások, új technológiák, amelyek megfelelően menedzselve szélesebb körű piacokon hódíthatnak teret. Az új megoldások akkor érdekesek, ha sokszorosíthatók, kézzelfogható hasznot hajtanak például azzal, hogy gyorsítanak, hatékonyabbá tesznek bizonyos feladatokat. Ezek a precíziós rendszerek az állati termék előállítás hatékonyságának javításán túl az élelmiszer minőség és biztonság növeléséhez is nagymértékben hozzájárulnak. A szarvasmarhatartás technológiai fejlesztéseitől kezdve a fejőrobotok, az automata fejőberendezések, a korszerű telepirányítási rendszerek előnyein át, az embrióbeültetés, az in vitro fertilizációs technikák, valamint néhány precíziós takarmányozási megoldásig terjed az új eljárások köre.
Van rá érdeklődés
Mint azt lapunknak korábban a vezérigazgató elmondta: a mezőgazdasághoz, és társterületeihez kapcsolódó ilyen innovatív megoldásokat keres a Bonitás Befektetési Alapkezelő, amely kockázati tőkebefektetőként pénzt és szakmai segítséget egyaránt adna az ilyen technológiákat fejlesztő cégeknek.
A legalkalmasabb eszköz ennek a fázisnak a támogatására, és így a megoldás felfuttatására a kockázati tőke bevonása. Fontos tehát, hogy nem hitelről, nem támogatásról van szó, hanem egy befektetésről. (Az uniós társfinanszírozású program pontos neve: Bonitás Kockázati Tőkealap II. Kockázati Tőke)
A megoldások ezen életszakaszában a kockázati tőkebefektető, mint amilyen a Bonitás is, egy már életképes innovációk, egy termék piacra vitelét tudja segíteni. Olyan kidolgozott eljárásokat, megoldásokat, termékeket kíván támogatni a nagyobb piacokra való eljutásában, amelyek vagy már valamilyen szinten működnek, vagy nagyon közel állnak ahhoz, hogy élesben bevethetőek legyenek. A Bonitás a kisebbségi tulajdonrészért cserébe pénzt, tesztelési lehetőséget, szakmai mentorálást ad, és elviszik a terméket akár a világpiacra is.
